Második alkalommal rendeztek mangalica fesztivált Debrecenben

Szeszélyes, napos-borongós, szeles idő volt nálunk a hétvégén. Szombaton délután családi körben látogattunk ki a második ízben megrendezett mangalica fesztiválra. Sok ismerőssel találkoztunk, láthatóan nagy érdeklődés övezte a fesztivált.

Csak röviden szeretném megvillantani gondolataimat a tárgykörben, szerintem ez a téma attól sokkal összetettebb, minthogy egy képes beszámoló kíséretében ki lehetne meríteni. Sokaknak egy fesztivál mindössze egy újabb nagyszerű lehetőség hétvégi, családi programra, tavasz lévén immár a szabadban. Enni-inni egy jót, sétálni egyet a vásári forgatagban. Azt, hogy a mangalica még manapság is kuriózum számba megy, nem bizonyítja más ékesebben, minthogy még a fesztiválon is, a készételek nagytöbbségét nem mangalicából kínálták.

A mangalicából készült húskészítményeket, termékeket kínáló gazdák, kiállítók nagyon kitettek magukért, gyönyörűséges mangalica disznóságokat kínáltak. Valószínűleg az 1800 Ft-os kilónkénti mangalica szalonna ár vagy a 3000 Ft-os ár a mangalica kötözött sonkáért drágának tűnik. Pedig jó mangalica termékért egyáltalán nem drága. Ugyanakkor a nem mangalicából készült készételek kilóját 5-6000 forintos árban mérték, amire nagy volt a kereslet, tömött sorokban vártak az éhes szájak kiszolgálásra.

A mangalicát meg kell ismerni és meg kell tapasztalni, megkóstolni, csak akkor leszünk elkötelezettek irányába. Jó példa a mangalica arra is, hogy együnk kevesebbet, de jobbat. Szerencsés vagyok, mert megbízható, elkötelezett helyekről szerzem be a mangalica disznóságokat, sőt, abban az élményben is volt már részem, hogy magam is vágtam mangalicát. Úgy gondolom, elmondhatom a mangalicával kapcsolatban, hogy tapasztalatból beszélek.

Olyan sok kurrens – nagyszerű – külföldi tradicionális termékért képesek vagyunk csillagászati árat fizetni, sőt örülünk, hogy hozzájuthatunk. A mangalica itt hever a lábunk előtt. Jó része a magyar mangalica sódarnak elsőrangú spanyol sonka formájában kerül hozzánk vissza (és a világ minden tájára) a delikátesz boltok pultjaiba. Nagyszerű lenne, ha itthon, magyar termék formájában is minél több mangalica kerülne a pultokba, az asztalunkra, ez viszont megfelelő kereslet függvénye. Jó lenne minél szélesebb körben megismertetni a magyar mangalicát a magyar emberekkel.

Egy érdekes bejegyzés – húsvét közeledtével – a sonkáról, Csíki Sándortól:

A sonkapácolás titkai, avagy van-e magyar sonka?

A Magyar Konyha legfrissebb (4.) számában is érdekfeszítő írások olvashatóak - többek között - Csíki Sándortól, sonkaügyben. Érdemes elolvasni.