Sült fokhagyma, ahogyan én készítem

A fokhagyma tipikus skorpió kedvence, ahogyan tréfásan mondani szoktam, még a tejeskávémba is teszek belőle. Eszemben sincsen most kielemezni az átható illatával szemben felhozható erényeit, inkább itt linkelek erre lehetőséget.
A sült fokhagyma nem egészen újdonság az oldalamon, hiszen éppen mostanában mutattam be hasonló, héjában sült fokhagymát a gyümölcsös-tepsis krumplim kapcsán. A tepsis krumpli esetében a héjával sült almával, a sült hagymával és krumplival együtt fogyasztva a héjából kinyomott fokhagyma, páratlan íz élmény.
Ez esetben egy jó adag sült fokhagyma volt a célom, egy teljesen saját elképzelés szerinti sült fokhagymakrémleveshez.
10 fej fokhagymát leöblítettem és annyi tejben, hogy ellepje lábasban tettem fel főni. Először forráspontig hevítettem, majd lassú tűzön 5 percig pároltam a tejben a fokhagyma fejeket. Ezután a fokhagyma fejeket cserépbe tettem, meglocsoltam kb. 1,5 dl olívaolajjal és 180 fokos sütőben lefedve egy órán keresztül sütöttem.

A tejet nem öntöttem ki, mert azt majd a leveshez használom fel.
Amikor megsültek a fokhagymafejek, akkor hagytam teljesen kihűlni, majd egyenként megskalpoltam őket és egy tálkába kinyomtam a szép barnásra sült fokhagyma velőt a fejekből.
Ha krémet készítettem volna belőle, akkor az olívaolajjal kevertem volna össze, amiben sült. Ez esetben viszont elégséges volt számomra annyi az olívaolajból, mely a fejekbe a sütés közben átszivárgott. Nem pépesítettem, csak villával rusztikusra elkevertem, hiszen a levesben is jobban fog így mutatni. Nem annyira kedvelem a csúcskonyhák hangulatát idéző színtelen, egynemű krémleveseket, no, de csak itthon, a saját konyhámban. Amikor annak van helye, akkor azt értékelem, már ha megtehetem.
A sült fokhagymát és a tejet is lehűtöttem, és nekiálltam a fokhagyma krémleves készítéséhez.
A finom fokhagymás olívaolajat leszűrtem, bruschettához, vagy bármi máshoz, amihez illik, használom majd fel.

Legközelebb a fokhagymakrémlevesről fogok írni.