A férjem úgy tartja, hogy egy feleségnek tudnia illik jó tyúkhúslevest főznie. Nagyvárosban élünk, itt is születtünk, de a hagyományos tyúkhúsleves úgy tartozik hozzá téli vasárnapjainkhoz, mint fenyőfa a karácsonyhoz.
Persze nem minden vasárnap ezt eszünk, hiszen nem bírnánk tyúkkal. Annyi tanyasi tyúk manapság majdnem, hogy beszerezhetetlen. Úgy havonta kerül a vasárnapi ebédasztalra, de ezek a vasárnapok jeles napok.
Most két tyúkhoz jutottam hozzá. Anyósomat és apósomat vártuk vasárnapi ebédre, így a nagyobbikat, a háromkilósat főztem meg.
Anyósom főzi a legjobb húslevest, amit azóta ettem, hogy apai nagymamám nincsen közöttünk, úgyhogy apósom azon véleménye, hogy főzök olyat, mint anyósom megnyugtató számomra.
Egyébként semmi extra nincs a tyúkhúsleves főzésében – szerintem – jó alapanyag, jó arányok, és elég idő.
Délben nem lehet elkezdeni tyúkhúslevest főzni ebédre, az már biztos. Hacsak nem egy zacskó felbontásának sercenése adja hozzá a muzsikát, vagy egy kocka csobbanása egy fazéknyi forró vízbe.
A tyúk nem volt kevéssé zsíros, de gyönyörűséges. Olyan mája volt, mint egy tömött libának vagy kacsának. Úgyis folyamatosan szedem a léről a zsírját, így soha nem tálalok fel zsíros húslevest.
A két tyúk háját szépen leszedtem, ezt akárhány tyúkot vágatok le, mindig leszedem és kisütöm azonnal.
A tyúkot egészben főzöm a levesbe, főtt állapotában darabolom, fűszerezem, és ropogósra kisütöm. Nálunk ez a hagyományos vasárnapi ebéd tanyasi tyúkból.
A tyúk húsa nem ízetlen, hiszen a természetből kapta minden erényét, a sült tyúk pedig ízletes, belül omlós, kívül ropogós.
Az ízletes főtt tyúkból készült ropogós sült titka a megfelelő alapanyag, eszköz és technika. Ha valakinek nem sikerült még jól – ízetlen, kiszáradt - akkor mindössze ebben a három feltételben keresse a hibát. Mert én már ezerszer elkészítettem ugyanígy. Illetve anyósomtól tanultam és nála is ugyanígy működik, már lassan fél évtizede.
A tyúkhúsleveshez felhasznált alapanyagok:
jó 3 kg-os tanyasi (szabadtartásban, hagyományosan nevelt) tyúk aprólékkal
20 dkg sárgarépa („sáros” magyar répa, nem ultra édes holland salátarépa)
20 dkg fehérrépa
1 nagyobb vöröshagyma
1 zsenge karalábé
1 cikk zeller
3 nagyobb gerezd fokhagyma
12 szem feketebors
3-4 szegfűbors
1 csokor petrezselyem és zellerzöld egybekötve
1 evőkanál só
A megtisztított tyúkot hideg vízben teszem fel főni az aprólékkal együtt. Magas lángon felforralom, leszedem a habját (én a merőkanálra esküszöm, mert a kis moszatokat is eltávolítom így, szerintem jobb, mint a szűrőkanál) és egészen csendes tűzön főzöm tovább. Épp, csak gyöngyözzön.
Ráér akkor sózni, amikor bezöldségelem és a fűszereket is hozzáadom, úgy másfél, két óra elteltével. Szorgosan merem a tetejéről a zsírt és a habot. Attól függően, hogy mennyire „izmos” a tyúk, még körülbelül 2 órán át főzöm. Hústűvel, vagy villával ellenőrzöm, hogy puhára főjön meg, de ne essen szét, amikor kiemelem.
Amikor befejeztem a főzését, akkor fél órát pihentetem. Kiemelem a tyúkot és hagyom a lét pihenni, ülepedni. A levet kanalanként, szűrön átmerem egy másik edénybe. A zöldségeket, aprólékot melegen tartom.
Amikor már hűlt egy kicsit, akkor a tyúkot részeire darabolom, ízesre sózom, frissen őrölt borssal fűszerezem.
Vastag aljú, tágas serpenyőben bő ujjnyi tyúkzsírt közepesen felhevítek és először a bőrös oldalával, majd megfordítva pirosra, ropogósra sütöm a tyúk darabokat. Nem piszkálom néhány percig, hogy a felszíne legyen ropogós, a zsír hadd süljön ki belőle, de belül ne száradjon ki.
A ropogós tyúk alkatrészeket papírtörlőn pihentetem, amíg mind ki nem sül, és már tálalom is a levest.
Mire elfogy a második és harmadik tányér leves, addig a tyúk még finom langyos és ropogós.
Most tepertős, lilahagymás tört krumplit készítettem hozzá és hagyományos uborkasalátát.
A lilahagymát felkockáztam, bő libazsírban megdinszteltem. A sárga krumplit héjában megfőztem, héját lehúztam, melegen összetörtem. Hozzáadtam a tyúkzsíros lilahagymát és a tyúk testhájából kisült ropogós tepertőt. Ízesre sóztam és azon melegében tálaltam fel.
A vékonyra gyalult uborkát sóztam, borsoztam, majd fél óra pihentetés után felöntöttem víz, fehér borecet és porcukor keverékével. Az ízesítés ízlés kérdése, két kígyóuborkához 3 dl víz, 3-4 evőkanál jó minőségű fehér borecet, 2 evőkanál porcukor jó arány. Egy-két órán át hagyom állni hűtőben, mielőtt feltálalom.
A levesbe most cérnametéltet főztem, ez a ritkább levesbetét nálunk. A csigatészta az örök kedvenc, de most a lányom cérnametéltet rendelt.
Nagyszerű családi ebédet koronáztak meg a tyúkételek.
Persze készíthetnék rafinált fogásokat, akár kurrens vagy extrém alapanyagok és fűszerek beépítésével, hogy trendi háziasszony legyek, de ennek nem lenne semmi értelme.
Nincs az a többszörösen újragondolt konyhai technika, vagy elkészítési mód, amely kiütné nálunk a vasárnapi ebédasztalról a hagyományos tyúkhúslevest, ropogósra sült, levesben főtt tyúkot és a hozzájuk tartozó hagyományos mellékszereplőket.
Korábbi bejegyzéseim tanyasi tyúkból készült vasárnapi ebédekről:
Én is így főzöm szórol-szóra, talán egy kicsit több fokhagymával és egy cikk kelkáposztát is teszek hozzá, de a lényeg, hogy több órán át és gyöngyözve. De így főzöm a marhahúslevest is, a libalevest is. Egyik jobb, mint a másik.
VálaszTörlésAz is jó recept, amikor a tyúkot megtöltik, a hasüregét és kissé lazán a bőre alá is, majd megfőzik levesnek zöldségekkel és utána lesütik piros ropogósra. A Gyöngyi-Vegyes köret blogon pont egy ilyen lett tegnap feltéve, az is guszta nagyon.
Igaza van a férjednek,egyetértek, egy feleségnek tudnia kell ilyen alapvető dolgokat, mint egy jó húsleves elkészítése:-)))))
Mindegyik kép nagyon guszta.Én csak azt nem értem, az uborkasalátába miért tesztek cukrot.Hisz' ez SAVANYUSÁG.Nem édesség.Próbáljátokmeg cukor nélkül,és rájöttök,ez az eredeti íz.A cukrozott menzai íz,mert ott csak rossz kaják voltak.
VálaszTörlésEz érdekes kérdés, kedves Névtelen! A csemegeuborka is savanyúság, és abba is teszünk cukrot. Az már ízlés kérdése, hogy mennyit. Van aki édesebben szereti, van aki savanyúbban. Vannak meghatározó ízei minden korszaknak, most az édes-savanyú nagyon divatos íz... :-)
VálaszTörlés