Amikor az ember lánya úgy dönt, hogy konyhai élményeit, főzési szokásait megosztja a világhálón, akkor még nem sejti, hogy életre szóló barátságokra, csodálatos emberi kapcsolatokra is szert tesz.
A blogírás édes kötelesség, ha már belekezdtél felelősség és időigényes elfoglaltság, de a visszajelzések élménye minden ráfordítást megér, meghálál.
Természetesen örömteli nézni, ahogyan az olvasói számláló pörög, amikor viszont nem csak kommentekben és olvasottságban, hanem privát levelekben kap a gasztroblogger élménybeszámolókat, személyes vonatkozásokat, az elmondhatatlan öröm és boldogság.
Több ilyen vonatkozásról is fogok mostanában mesélni, elsőként erről a meglepetésről, amelyet a napokban kaptam.
Természetesen örömteli nézni, ahogyan az olvasói számláló pörög, amikor viszont nem csak kommentekben és olvasottságban, hanem privát levelekben kap a gasztroblogger élménybeszámolókat, személyes vonatkozásokat, az elmondhatatlan öröm és boldogság.
Több ilyen vonatkozásról is fogok mostanában mesélni, elsőként erről a meglepetésről, amelyet a napokban kaptam.
Nehéz ilyenkor szavakat találni, amikor egy ajándékban benne van szívestől, lelkestől az is, aki adja, az is, aki kapja. A csupa delikáteszből álló, saját termelésű, készítésű, személyes vonatkozásokban bővelkedő ajándékcsomagból most a gyönyörűséges fokhagyma fűzért szeretném kiemelni, hiszen a közeljövőben, ennek az ajándéknak köszönhetően számtalan fokhagymával készült ételt fogok bemutatni. Ízletes, illatos, magyar, háztájiból, a gazda gondosságával nevelt, kézzel felfűzött fokhagymából.
A szavak úgysem képesek lefedni ilyenkor az érzéseket, úgyhogy egyszerűen csak megköszönöm az ajándékot, az élményt és a szeretetet.
Nagyon szép ajándékokat kaptál :-) Használd egészséggel!
VálaszTörlésMormogi Papa: Igen, nagyon szépet. Köszönöm!
VálaszTörlésBízom benne, hogy Ti is haszonélvezői lesztek, csupa fokhagymás receptjeim által!...:))