Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy kifejezzem, mennyire
boldoggá tesz, hogy még többen neveltek természetes kovászt az útmutatásaim
alapján és süttök belőle csodásabbnál csodásabb kenyereket!
Mind, mind arról jeleztek vissza, hogy természetes kovásszal
sütött kenyér íze az igazi békebeli kenyér íz. Summázhatom, hogy nem volt
hiábavaló ennyit kampányolnom a módszer és a természetes kovász mellett.
Nyáridőben kevesebb kenyeret sütök, hiszen a könnyű,
zöldséges ételek veszik át ilyenkor a főszerepet, illetve a sütőt begyújtani is
kevesebbszer akaródzik. Mivel a kovászaim ott csücsülnek a hűtőm mélyében, amikor meggondolom magamat, illetve helyzet adódik, hogy kenyeret süssek,
előveszek egy adag kovászt, és már akár másnap süthetek belőle kenyeret.
Szerintem az egyik leglényegesebb felismerésem a kovász nevelésével és
tartásával kapcsolatban, a
tárolással és élesztéssel kapcsolatos tapasztalataim és végkövetkeztetéseim.
A Vidék íze magazin felkérésére a békebeli kovászos
kenyerem bemutatásával készültem. Ha már egy vekni kenyeret sütök, akkor
gondoltam, hogy itt az idő, hogy egy újabb kenyérféleséget is kipróbáljak
természetes kovászból. Ez a bagett.
A kenyértészta és az előkészítés a
békebeli kovászos kenyerem mintájára történt, mindössze nem egy, hanem két adag tésztát dagasztottam be. Amikor a kenyértésztát kettévettem a
veknihez és a bagettekhez, akkor az egyik részből egyszerűen bagetteket
formáztam.
Olyan rengeteg magyar gasztroblog létezik már és köztük sok a
sütéssel, kenyérsütéssel (is) foglalkozó, mégis
David Lebovitz-nál akadtam rá
egy megfelelő videóra a formázással kapcsolatban.
Nincs bagett sütőformám, de a videó ennek kiküszöbölésére is
megfelelő útmutatással élt, így nem jelentett gondot a formázás és az utolsó
kelesztés.
Ajánlom megtekintésre a videót, ahelyett, hogy hosszasan
magyaráznám a formázást, hiszen roppant egyszerű, ha követjük a videó
instrukcióit.
Egy adag kenyértésztából 3 bagettet formáztam, hiszen szem
előtt kellett tartanom a fedeles tepsim méretét, de még így is szorosan fértek
el. A tepsi mérete nem hagyta, hogy hegyes bagett végeket formázzak, de így is mutatósak lettek..
Az utolsó kelesztés után a fedeles tepsimbe helyeztem át a
megformázott és megkelt bagetteket, megspricceltem hideg vízzel őket és a tepsi
fedelét, lefedtem a megspriccelt fedelével, majd a forró sütőbe toltam középső bordamagasságra.
A sütésnél nagyjából a
gyökérkenyereim sütési technológiáját követtem,
250 C
fokra előmelegített sütőben 25 percig, majd
190 C fokon 15 percig sütöttem, végig lefedve.
Ropogós héjú, belül bársonyos és levegős baguetteket kaptam igazi
kenyér ízzel. A magazin felkérésére készült tapas jellegű szendvicskrémekkel
kínáltam fel a családnak.
A szendvicskrémekről is beszámolok majd, készült mediterrán
tepertőkrém, rusztikus kolbászkrém, mascarponés szárított paradicsomkrém és
természetesen aioli is. Egyszerűen, nagyszerűen sikerültek a krémek is.