Cigánypecsenye - cserépben sült héjas krumpliágyon, szalonnás babrőzsével

Nem is tudom, hogy miért nem készítek még gyakrabban cigánypecsenyét, hiszen annyira ízletes és tartalmas. No, és nagyon egyszerű elkészíteni.

Legutóbb is cserépben készítettem, ugyanígy hagymás-héjaskrumpliágyon, mégis kicsit másképpen. Eddig ez volt a bevált recept nálam, most újfent újítottam egy kicsit.

Az egyik, amiért változtattam, mert a családom egy része a ropogós, szalonnából készült kakastaréjt rendszerint rám hagyományozza, ami csak azért baj, mert én rendre el is pusztítom, de ami, sok az sok. Egy „fél oldal” sült szalonna, az én vonalaimnak is ártalmas.

Másrészt, úgy döntöttem, hogy nem főzöm és sütöm elő a krumplit, és úgy rakom le a cserépben, hanem nyersen rakom le a krumpliágyat, és a stőben sütöm elő, amíg a tarjapecsenyével el vagyok foglalva. Így sok időt és energiát spórolok meg.

Az előfőzött és elősütött, ropogós krumplitól nincs finomabb, úgyhogy tudtam, hogy jobb nem lesz a változtatás által, csak egyszerűbb és gyorsabban elkészíthető.

Hozzávalók 2-3 adaghoz:

3 db ujjnyi szelet tarja – olyan 15 dkg-osak

3 nagy szem Agria burgonya – olyan 30-40 dkg-osak

3 fej hagyma – fehér és lila vegyesen

20-25 dkg zsenge zöldbab – 55-60 szál

9 nagyon vékony szelet húsos bacon

1-1 evőkanál libazsír – a cserép és a krumpli kenéséhez és a tarja sütéséhez

1 teáskanál só

½ teáskanál 5 bors keverék frissen őrölve

2 dundi gerezd fokhagyma

1 teáskanál só

½ teáskanál 5 bors keverék frissen őrölve ( fekete vagy zöldbors is lehet)

2 evőkanál liszt

1-2 teáskanál fűszerpaprika

A nyers Agria krumplit héjasan vékonyan felkarikáztam. A cserepet kikentem libazsírral, a krumpli karikákat sorról, sorra leraktam, és megkentem a libazsírból, sóból és borsból kevert páccal.

A középső sorban leraktam 3 fej karikára vágott lila és fehér hagymát. A hagymakarikákra rozmaringot fektettem, és raktam tovább a krumpli sorokat rá.

A hagymát előpiríthattam volna, és akkor nem párolt, hanem sült hagymát kaptam volna, de most nagyon siettem és így is nagyon finom lett.

180 C fokra előmelegített sütőben kezdtem el sütni a krumpliágyat. Körülbelül 30-40 percig sütöttem, amíg megpuhult és a teteje már rendesen pirulni kezdett.

Közben az ujjnyi vastag tarja szeleteket egy kicsit kiklopfoltam. 2 nagy gerezd fokhagymát átnyomtam, egy teáskanál sóval és fél teáskanál borssal elkevertem. Megvártam, míg jó krémes nem lett (10-15 perc) alaposan elkevertem és megkentem vele a húsok mindkét oldalát.

A lisztet elkevertem a fűszerpaprikával. Libazsírt felforrósítottam és a paprikás lisztbe mártott tarja szeleteket mindkét oldalán hirtelen átsütöttem. Ez azt jelenti, hogy az egyik oldalán 3-4, a másikon 2 percig sütöttem, nagyjából. A sült tarja szeleteket a krumpliágyon szépen elrendeztem és meglocsoltam a serpenyőben maradt pecsenyezsírral.

Közben a fagyasztott zöldbabot szétválogattam, hogy a rőzsékben nagyjából egyforma hosszú zöldbabok legyenek. Nem vágtam egyformára, mert nem csillagos étteremben főzök, itthon nyugodtan lehet az étel „rusztikus”, no és én nem szeretek pazarolni. Úgyhogy nem az igénytelenség, hanem a praktikum vezérelt.

Pároló betéten, gőz fölött csak addig pároltam, míg átmelegedett, hiszen ez a fajta zöldbab annyira zsenge. Kevésbé zsengét pedig rőzséhez kár befogni, mert nem lesz ízletes.

Tányéron hagytam kicsit hűlni, majd hajszálvékony osztrák baconbe tekertem. Jó tanácsom a babrőzsével kapcsolatban, hogy a bacon valószínűtlenül vékonyra legyen szelve és ne legyen nagyon szalonnás, inkább húsos. Ugyanis, ha nem sült át időben a bacon, akkor sajnos a hő megkapja a zöldbabot és a végei kiszáradnak. Ezen oknál fogva és nagyobb felületen burkolom be a zöldbabot a szalonnával. 

A kész rőzséket pedig a tarja tetején szépen elrendeztem.

A cserepet betoltam a sütőbe, és 180 C fokon addig sütöttem, amíg a szalonna át nem sült. Ez körülbelül 20-25 perc volt.

Ez idő alatt a tarja porhanyósra párolódik, a krumpliágy pedig készre sül a szaftokban. 

Ugye milyen jól néz ki? Tényleg valami ilyesmire számítottam, amikor fejben, ezt az ételt összeraktam.

Nagyon rendben voltak az ízek is a látvány mellett. A párolt hagyma édes volt és puha mint a vaj, a rozmaring pedig csak éppen illatossá, különlegessé tette a krumpliágyat.

Egy baja van ennek az ételnek, bármilyen mennyiségben elfogy, rettentően eteti magát. Előrelátó voltam, mert én csak kis adagot készítettem, hogy az élmény maradjon, de a fölös kilók ne! :)