Fúziós házi grillkonyha 3. rész. Levezető csemege és konklúzió

Most „csak” gyümölcsös sajttál volt a levezető csemege. Amikor grillezünk, akkor szinte mindig készítek, akkor is, ha desszert is van a menüben.

Nagyon régen alkalmazom ezt a formációt, saját ihletésű, a sajtféleségek és a magvak szoktak csak változni. Ha camambert is teszek a tálra, akkor mindig van dió, de legjobban a sós vagy a füstös sós mandulával szeretem megszórni.
Most spanyol sajtkínálat volt, cabra de malaga kecske, idiazabal füstölt juh, és egy házias tehénsajt.

A kétszer pácolt tandúri csirke megérte, hogy rátaláltam erre az inspirációra. Én hibáztam pusztán egy kicsit, mert a húsmennyiséghez viszonyítva elvétettem a megfelelő fűszer arányt, és enyhén túlfűszereztem. Szerencsére az indiai ízek egyébként is markánsak, így alapvetően belefért.
A chimichurri pácnál viszont túl óvatos voltam, féltem, hogy ne nyomja el a csípős íz a többieket, pont annyit tévedtem mínuszban, mint a tandúrinál pluszban. Ha nem a tökéletes a cél, akkor a kiváló kategóriát még mindig hozta. A dijoni mustár használata szerintem kifejezetten jó ötlet volt, illetve a szándékosan textúrájuk miatt összeválogatott (csirke mell- sertésszűz- borjú hátszín) húsfélék között hozta a „vajpuha, mégis van tartása” elvárást.

Az est fénypontja mégis chmeli-suneli keverékkel pácolt sertészűz volt, illett a hús karakteréhez és a fűszerek összhangja egy új ízvilágot nyitott ki számunkra.

Pinchitost is akartam készíteni, a keverék mór alapokon nyugszik, az élményt ehhez is tudnám hasonlítani, amikor egy igazán jó fűszerezésű pinchitost ettem először.
A pinchitos fűszerkeverék fő elemei az oregano, kömény, kurkuma, pirospaprika, ánizs, fokhagyma, cayenne-bors (ami tulajdonképpen egy nagyon csípős fajta chili paprikából készül).

De most a chmeli-suneli fűszerezés került inkább a porondra. Erőteljes volt, átható, mégis intelligens. Pontosan eltaláltam a fűszer mennyiségét a pácba, csak olajjal és citromlével kevertem.
A sertés, a borjú, és a zöldség nyársakat csak akkor szórtam meg frissen őrölt durva sóval, amikor a roston megfordítottam, a zöldségeket még egy kis frissen őrölt borssal is megfűszereztem. A tandúri csirke pácban már volt só, erre vigyáztam, ne kerüljön rá további mennyiség.

Számomra a só mértékletes, vagy inkább megfelelő használata ízfokozó, nem tudom osztani a „só nélkül érezzük igazán az ízeket” filozófiát, viszont, ha valakinek ez passzol, maximálisan elfogadom.
A nyársakat felülről chilis olívaolajjal kenegettem, amikor szükségét éreztem.
Ennyit a technikai részletekről szóló megjegyzéseimről.

A társaság, a est minden pillana, az ételek, és az inspiráció, ami mozgatott a megvalósításban nagyszerű végkifejletet eredményezett, szépen kikerekedett.

Eddig is bártan kísérletező fajta voltam, de most elhatároztam, hogy még inkább szakítok a sztereotípiákkal, hagyom, hogy az eddig ért hatások - nemzeti, és nemzetközi -, az eddig megszerzett rutinnal, tapasztalatokkal, ráérző képességemmel, szabadon alakítsa a saját (grill) konyhámat.