Ázsiai ihletésű sertésragu leves – vörös curryvel, kókusztejjel

Már régen készülök rá, hogy megfőzzem ezt a levest.

A Régi Vigadó étlapján vagy egy vörös currys bélszínleves, ami a férjem kedvence. Nem, nem leutánozni akartam, mindössze tetszett az ötlet, gondoltam, hogy a magam szája ízének megfelelően és kicsit más alapanyagkörre tervezve elkészítem a saját verziómat.

Ez sült ki belőle és mondhatom remek lett a végeredmény. Úgy hiszem, ez a verzió marad a családi étlapon.

Nagyon szeretem az úgymond fúziós ételeket, amikor a nemzetközi alapanyagok, elkészítési módok és jellegzetességek keverednek egymással. Ez a leves éppen ilyen szerintem. Persze nem kell nagy dolgokra gondolni, hiszen nem vagyok mesterszakács.

Szeretjük az ázsiai - köztük kiemelkedően a thai és indiai ízeket, de mivel más ízeket is igen nagymértékben kedvelünk, így mindnek ki kell várnia a sorát.

Általában megyek a saját fejem után, bár sok-sok szakirodalmat elolvasok, mielőtt ismeretlen területre lépek, azaz egy merőben új ételt akarok elkészíteni. Van, hogy leegyszerűsítem, van, hogy tovább bonyolítom, egy biztos, nem vagyok az a „szó szerint veszem” típus.

Úgyhogy, ha valaki kőbevésett ázsiai mesterfogásokra számít, attól tartok csalódni fog.

Hozzávalók 4 adaghoz:

1 sertésszűzpecsenye 50-60 dkg

kókusz olaj

só

50-60 dkg zöldség: 10 dkg siitake gomba, 10 dkg ceruzabab, 10 dkg bébi kukorica, 10 dkg cukorborsó, 5-10 dkg zöldhagyma, 5-10 dkg kápia paprika

4 evőkanál (enyhe) vörös curry paszta

3 dl kókusztej

5 dl víz

só

A megtisztított, vékony csíkokra vágott szűzpecsenyét kevés kókuszolajon hirtelen megpirítottam. 3 adagban, mert, ha lehűtjük az olajat a sok hússal, akkor főni és nem pirulni fog. Végül az összes szűzpecsenyét visszatettem a serpenyőbe, sóztam, összeforgattam, kimertem a serpenyőből és félretettem lefedve.

Kevés kókuszolajon átpirítottam a zöldségeket, majd azokat is félretettem.

Kevés kókuszolajon addig pirítottam a curry pasztát, míg erőteljes illata fel nem tört, majd visszatettem bele a húst és a zöldségeket és alaposan átkevertem. Hozzáadtam a kókusztejet és felforraltam, majd közepes hőn addig rotyogtattam a levest, amíg roppanósra nem párolódtak a zöldségfélék. Utána sóztam, majd lehúztam a tűzről.

Megvártam, míg langyosra hűl, majd újramelegítettem. Ahogyan a magyaros ragulevesek is szoktam. Ugyanis ilyenkor hangolódnak össze végelegesen az ízek és kissé besűrűsödik a lé.

Forrón tálaltam.

Gazdag, tartalmas leves, amely maximálisan megfelel a szelektív étkezés szabályainak.

Ugye megmondtam, hogy ez egy pofonegyszerű recept!