Oldalak

2014. február 1., szombat

Tortilla Espanola Rustico – parasztreggeli spanyol módra (lépésről lépésre)







Némi ügyességet megkíván az elkészítése. A lepény fordítása és a jó időzítés miatt. Egyébként pofonegyszerű.

Nem azért mondom, hogy bárkivel az ellenkezőjét bizonygassam, de nem vagyok különösebb kézügyességgel megáldva. Rajzolni sem tudok nagyon jól, ha valamivel nagyon pepecselni kell, vagy valamit díszíteni, akkor végem van. Inkább azt mondanám, hogy igyekszem egyszerűen megoldani.

Viszont kreatív és törekvő vagyok, így csöppet sem zavar vagy hátráltat abban, hogy végeredményében nagyszerű dolgokat alkossak a konyhámban, melyek külcsínre is mutatják, hogy nem művész, hanem szenvedélyes házi szakácsnő vagyok. Éppen ezért számomra nem az a fontos, hogy Istennőként csodálják remekműveimet, hanem, hogy minél többen legyőzzék félelmeiket a konyhában és átlagos képességekkel is vágjanak bele mindenfélébe. Egyrészt, mert a mitológiából is tudjuk, hogy az Istennőknek is mind, egytől egyik akad valamely más hiányossága, másrészt pedig mert mi a magunk és családunk örömére alkotunk, nem pedig a kirakatba.

Lelkesedéssel, pozitív hozzáállással és gyakorlattal előbb utóbb semmilyen kihívástól nem riadunk vissza a háztartásunkban.
Persze ennyire nem bonyolult megfordítani a lepényt, csak ez a néhány gondolat éppen most jutott az eszembe. J

Végre elérkezett a nap, hogy egy kis krumplit is beiktathattam az étrendembe. Nem akartam megterhelni a gyomromat, így elhatároztam, hogy a hétvégi, késői reggelibe csempészek be egy kis krumplit. Ezáltal napközben simán „lejárom” a mósókonyhában és a konyhában, másrészt pedig nem akartam visszatérni a kiadós húsétel kiadós krumpli köret összefüggéshez, ami a legveszélyesebb ellenségünk az étkezésünkben.

Ha lúd, legyen kövér, úgy döntöttem, hogy minden finomságot beleteszek ebbe a spanyol tortillába, ami belefér. Nagyjából egy kiadós parasztrántotta kerekedett belőle lepény formában. Végül a hozzávalók nem csak rusztikusra, hanem igen nemzetközire is sikeredtek.

Hozzávalók 4 adaghoz (reggelire):

40 dkg konyhakész agria krumpli kisebb kockára vágva
6 nagy tanyasi tojás elhabarva, sóval, borssal fűszerezve
10 dkg bacon összevágva
½ piros és ½ zöld kápia vagy kaliforniai paprika apró kockára vágva
1 közepes fej édes hagyma kockára vágva
1 nagy gerezd fokhagyma finomra vágva
10 dkg paprikás kolbász - legjobb a házi vagy a chorizo - kisebb kockára vágva
1-1   marék (fajtánként 2-3 dkg) vörös cheddar és érett provolone sajt kisebb kockára vágva
1 dl olívaolaj

Használjunk közepes méretű, vastagaljú, tapadásmentes serpenyőt ehhez az ételhez.

Az olívaolajban, közepes hőmérsékleten megsütöttem a krumplit és hagymát. Hozzáadtam a fokhagymát, sóztam, borsoztam és még 1 percig sütöttem. A lényeg, hogy süljön is és főjön is, így sem alacsony, sem túl magas hőmérséklet nem kedvez.
Leszűrtem, az olívaolajat félretettem, a hagymás krumplit pedig az elhabart tojáshoz adtam.
Egy kevés olívaolajat visszamertem a serpenyőbe és előbb a bacont, majd a kolbászt, majd a paprikákat hozzáadva kicsit megdinszteltem mindet. Hozzáadtam krumplihoz és a tojáshoz, majd a sajtkockákat is az alapba tettem és összekevertem.


A serpenyőbe mertem 1 evőkanál olívaolajt a félretett olajból és beleöntöttem a tojásos alapot. Közepes hőmérsékleten addig sütöttem, amíg a felszíne is kicsit megszilárdul a lepénynek.










Ekkor tányért tettem a serpenyőre és gyors, de ügyes mozdulattal átfordítottam a lepényt a tányérra, majd visszacsúsztattam a serpenyőbe az eddig felül lévő felével lefelé. Ekkor már csak rövid ideig sütöttem, éppen csak hogy megszilárduljon teljesen. 
Tálaló tányérra csúsztattam és olasz salátakeveréket, félbevágott koktélparadicsomot rendeztem el a tetején.
Mire lefényképeztem éppen annyit hűlt, hogy már szépen lehetett szeletelni.


Telitalálat választás volt: ízletes, mennyei íz összhanggal és egyáltalán nem feküdte meg a gyomromat! J




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése