Oldalak

2010. augusztus 11., szerda

Nyári tapas vacsora: chorizo fürjtojással, sült burgonya alliolival, fokhagymás- paradicsomos bruschetta, és ropogósra sütött halfalatkák








Ma, a sok finom hús után halat akartam mindenképpen enni.
Tegnap meg is vásároltam a hortobágyi halgazdaság mintaboltjában a szép darab frissen bontott, filézett pontyot.
Tudtam, hogy nem kötöm be ennyivel, mert a férjem és kisfiam nem eszik sajnos halat.
Nagyon sok dolgom volt ma, az ebédet külön-külön letudtuk, így mindenképpen közös vacsorát terveztünk.
Nem volt rá túl sok időm, így feltaláltam magam és tapasban gondolkodtam. Számtalan féle tapas ételt készítek, mindig kutatok újabb és újabb variációk után.
Imádom, amikor sokféle apró étel, falatka van egyszerre felkínálva. Ebből is csipegethetünk egy kicsit, abból is kóstolhatunk egy kicsit, míg jól nem lakunk.
A kisfiam újabban él-hal a chorizós-fürjtojásos falatkákért, a férjem tudtam, hogy valami húsmenteset szeretne, a lányommal pedig nagyon szeretjük a halat, amit viszont úgy kellett elkészítenem, hogy illő legyen a tapas menübe. A rászánható időkeret pedig eléggé be volt korlátozva.
A halat megfosztottam a bordacsontoktól, felkockáztam, sóztam, borsoztam és felhasználásig a hűtőbe tettem.



Először elkészítettem az alliolit, most csak kb. 2 dl-t készítettem, 1 tojássárgájából, 1 teáskanál dijoni mustárból, 1 teáskanál fehér borecetből, 1,5 dl mogyoróolajból, 1 dundi fej áttört fokhagymából, csipet sóból és frissen őrölt borsból.

Pár perc volt csak a fokhagymás majonézt elkészíteni, végül egy evőkanál friss citromlével ízesítettem és a vacsora előtt kicsit lehűtöttem.







Felkarikáztam két óriás bagett kiflit, és betettem 200 fokra, úgy 10-15 percre a sütőbe. Két paradicsomot vékony karikákra vágtam, két kovászos uborkát felkockáztam, négy szál újhagymát feldaraboltam. Három közepes, sütni való burgonyát kockára vágtam. A chorizot felkarikáztam.
A halkockákat paprikás lisztbe forgattam, spanyol füstös paprikát használtam.



Míg sült a burgonya és a halkockák, addig a ropogósra sült bagett karikákat meglocsoltam fokhagymás olívaolajjal, egyik részére egy-egy szelet paradicsomot fektettem, sóztam, borsoztam, a másik részét chorizo kolbász karikákkal fedtem be.





Amikor kisült a burgonya és a halkockák is, akkor elrendeztem mindent a tálaló tálon és kisütöttem a fürjtojásokból a tükörtojásokat is. Miután leitattam őket, rácsücsültettem a chorizos bagettekre, egy kis őrölt tengeri sóval és spanyol füstös paprikával szórtam meg.



A falatkáknak már alig maradt hely, de összezsúfoltam a tálat, mert így még jobban terülj, terülj asztalkám feelingje lett a vacsorának.






Tényleg nagyon jól nézett ki a hirtelen "összedobott" tapas tál.

Egy szarvashiba csak csúszott a vacsorába. Amikor a tálat az asztalra tettem a férjem megkérdezte, hogy hát a rántott manchego sajt hol van?
A férjemnek ígért finom rántott juhsajtról úgy felejtkeztem el, ahogyan „A Nagykönyvben” meg van írva.
Ma, sajnos újra beigazolódott, hogy senki sem tökéletes.

4 megjegyzés:

  1. Szia!
    Ha érdekel, én is nagyon szeretem a tapast. :)
    http://kispadlasszoba.blogspot.com/2010/05/tapas-minden-idoben.html

    VálaszTörlés
  2. Valamiért nem akart linkként megjelenni a fenti dolog, de ha simán bemásolod, akkor műkszik.

    VálaszTörlés
  3. Padlásszoba: megnéztem, és írtam is Neked:-)

    VálaszTörlés
  4. hű, megint nem jöttem hiába :)

    VálaszTörlés