Spanyol tortilla – színesen, gazdagon

Van több spanyol tortilla recept is az oldalon, ez most a leggazdagabb és legszínesebb változat.

Sokat szoktam azon filozofálni, hogy mennyi hasonlóságot mutatnak a nemzetek konyhái. Nagyon szeretem a klasszikus rizses húst, de amióta ismerem a spanyol rizses hús – paella - technológiáját, szívesebb alkalmazom ezt. Ugyanez a helyzet a spanyol tortillával. Nagyon hasonló a mi parasztrántottánkhoz, én mégis szívesebben készítem így, ahogyan most bemutatom.

A spanyol tortillának számtalan módozata lehet, az alap verzió krumplit, hagymát és tojást tartalmaz, de bármilyen – színben és ízben – hozzá illő alapanyaggal ki lehet egészíteni. Olyan ez, mint amikor pizzával takarítok hűtőt, vagyis kifejezetten azért sütök pizzát, hogy a sonka-, szalámi-, zöldség-, sajtmaradékot felhasználhassam. Most is benéztem a hűtőbe és akadt néhány alapanyag, ami spanyol tortilláért kiáltott.

Hozzávalók 4 adaghoz

3 db közepes agria krumpli apró kockára vágva

6 tojás (nekem csak 5 volt, ezért nem fogta össze egészen a lepényt)

1 piros kápia paprika kockára vágva

½ fej édes hagyma ( a piacon veszem, nagyfejű, édes ropogós hagyma) nagyobb kockára vágva

4 csík bacon szalonna összevágva

½ csokor petrezselyem zöld durvára vágva (vagy tépkedve)

 ½ -1 dl olívaolaj

5 dkg Manchego sajt kockára vágva

1 marék rukola (ehhez a változathoz elhagyhatatlan)

Serpenyőben felforrósítom az olívaolajat hozzáadom a krumplit és néhány percig sütöm, párolom. Félidőben hozzáadom a bacont, hagymát, paprikát, petrezselyemzöldet. A lényeg az, hogy első sorban piruljanak és ne főjenek az alapanyagok. Ha kevés a zsiradék, akkor pótolom, a krumpli felszív belőle rendesen. Sózom, borsozom, majd ráöntöm a felvert, sóval ízesített tojást és rászórom a sajtkockákat.

Visszaveszem a hőt, hogy egyenletesen szilárduljon meg a tojás és ne kapjon nagyon oda az alja. Amikor már csak éppen taknyos a teje, akkor leöntöm alóla a zsiradékot, ha szükséges. Tányérral befedem a serpenyőt és ráborítom a lepényt, majd visszacsúsztatom a serpenyőbe, így fordítom meg. (Leírva bonyolultabbnak tűnik a művelet, mint amilyen a gyakorlatban.)

Ettől számítva már csak rövid ideig sütöm, addig, amíg összeáll a tojáslepény. Tányérra csúsztatom és tálalom. Egy nagy marék rukolával a tetején.

Egy ilyen egyszerű étel is milyen csodálatos tud lenni: illatos, színes és ízletes. Tipikusan olyan, amit az összes érzékszervünkkel egyszerre élvezünk. Minden nap megenném.