Búcsú a Kiskiflitől

A mindennapos vendégek, vásárlók tapasztalhatják, hogy július közepétől megszűnt személyes jelentétem a Kiskifliben.  A Kiskifli  - mentori tevékenységem által  történő  - megújítása óta népszerűsítettem itt  több éves gasztronómiai pályafutásom hitvallását, a természetes alapanyagokat és az ezekből, hagyományos eljárással készült magyar és nemzetközi  ételeket, termékeket.  Ahogyan ezen, több mint 3 éve  munkálkodom a Nem vagyok mesterszakács blogon és más gasztronómiai fórumokon.

Az általam megálmodott koncepció - mind a termékkörben, mind a megjelenésben - elérte fénykorát, mentori feladatom a „csúcson” véget ért a Kiskifliben.

Sokan hitték, hogy a Kiskifli a saját vállalkozásom, hozzáértésem és odaadásom ezt sugallta minden a Kiskiflibe betérőnek. Pedig „mindössze” ötletgazdaként és mentorként voltam jelen. Mindez igazolása annak, hogy a hit, a jó koncepció, a szaktudás és elkötelezettség sokkal fontosabb annál, hogy milyen gazdasági társaság üzemeltet egy helyet.

Mind a debreceni lakosok, mind a városunkba érkező turisták, mind az itt élő külföldiek körében osztatlan sikert aratott a koncepció, melynek hangot is adtak nap, mint nap, gyakran örömkönnyfakasztó szövegkörnyezetben.

Mentori felkérésem a koncepció kialakítására szólt, a lehetőség nyitva állt, hogy több is lesz belőle, mégis úgy döntöttem, hogy nem a Kiskifliben folytatom tovább áldásos tevékenységemet.

Köszönet a mérhetetlen mennyiségű elismerésért minden vásárlónak és vendégnek, számomra kimondhatatlan öröm és önigazolás, hogy pontosan ráhibáztam egy fehér foltra, egy komoly igényre egy tudatos, igényes, tájékozott és a világra nyitott vásárlói kör igényeire. Nem volt nehéz, hiszen mindez saját igényszintem, mondhatni gasztronómiai pályafutásomtól függetlenül is.

Fontosnak tartom, hogy világossá váljon, hogy egy más körben viszem tovább a Kiskifliben – július 15.ig bezárólag - egyértelműen körvonalazódott gasztronómiai koncepciót. Hiszen ez valójában és kizárólag személyemhez, hitvallásomhoz és munkásságomhoz kötődik. Ahogyan a test szív és lélek nélkül mindössze egy húskupac.

Végül, de nem utolsó sorban pedig ki szeretném hangsúlyozni, hogy július 15. napját követően megszűnt mentori fennhatóságom az általam kialakított koncepció gyakorlati megvalósulására vonatkozóan a Kiskifliben.

 A koncepció mellyel a Kiskiflit megtöltöttem a harmadik gyermekem, így egyértelmű, hogy magam gondozom és nevelem tovább, immár a Kiskifli falain kívül.

Most megérdemelt családi vakáció következik, annál is inkább, hiszen Rebeka lányom szeptembertől kirepül a családi fészekből és Budapesten folytatja tanulmányait. Mind tudjuk, bármennyire is kötődnek hozzánk felnőtté vált gyermekeink, a közös, családi együttlétekre kevesebb alkalom adódik majd. Így most minden percet kihasználunk még egy boldog, gyermeki korszakot lezáró családi együttlétre.

Kívánok mindenkinek hasonló jókat, boldogságban, békességben, meghitt családi kötelékben! 

Bécsi stílusú sütemények – viennoiseries: croissant, csokoládés párna, fahéjas csiga, csokoládés fonat és társai

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy megfordult már életében Párizsban, de aki igen, nem hiszem, hogy kihagyta volna, hogy egy eredeti francia pékségben, vagy kávézóban ne kóstolta volna a fent nevezett finomságok egyikét.

Azok, akiknek még nem volt szerencséje „helyben” megízlelni ezeket a méltán világhírre szert tett finom péksüteményeket, nem feltétlen, hogy ki kell maradniuk az élményből. Vonatkozik ez azokra is, akik hazatérve otthonukba is természetes vágyakozással tekintenek az elé, hogy mondjuk a helyi, sarki pékségben, vagy kávézóban szert tehessenek egy-egy ilyen finomságra.

A francia pékek által 1800-as években kikísérletezett, bécsi stílusú süteménynek – viennoiserie-ként elnevezett hajtogatott, vajas péksüteménye a legnépszerűbb a kategóriájában, így megérdemli a „védelmet” és a nyílt szót.

Tudjuk, nem könnyű a helyzet, hiszen valljuk be, a tömegcikként, szinte bárhol kapható croissantok legtöbbségének nincs köze az eredetihez.

Én már csak tudom, hiszen én azon kevesek közé tartozom, akik ez oknál fogva készítenek hagyományos croissant:

Töltött croissant variációk

Croissant by Michel Roux – könyvajánló

Úgy vagyok ezzel, mint a kenyérsütéssel, ha nem kapok olyat, amilyet elvárok, akkor megsütöm magam:

10 + 4 legjobb kovászos kenyér – hol terem a jó kenyér?

Természetesen egy hagyományos kenyér, vagy croissant elkészítése nem tartozik sem a gyors, sem a könnyű kategóriába. Vannak, akik kísérletet tesznek a „turbósításra”, de ez szerintem kicsit önbecsapás, hiszen mind a hagyományos kenyérnek, mind a hagyományos croissant-nak a lelke, ízének és végső állagának záloga a megfelelő alapanyag, technológia és az IDŐ. Ha bármelyikkel spórolunk, akkor a végső élvezeti érték sínyli meg. Gondoljunk csak a felfújt, harapásra széthulló, íztelen, margarinos "croissantokra", és a morzsolódó, adalékanyagokkal felfújt, csekély sikér vagy liszttartalmú kenyerekre, melyekhez viszont mondhatjuk, hogy bármelyik sarkon hozzájuthatunk.

Jó hírem viszont, hogy ezután azoknak sem kell kimaradniuk a valódi élményből, akik nem sütnek, vagy ilyen nehézségi fokú és időigényes konyhai tevékenységre nincs lehetőségük, ugyanis hamarosan, 2013 januárjától a Debrecenben és környékén élők, vagy az idelátogatók bármikor hozzájuthatnak egy hagyományos bécsi stílusú süteményhez, az eredetihez, az igazihoz. A minőségi garancia pedig erre, éppen magam vagyok.