Lassan végéhez ér idei, karácsonyi menüajánlat sorozatom. Hogyan is maradhatnának ki a gyűjteményből legkedvesebb sós aprósüteményeim.
Mondani szoktam, hogy „csak úgy” nem sütök sem édes, sem sós
süteményeket, hiszen fölösleges állandó nassolásra sarkalni a családot.
Gondoljunk csak arra, hogy, amikor egy tepsi illatos, forró pogácsa, vagy édes
sütemény kisül, akkor egyiket a másik után kapkodjuk a szánkba és azt
mormoljuk, Istenem, ezt nem lehet abbahagyni. Ezért én a sütést meghagyom
alkalmakra. Legyen az egy gyermek vendég, aki nálunk tölti a szombatot vagy
vasárnapot, egy vendégség, vagy valamelyik ünnepnap, mint a karácsony, vagy a szilveszter.
Szívesen sütök rendezvényekre is, legutóbb a nyárádremetei farsangi mulatságba, és megújult Magyar Konyha egy bemutatkozó, helyi rendezvényére sütöttem a „híres-neves” leveles pogácsáimból.
Van, hogy maradékokból készülnek a töltött kiflik, vagy leveles pogácsák nálam, úgyhogy nem szükséges nagy rákészülés. Ez azt jelenti, hogy
akár az utolsó percben is előkaphat bárki innen egy kipróbált, bevált receptet,
ha a karácsonyi menüsort végül kurtának találja! :)
ezt a mustáros kiflit ki fogom próbálnom, mert nagyon jó néz ki, és vendégek is jönnek hozzánk a két ünnep között. Feltölthetnéd ide is, tuti tetszene sok mindenkinek, meg lehet te is találsz itt valamit
VálaszTörlés