Oldalak

2011. szeptember 12., hétfő

Bohém rapszódia: vasárnapi estebéd Tolcsván, az Ős Kajánban







Az Ős Kaján tagadhatatlanul Tokaj-Hegyalja egyik legvonzóbb gasztronómiai vonatkozású színfoltja. Nyitás óta látogatjuk, a távolság miatt korábban évente kétszer háromszor, mostanában évente. A múlt év kimaradt, biztos vagyok abban, hogy emiatt jutott eszembe, hogy Rebeka lányom névnapját itt ünnepeljük, egy Tokaj óvárosában tett sétával kiegészítve. A családban senkinek nem volt ellenvetése.

Ebédidő után érkeztünk, az ebédvendégek már szedelőzködtek. Ennek örültünk, mert nem a gyors kiszolgálásról híres a hely. Nagyjából ugyanazt a képet mutatta az étterem kívülről is és belülről is, mint korábban, nehéz meghatározni, hogy amortizálódik-e, hiszen nekem mindig az az érzésem, hogy éppen felújítás előtt van. Csöppet sem zavar, hiszen az általam kedvelt konyha kellemes kiegészítője az étterem épületében és berendezéseiben uralkodó káosz, mely ugyanakkor színes és ötletes.

Az étterem weboldalára is benéztem indulás előtt, mely a helyhez hasonlóan kaotikus, mégis szimpatikus. Színes zenei élet színtere is az étterem, a kerthelyiség egy része fedett teraszként és színpadként működik. A előadói kínálat szerintem jól illeszkedik a hely koncepciójába.









Azért hiányzik a régi damaszt szalvétás terítés, a legalább közepesen képzett pincérek és az ehető virágkörítés, ami nyitáskor annyira megfogott minket a kellemes és egyedinek mondható konyha mellett. Enni mindig jót ettem itt, így ezek elmaradása sem riasztott vissza minket attól, hogy újra felkeressük a helyet.

Az étlap mindig szezonális, most talán még rövidebb, mint korábban, ez kicsit meglepett és csalódottá is tett minket. Utána felülemelkedtünk rajta, hiszen gazdasági válság van, mindenhol nehezebb az éttermeknek. Hiányoltam a marhasteaket és a mangalicát, ezekből szerettem volna választani. Az Ős Kaján híres hízott kacsamájból készült előétele az étlapon maradt, többször ettem már itt ezt, most egyáltalán nem kívántam. Végül, kicsit nehezen, de választottunk ételeket.




A pincér kisasszony nem volt valami kedves, és tapasztalhatóan képzetlen volt. A limonádét, amit a gyerekeknek kértünk, sajnos vissza kellett küldenünk, mert állott volt és rosszízű. Nagyon dicséretesnek tartom, ha egyes éttermek nem tartanak multi üdítőket, vagy csak minimális részben, de ez esetben választékos házi szörp vagy limonádé kínálattal váltják ezt ki. A törekvés dicséretes és előre mutató, de a megvalósítása ez esetben célját tévesztette.

Már csak abban bíztam, hogy a „francia” még mindig jól főz, az ételekben nem csalódunk. A korábbiakban még nem volt gondunk a konyhával.

Előételnek padlizsánkenyeret kértünk aszalt paradicsommal.

Főételnek joghurtban pácolt pulykamellet karamellizált karalábéval, puliszkával, libazsírban sütött krumplival, padlizsánkenyérrel, valamint komótosan készült sertéscsülköt serpenyős zöldségekkel, grillezett paradicsommal és libazsírban sütött krumplival.




Desszertnek étcsokoládé krémmel töltött palacsintát és körtés pitét.




Meglepetésünkre elég gyorsan enni kaptunk, itt már felcsillant végre a szemünk. Minden morzsa nagyon finom volt, szinte minden részlet nagyszerűen volt elkészítve.

Igaz a padlizsánkenyér mellé is grillezett paradicsomot kaptunk, de sebaj, mert nagyon finom volt. A zöldségek az étterem saját zöldségkertjéből származnak, napon érlelt, friss, ízletes zöldségek egytől-egyig. A paradicsom kakukkfűágakkal és házi morzsával volt grillezve. A padlizsánkenyér ötletes, ízletes fogás volt, jól esett előételként is és köretként is.

A pulykamell szaftos volt és jóízű, a köretek kellemes összhangban voltak, az ízek nagyszerűen összehangoltak, a zöldség állaga pedig roppanós volt. Nem olyan nagy ügy, mégis legkevesebbszer találkozom ilyen egyedi, jó ízű és állagú zöldségmegoldásokkal a legtöbb „átlagosan jó” étteremben. Nem csillagos éttermekről beszélek, de kifejezetten csak az említésre méltóakról. Tény, a köretek mindent vittek, még ha a húsfélék is teljesen rendben voltak.

A komótosan készült sertéscsülök puha volt, jó állagú és a fehérboros pecsenyelé is nagyszerűen harmonizált vele. Érződött rajta, hogy frissen készült (aznap), ettől tartottam egy kicsit, hiszen az ilyen ételek jól melegíthetőek, de egyértelműen érezhető az ízükön, ha többnaposak.

A puliszka csodás volt, ízletes és könnyed, talán ilyen finomat még Erdélyben és Olaszországban sem ettem. A sárga krumpli (én mindig ezt használok itthon) héjasan volt felkockázva, talán ez az egy zöldség volt, ami nekem egy kicsit túlzottan roppanós maradt, szerintem nem sült meg eléggé, de így is élvezhető volt.







Az étlapon barackos pite szerepelt, amit közben már a konyha körtésre cserélt le. Jól nézett ki, finom volt és friss, de a legédesebb szájú családtagoknak is túl édes.

A palacsinta éppen olyan volt, mint szeretjük, vékony, ropogós. Én francia palacsinta néven emlegetem az oldalamon, több tojással, kevesebb liszttel és olvasztott vajjal készül. Így lehet ilyen vékony, ropogós palacsintát sütni belőle. A házilag készült étcsokoládé krém és a palacsintával tálalt apró desszertek, trüffelek nagyon ízlésesek, és finomak voltak. Különleges élmény volt, mert az átlagosan jó éttermekben az ilyesmi, amire a legkevésbé adnak, éppúgy, mint a változatos köretekre.

A fagyasztott hasábburgonya és a jázminrizs köret felváltva, nekem snassz is és egyhangú is, hogy finoman fogalmazzak. Kár, hogy az igény megragad ezen a szinten vendég oldalról, mert ha nem így lenne, akkor ez éttermek jobban törekednének arra a változatosságra és a köretek friss, leleményes elkészítésére, ahogyan itt, az Ős Kajánban.




A megfelelően megválasztott - kínált - kávéfajta is sokat elárul a helyről.


Összességében az ételek nagyon ízlettek, a szűkített választékkal, a jól elkészített ételek miatt megalkudtunk. Nem hétköznapi estebédben volt részünk, és ez már önmagában piros pontot érdemelt.

A hely atmoszférája most nem tett ránk olyan nagy hatást, pedig a jó ételek mellett ez a hely másik fő vonzereje. Talán túlságosan elvonta a figyelmünket a csapnivaló kiszolgálás és a rövid étlap, a kezdeti pánikkal, hogy mit válasszunk róla.

Nem vagyok étterem kritikus, de még csak mesterszakács sem, de nem tehetem – ha már egyszer pennát ragadok és írok egy helyről – hogy elfogultan nyilatkozzam, mert ettől több felelősséget érzek ebben. Ezért teszek tételesen, és kíméletlenül említést az elmarasztalást érdemlőkről is.

Ugyanakkor azt kívánom, hogy minél többen felkeressék ezt a helyet, hogy kereslet legyen az Ős Kajánra és az ehhez hasonló koncepciójú éttermekre. Az Ős Kaján említésre méltó, igazi színfolt a kategóriájában.

Nagyszerű volna legközelebb újra damaszt szalvétával, képzett pincérekkel, valamint az étlapon ehető virágokkal, marhabélszínnel és mangalicával találkozni, melynek elmaradása nem hinném, hogy az igencsak elkötelezett „francia” bűne lenne. Hanem a keresleté.

Nem lenne szabad éppen ezt a szegmenst kiveszni hagyni, még a legnehezebb időkben sem.


A kertből nyíló melléképületben helyes vendégszobákat alakítottak ki:







19 megjegyzés:

  1. Tisztességes, őszintés az Ős kaján. Tehát a konyha, a személyzet, az étlap, a kulturális programok szinten tisztességesek és őszintések. Azért kérünk az újságírókat, bloggereket prózai vágyoknak, kivizsgálni az információkat mielőbb nyilvánosságra hoznak.


    Dal ajánlat : "megmondók" , a következő honlapon találhátó:

    http://www.musicme.com/#/Beata-Palya/albums/Egyszalenek-0884977199987.html

    Sajnáljuk, de tőbb információ tevés abban a cíkben, és egyertlemüen tevések.

    Nem fogunk részletezni. Egy dolog azert fogunk kiemelni: "a pincér kisasszony nem volt valami kedves". Nem kell csodalkozni, ammennyiben a pincér latta engemet késziteni a lemonádét (mind minden nap)és több litert adta ezen a napon. A lemonádé friss és hibátlan volt.Nem szabad össze teveszteni a saját ízlés a termék minöségevel. Akartunk számlázni e lemonádét és a "nem kedves pincér" befolysolta minket hogy ne tegyünk azert.... de maguknak nem volt kedves!. AH még bementek egyik lakosztályba "sufni"! amit éppen takaritás alatt volt, sőt fotoztak a nem kész szobát.

    Mivel sok a hibás információ, a nem igaz belyegzések, kérjük levenni a cikket a netről.

    Köszönettel és tisztelettel:

    Béke, Roy Anne és Leeman Pascal

    www.oskajan.hu

    VálaszTörlés
  2. Tisztelt Béke, Roy Anne és Leeman Pascal,

    Az összességében igen pozitív élménybeszámoló félreértését szerintem a magyar nyelv kevésbé árnyalt ismerete okozta.
    Egy személyes blogon mindenki a saját, szubjektív tapasztalatait, élményeit, gondolatait írja le. A saját élményeim tekintetében egyáltalán nem vagyok bizonytalan.

    Ha már a limonádét ragadták ki, a limonádét a gyermekeim nem voltak hajlandóak meginni, mert rossz mellékíze volt. Teljesen mindegy, hogy a citrom nem volt-e friss, valami nem volt az benne - a limonádé víz, citrom és cukor(szirup) - mert ihatatlan volt. Az egy liter limonádéból 9 dl-t vissza is vittek, kértünk helyette mást. Azt megitták.
    Bodza vagy málnaszörpöt szerettek volna inni, de az ugyan szerepelt az étlapon, de nem tudott nekünk hozni a pincér kisasszony.
    1000 Ft-ért 1 liter limonádé ráadásul nem olcsó, így a minőségére is érdemes jobban odafigyelni. A helyben, gyakrabban látogatott éttermekben mindig ezt kérnek a gyermekeim, itthon én is rendszeresen készítek nekik, így azt gondolom az egyéni ízlésük rendben van. Átlagosnak mindenképpen mondható.

    Ha kiszámlázták volna az ihatatlan limonádét, akkor biztosan nem hagytuk volna szó nélkül. Had ne köszönjem már meg, hogy nem tették.

    A pincérkisasszony valóban kedvesebb lett, amikor meglátta, hogy fényképezem. Attól kezdve több figyelmet fordított ránk. Kezdetben kifejezetten kimért volt és kekec. Onnantól, hogy megváltozott valóban jobb lett a kiszolgálás minősége. Ezt nem írtam le az élménybeszámolóban, de ha már szóvá tették …

    A vendégszobák nagyon helyesek, szerintem kellemes képeket készítettem róluk és kifejezetten azzal a szándékkal említettem meg, hogy új szolgáltatással is bővült a kínálat ezzel.
    Valamilyen tároló helyiség lehetett korábban itt (úgy emlékszem), ezért használtam a sufni szót, melyet most melléképületre javítok, ha magával a szóval kapcsolatban lenne aggály. A mondatomból egyértelmű, hogy nem a vendégszobát sufniztam le.
    Viszont maradjunk a vendégszobánál, a lakosztály szó kicsit túlzó nekem. 20 évig foglalkoztam szállodákkal az idegenforgalomban, ahol is szakmai utakon több ezer szállodát és éttermet teszteltem és tettem meg javaslataimat a leírásokhoz képest.

    Önöknek a személyes élményeim kifejezését nincs joga befolyásolni, ráadásul az éttermükben tett látogatásunk kifejezetten magánjellegű volt. A számlát kifizettük, az itt megjelent élménybeszámolóért pedig nem kapok fizetséget. Úgyhogy a beszámoló marad.

    Néhány korábbi élménybeszámoló/teszt itt található az étteremről:

    http://www.fuszereslelek.hu/2007/10/s-kajn-tolcsvn.html

    http://www.diningguide.hu/ettermek/tesztek/etterem-informacio-3300

    http://www.diningguide.hu/ettermek/tesztek/etterem-informacio-1037

    VálaszTörlés
  3. Találtam még egy ide vonatkozó bejegyzést, a kommenteket is mindenképpen érdemes elolvasni:

    http://lorien.blog.hu/2007/08/14/os_kajan

    Nem gondoltam, hogy ennyi közzétett élménybeszámoló "forog" az Ős Kajánról. Megerősítést nyertem, hogy a szubjektivitásom rendben van.

    VálaszTörlés
  4. Tisztelt Hölgyem!
    Továbba írja tevés információkat. Soha nem volt málna szörp, sincs írva az étlapunkon. A bodza illetően már nem szezónja!

    Mi dolgozzunk sokat, komolyan, nincs improvizació, nem vagyunk bohémok, mit keres itt a rhapsodia? sincs kaosz.

    Viszont az ön szövégeben sok nem tényező elem van: virág szirmok voltak a tányérokon (lásd a képeken), az étlap soha nem volt annyira hosszú mint most ( 9 elöétel, 9 fő étel, 6 desszert volt), limonádé híbatlan, a marha bélszín több éve nincs és nem kimarádás, damász szalvettea soha nem volt nálunk, ....

    Mennyire értjük a magyar nyelvet? Nem megyünk bele. Igaz hogy az írás ez ilyen, és?

    Legyen szíves hagyni a szúrásokat, fölösléges, és improduktiv tevénykeség.

    Azert küldjük ezt a vers részét, és még egy szer fegyverek helyett ... béke

    „ Vous dont la bouche est faite à l'image de celle de Dieu
    Bouche qui est l'ordre même
    Soyez indulgents quand vous nous comparez
    À ceux qui furent la perfection de l'ordre
    Nous qui quêtons partout l'aventure

    Nous ne sommes pas vos ennemis
    Nous voulons vous donner de vastes et d'étranges domaines
    Où le mystère en fleurs s'offre à qui veut le cueillir
    Il y a là des feux nouveaux des couleurs jamais vues
    Mille phantasmes impondérables
    Auxquels il faut donner de la réalité”

    G. Apollinaire

    „Ti akiknek a szája Isten szájához hasonló
    E száj maga a rend
    Legyetek elnézők ha minket összemértek
    Azokkal akik ápolják és folytatják e rendet
    Mi a kalandot kergetjük mindenfelé

    Nem ellenetek harcolunk mi
    Csak az óriási s furcsa birtokokra vágyunk
    Ahol a virágzó rejtelem hajlong felénk
    Új tüzek lobognak ott s eleddig nem látott szinek
    Ezernyi súlytalan lebegő látomás
    S ezekből kell valóságot teremtenünk”

    ….
    Tisztelettel:


    Roy Anne és Leeman Pascal

    www.oskajan.hu

    VálaszTörlés
  5. Tisztelt Olvasók, Kommentelők!

    Én is jelen voltam ezen a bizonyos estebéden az Ős Kajánban. A névnapomat szerettük volna megünnepelni valahol, melyre édesanyám azt a javaslatot tette hogy menjünk az Ős Kajánba. Mivel bízok választásában, ide mentünk. A hely hangulatos volt, nekem személyszerint tetszett, egyedi volt. Külön megörültem amikor az étapon megláttam a szörp és limonádé kínálatot. A limonádé tényleg nem volt jó, se öcsémnek se nekem nem ízlett, így kénytelen voltam Gyömbért inni amit itthon sem iszok, mert vagy szörpöt ( ha tehetem házit) vagy szénsavmentes ásványvizet iszok. Szeretem a különleges ételeket, ami szerintem édesanyám szakácstudásának is köszönhető. Nem vagyok a "hamburger hotdoggal és sültkrumlival minden nap" tinédzser. Én úgy vagyok vele (amellett hogy nyári munka keretében egy étteremben dolgoztam, tehát pontosan látom mi hogyan zajlik) hogy egy éttermet az étel és a kiszolgálás ad el. Csak mivel a hölgy annyira barátságtalan volt, és öltözéke sem volt megfelelő (amihez én nem vagyok hozzászokva) és kikerült az asztalra a limonádé, éppen mondhattuk volna azt is, hogy menjünk egy másik helyre mert egy kicsit lehangolódtam. De megbeszéltük hogy maradunk. Az étel tényleg ízletes volt és különleges, jó ízűen fogyasztottuk el. Az éttermet úgy jellemezném, hogy az alapkoncepció kiváló, én örültem amikor a Golden Retrivert megláttam hogy felém sétál, gyönyörkdtem a kertben és végül is egy finomat ettem. Ezek után szerintem nagyon kevés hiányzik hogy szinte tökéletesnek nevezhessem a helyet. Én inkább pozitívan mint édesanyám is, vélekednék az étteremről. Azt a kevés negatívot amit leírt igaz volt, és megérthető hogy az olvasóinak nem írhatja azt hogy csodás volt a kiszolgálás, hiszen adnak a véleményére. Nem kritikus szándékkal mentünk a helyre, hanem névnapom alkalmából, de édesanyám minden egyes étteremről készít bejegyzést amit meglátogatunk. És mindenképpen hozzátenném hogy szeretnék több olyan étterembe ellátogatni ahol házi szörpöt ihatok, és nem találok az étlapon rántotthúst jázminrizzsel.

    VálaszTörlés
  6. Rendszeresen olvaslak, bár eddig nem kommenteltem, most viszont kell.
    Amit leírtál pozitív. Semmilyen bántás nincs benne, minden étteremben akadnak problémák, de ha az ember jót eszik, akkor felül tud kerekedni ezeken, hiszen jólakottan és elégedetten mindenki szebbnek látja a világot. Az gáz ha az ember nem azt kapja a pénzéért amit szeretne, de itt nem erről volt szó.
    Tehát még fel is csigáztad a kíváncsiságomat.
    Viszont a vezetőség reakciója nagyon negatív! Nagyon lelombozott, így nem fogom őket gazdagítani. Szerintem a kereskedőnek, szolgáltatónak a hibáiból kellene tanulni, és nem ilyen kirohanást rendezni. Inkább köszönte volna meg a pozitív kritikát.

    VálaszTörlés
  7. Az ott a pincérhölgy abban a strandruhában?

    Dzsízusz, mi lett volna, ha lehúzod az ebédet...

    VálaszTörlés
  8. Hapci:

    Már kommenteltél nálam párszor, eddig mindig világos volt minden hozzászólásod. Ez most nem az.

    VálaszTörlés
  9. Kedves Nevamesza!
    Hozzászólás tekintetében erősen hezitáltam, hisz’ én magam „egyetlenegyszer sem ettem lett légyen ott”, de az előttem kommentelő Névtelen „bátorítólag” inspirált, hogy -a poszt, és a poszt keltette polémia kapcsán- nyúlfarknyi impresszióimat röviden megosszam Veled.
    Barátainkkal hamarosan egy több napos körútra indulunk a Zemplénbe. Kirándulásunk célja nem kifejezetten gasztronómiai jellegű, de ha már utunkba esik egy-egy betérésre érdemes hely, nem tartóztatjuk meg magunkat. Az encsi Anyukám Mondtában, és a tállyai Oroszlános Borvendéglőben mindenképpen számíthatnak ránk (igaz, itt már nem Baranczó chéf úr főz, elcsábították egy miskolci vendéglőbe). Az Ős Kaján nem volt terveinkbe véve, de posztod olvastán, igen nagy kedvet kerekítettél, hogy oda is ellátogassunk! Valóságos dicshimnuszt „zengedeztél” Pascal készítette ételekről!...
    És aztán jött a tulajdonos –kicsit balkáni, hevületű és stílusú- kommentje… :(( (
    Rossz szájízem lett,… ilyen szájízzel nem érdemes asztalhoz ülni az Ős Kajánban… Ezt a szájízt már az ott asztalra kerülendő nagyszerű ételek sem tudnák annulálni… :((

    VálaszTörlés
  10. …hmmmm… Hapci megnyilvánulása –és emocionális érettsége- emlékeztet két óvodás kisfiú beszélgetésére:
    - Pistike! Tetszik neked az a lány!
    - Aha!
    - Akkor gyere, verjük meg!

    :DDDDD

    VálaszTörlés
  11. Spájzceti: :)

    Hapci: Megértettelek. Először azt gondoltam, hogy azt veted föl, miért nem húztam le az éttermet ... bocs!
    Igen, ez mindenképpen tanulságos, hogy egy alapvetően pozitív, építő vélemény előnyét, hogyan tudja az érintett hátrányára fordítani.

    Az idei meleg rekord azon a vasárnapon dőlt meg, a szellős öltözködés sajnos nem egy jó kis fürdőzés miatt volt - részemről - indokolt.

    Amit a lányom kifogásolt a pincér kisasszony öltözetében, az a lábbelije volt. A férjemnek szúrt, szó szerint szemet. Nem írom körül, de ha egy vendégnek szemet szúr, hogy a pincér lábbelije nem odavaló, az nem feltétlenül csak dizájn kérdése.



    Kedves Mindenki(beleértve a lányomat is, aki addig kommentelt, míg én az öccse szülői értekezletén voltam:)!

    Köszönöm a hozzászólásokat és a véleményeket. A tanulság nem maradt el.
    Továbbra sem keresek fel éttermeket, azért, hogy teszteljem őket(ha felkérnének, örömmel tenném! :). Magáncéllal viszont, amerre járok, mindenhonnan tudósítok. Ezen a felületen "írok egy lapot a vendégkönyve". Őszinte véleményemmel az élményeimről.

    VálaszTörlés
  12. A két mondatom független volt egymástól, ezért hagytam köztük üres sort...
    Nem tudom, ebből a két mondatból Spajzcetli miként következtet az érzelmi érettségemre, de biztos gyakorlottabb búvárja ő az emberi léleknek, mint emberi elme képzelhetné...

    VálaszTörlés
  13. Alexa Christi: na, most végigolvastam az utóbbi hozzászólásod. Bocs, nem ismerlek látásból, ezért komolyan kérdeztem, amit kérdeztem.

    VálaszTörlés
  14. Hapci: Én a "jóindulatú kritikus" vagyok és azt hiszem az is maradok.
    A végkifejlet egészségesebben körvonalazza így a tanulságot, mintha kemény kritikával illettem volna a helyet. Így pro és kontra véleményeknél messzebbre jutottunk, szerintem.

    VálaszTörlés
  15. Ős Kaján restaurant

    Ha az en vendeglomrol valaki enyhen rossz kritikat irna, en vegiggondolnam, vajon miert teszi mielott csipobol valaszolnek ra. Nem tudom, hogy a blog szerzojenek igaza van-e vagy sem (nem voltam ott!), de az onok valasza nem volt szimpatikus. Mar csak ezert sem latogatnek el az Ős Kajánba! Az itt megjelent reakciojuk maguknak egy nagyon rossz PR! Akarmilyen jo is az ettermuk, ha igy valaszolnak a vendegeik velemenyere, akkor en egyik baratomnak sem ajanlom a helyet.

    Alexa Christi
    Spajzcetli hozzaszolasat a pincernovel (?) kapcsolatban en sem ertettem. Hol volt itt pincerno a kepeken?

    VálaszTörlés
  16. Kedves Ős kaján!
    Higgyétek el ez egy rendkívűl pozitív poszt!
    Romantikus, kockásterítős étteremnek állítja be a helyet. Innen úgy tűnik a cikk alapján, mint egy tokaji "Bouchon".
    Nem szabad ilyen arrogánsan, verssel(!) a felsőbb rendűséget hirdetve támadni.
    Hiddjék el nem ez a blog az önnök ellensége.

    A középszerűség, a minőség igényének hiánya a legnagyobb ellenség!

    Magyarországon a "kockásterítős" helyeken a rövid étlap a minőség jele!

    VálaszTörlés
  17. Névtelen:

    Feltétlenül csatlakoznék az utolsó mondatban elhangzottakhoz (is). Így is "híres vagyok" kicsit terjengős írásaimról, de ez az én egyéni stílusom, és kész.
    Igyekszem szófordulatokkal rövidíteni néha, de egyértelműsíteni azt, hogy mire gondolok.
    Szerintem lejött az írásból, hogy éppen nem a rövid étlapot kifogásoltam, hiszen éppen attól válik egy hely jellegtelenné, hogy a rengeteg ételféle egymásra van felfűzve, mert különben nem bírná a konyha. Emiatt elmaradnak azok a nagy jelentőségű nüanszok, mint itt a változatos és nem szokványos köret, vagy a trüffelek a palacsintához.
    Én szeretném azt hinni, hogy az jött le a "még rövidebb" étlapból, hogy voltak választékbeli gondjaink.
    Jómagam egy kurrensebb alapanyagból különlegesen elkészített ételt szerettem volna kérni, de ez egy vaddisznó steakben merült ki (remélem jól emlékszem, mert az étlapot nem találom a weboldalon).
    Legutóbb erdei gombás, borsos mártással ettem bélszín mignont, nehezen döntöttem akkor ennél a mangalica terhére. Tehát még a bőség zavarában is voltam.

    Korábban a hízott kacsamáj és kacsamell, csirke vagy pulyka és vad mellett mangalica és marha is volt. Mindig csak egy-egy étel, de ez éppen elég volt a választáshoz.
    A másik érvem is érthető. Debrecenből okkal keres fel valaki konkrétan egy éttermet mondjuk 100 km-re. A korábban megszokott élményeket, ízeket és választékot keresi. Nekem itt most választékban volt hiányérzetem.

    VálaszTörlés
  18. Attilajukkaja

    Hapci azt hitte - szerintem - hogy a pincérnő lenge ruházata volt a gondunk(a lányom említette a kommentjében).

    Az a standruhás nő az én vagyok.:) A hely atmoszférája nem kívánt meg tőlem ennél elegánsabb öltözködést, tudtam hová jövünk. Ráadásul aznap volt a nyár egyik legmelegebb vasárnapja, így nem volt kedvem "jobban" felöltözni.
    Ennyit a standruhás (pincér)nőről! :))

    Már csak azért nem veszem ki a képet, hogy mindenki levonhassa az idevonatkozó konzekvenciát, olyan szubjektíven, ahogyan csak szeretné! :)

    VálaszTörlés