Az új külsővel és tartalommal megjelenő Magyar Konyhával elindult egy olyan lapirányzat, mely a rendszerváltás óta a gasztronómiai témájú lapkiadásban fehér folt, tátongó űr volt. Amikor az első példányokat a kezembe vettem és átlapoztam, arra gondoltam, hogy – a lassan a legdinamikusabban duzzadó iparágban - a gasztronómiában végre főszerepet kap a mai magyar konyha is. Sokféle módon közelíthetünk, viszonyulhatunk a magyar konyhához; leszólhatjuk, túlmagasztalhatjuk, elutasíthatjuk, görcsösen ragaszkodhatunk alappilléreihez - egy egészen biztos, mindannyiunk öröksége. Személyes véleményem, hogy alapvetően meghatároz egy nemzetet az, hogyan viszonyul gyökereihez, örökségéhez.
Abban a szerencsében volt részem, hogy a napokban személyesen is találkozhattam a Magyar Konyha szerkesztőségének meghatározó személyiségeivel, így a magazin arculatán és tartalmán túlmenően a mögöttes szellemiségből is kóstolót kaphattam.
Aki ismeri Lévai Anikó „A konyhaablakból” című könyvét, az már ízelítőt kapott a gasztronómia és a hétköznapi élet összefüggéseiről - egy örökös reflektorfényben élő ötgyermekes családanya szemszögéből – aki egyben Magyarország egyik legműveltebb asszonya is. A könyvben megjelent receptgyűjtemény inkább illusztrációként, alátámasztásként szolgál, mintsem hétköznapi receptajánlóként. A MK első számban „Tartsd jól a bestiát!”címmel ajánlja az olvasóknak Dede Franciska könyvét egy századfordulós ”blog” történetéről. Lévai Anikó publikációin túlmenően - ahogyan a Kőr Dáma Egyesület rendezvényén megtudtuk – tevékenyen vesz részt a lap külső és tartalmi megjelenésének szerkesztésében. Egyik legfontosabb célkitűzéseként a valódi, minőségi magyar alapanyagok terén rendelkezésre álló tartalékaink felkutatását és kiaknázását jelölte meg.
Borókai Gábor a többségi tulajdonosi kör részéről képviseltette magát, szavaiból kicsengett, hogy a MK kiadását piacgazdasági szempontok vezérlik.
Vinkó József főszerkesztő – a Heti Válaszban megjelent gasztronómiai témájú írásaiban megszokott stílusában – könnyed, olykor humoros, ugyanakkor nagyon is magvas gondolati összefüggésben beszélt a mai magyar konyháról alkotott elképzeléséről, meggyőződéséről. Természetesen a Krúdy idézetek elmaradhatatlanul kísérték mondanivalóját, ahogyan a MK eddig megjelent számainak előszavában is mindig megadja az alaphangot egy-egy Krúdy, Brillat-Savarin, Gauguin idézettel, mely a további lapokon olvasható témákat úgy öleli körbe, mint anyai nagyanyám polgármester pecsenyéjét a barnamártás.
Semmiképpen nem kívánom tételesen számba venni az első megjelent számok tartalmát, aki hasonló értékrenddel viseltetik a gasztronómia és a magyar konyha iránt, mint jómagam, rendszeres olvasója lesz a lapnak.
A „Hagyomány és Evolúció” útirányt a lapban Molnár B. Tamás képviseli, akit ugyancsak személyesen is van szerencsém ismerni szellemiségén – Bűvös szakács – túlmenően a Czifray mesterszakács verseny kapcsán.
Csíki Sándor is publikál több témában is a lapban, az első Nemzeti Gulyás Nap közös megvalósításában sokan közreműködtünk vele. Az általa szerkesztett Food & Wine oldalról is sokan ismerhetjük szubjektív gasztroírásait.
Lelkesedésem ellenére mégis mindig szeretek pátoszmentes és elfogulatlan maradni; az, hogy egy témáról írok, önmagában hordozza, hogy kiemelt jelentőséggel bír az értékrendemben.
Személyes vonatkozásokról is szeretnék még pár szót ejteni, ugyanis a rendezvényre sütöttem – korábbi bejegyzésében említett - 200 db háromsajtos, eldőlős, leveles pogácsát. Nagy menet volt két kézzel egy kelesztő tálban és egy sütővel kivitelezni a projektet, de sikerült. Sok képet nem készítettem, de feltétlenül bemutatom a pogácsát is, hiszen nagy sikert aratott. Rettentően izgultam annak ellenére, hogy már se szeri, se száma az általam bemutatott leveles pogácsáimnak az oldalamon.
Néhány, a MK szellemiségével rokon bejegyzésemet most újra szeretném minden olvasóm figyelmébe ajánlani, ugyanis nagyszerű érzéssel tölt el, hogy a Magyar Konyhában éppen a saját elképzelésemmel, értékrendemmel azonos irányzatra leltem.
Annyira érdekes és jó dolgokról írsz!Szeretek nálad lenni!
VálaszTörlésWOW!! Ez (a poszt, a pogácsa, a teljesítmény) már igen! WOW!
VálaszTörlés