András napi ebéd karácsonyi hangulatban Zsuzsi barátnőm főztjével

Csak most tudtuk összeszervezni, hogy kedves barátunk névnapját együtt is megüljük. Évek óta összejárunk igen gyakran, például a Nemzeti Gulyás Napot is együtt ültük meg, azt nálunk. Három család szoktunk összejönni, ez az ideális létszám, hiszen így kényelmesen elférünk a gyerekekkel az étkező asztalnál, és a szakácsnőnek is optimális ez a létszám az ebéd elkészítéséhez. Ilyenkor késő estig maradunk, így mindig több fogás is az asztalra kerül. Zsuzsi barátnőm inkább a férjemmel szimpatizál az ínyére való ételekben, az én ízlésem pedig az ünnepeltével hasonlóbb, így a választék mindig ehhez illeszkedik.
Ez esetben gulyáslevessel indítottunk, nagyon gazdag, ízletes levest főzött nekünk Zsuzsi sok zöldséggel és csipetkével. Én két hatalmas tányér levest ettem, igaz én a gulyásleveshez kenyeret nem eszem.
A leves után következtek a sültek, szalonnába csomagolt csirkemáj és fűszeres, sült csirkeszárny petrezselymes rizzsel, sült krumplival, és házi savanyúságokkal. Alaposan kikenekedtünk belőle. Zsuzsi sovány sertéshúsból készített még paprikásan savanyú káposztát, ezt is feltálalta, de többen ezt a fogást későbbre tartalékoltuk.

Három tinédzser és két kisebb gyermek alkotta a gyerekszakaszt, jól összeszokott kis társaság, ők az erre a célra kialakított játékszobában játszottak – eleinte együtt – egy kitalálósdi társasjátékot, és play station játékokat. Mi pedig jól elbeszélgettünk, a fiúk finom pálinkákat kóstoltak, kibeszéltünk mindent, amit ilyenkor szokásos.
Zsuzsi desszertként tiramisut szolgált fel, mindenkinek nagyon ízlett, úgy tűnt mindenki pukkadásig tele van.

Egy órakor ültünk az asztalhoz, telt-múlt az idő, már fél hat körül megszavaztuk, hogy ennénk egy kis káposztát.

Többen alaposan belakmároztunk a káposztából, majd a házigazdák szorgosan kínálgatták az italokat, amihez aszalt gyümölcsöket ropogtattunk.
Kint szó szerint pustolt a hó, ez még nagyszerűbb körítést nyújtott a meleg lakásban, a jó hangulatban nekünk. A tinédzserek nyolc óra körül egyöntetűen leléptek, ki erre, ki arra folytatta az estét, a kicsik pedig kettesben folytatták a játékot.

Ezután, fogalmam sincsen kinek az ötletére pedig leültünk szalonnázni, újfehértói házi fehérszalonnát finom friss fehér kenyérrel, mérges, és piros kápia paprikával, paradicsommal, és ementáli sajttal.
Ha a kicsik nem álmosodnak el, valószínűleg még mindig ülnénk az András napot, olyan hihetetlenül jó hangulatban, jó ételekkel, jó érzésekkel telt el ez a délután. Azért este tíz óra környékén már illik asztalt bontani egy ebéd meghívásnál, akármilyen közeli és jó barátságról is van szó!
Kedves Zsuzsi! E csatornán keresztül is köszönjük a szíves és nagyszerű vendéglátást! Andrásnak pedig a finom pálinkákat és az erkölcsi támogatást az ebédkészítéshez!...:)