Hortobágyi slambuc - öhöm, öhön, öreglebbencs - bográcsban

Amikor elkezd tavaszodni, egyfolytában a slambucfőzés jár az eszemben. Évek óta az első és utolsó étel a szezonban, amit bográcsban főzök:

Tájjellegű kedvenc bográcsos étel: slambuc, öhöm, öreglebbencs…

A tegnapi viharjelentés már előre elmosta a slambucfőzés gondolatát is, ekkor jutott eszembe, hogy a múlt évi utolsó slambucfőzésről meg sem emlékeztem.

Ennek az volt az oka, hogy kicsit elkanyarodtam a témától, de úgy hiszem okkal tettem:

Ízlések és pofonok. De vajon hol a határ?

Maradjunk annyiban, hogy az általam készített hortobágyi slambuc puritán, egyszerű változat, azonban nagyszerűsége az alábbi néhány tényezőben rejlik:

-         hagyományos eljárással készült füstölt– jó esetben mangalica – és húsos szalonna

-         8-10 tojásos házi vagy házias lebbencstészta

-         jóféle krumpli, én ez esetben is esküszöm az Agriára

-         bogrács, hiszen slambuc kizárólag bográcsban készülhet

-         jó erőnlét, megfelelő tűzkezelési ismeret, türelem

-         egy-két pohár fehér vagy vörösbor a szakácsnak

-         házi savanyúságok a tálaláshoz

Fűszerpaprikára, zöldpaprikára, paradicsomra a hortobágyi slambuchoz nincs szükség, még a bors is elhagyható, ez az egyetlen, amit szívesen teszek bele, pedig nem eleme. A fazékban készült krumplistészta pedig maradjunk annyiban, hogy nem slambuc.

Ez itt nem a reklám helye, de azon ritka fehérnépség közé tartozom, aki a favágástól és tűzrakástól a forgatásig megbirkózik a slambuckészítéssel, holott ez igazából egy férfias ételféleség elkészítési szempontból. Azért, ha kéznél van a férjem, akkor átadom neki szívesen a forgatást, főleg, ha 12 fős adagot készítek. Talán az összes bográcsos étel közül slambucot főzök a legszívesebben, pedig van egy pár bográcsban készülő étel a tarsolyomban.

Hozzávalók 12 adaghoz:

1,2 kg krumpli

50 dkg lebbencstészta

25-30 dkg füstölt szalonna

20 dkg húsos szalonna

néhány darab szalonnabőr

4 közepes fej vöröshagyma

só, bors

Először a füstölt szalonna zsírját olvasztom ki közepes tűznél, majd megsütöm benne a húsos szalonnát és a szalonnabőrt.

Ezután a szálára vágott hagymát dinsztelem meg benne, majd megpirítom – az ez esetben – kockára vágott krumplit. Itt jegyzem meg, hogy szívesebben vágom karikára, de most éppen kockázhatnékom volt.

Sózom, borsozom, és felöntöm annyi vízzel a krumpli áztatólevéből, hogy egy ujjnyira ellepje és addig főzöm, míg a krumpli megpuhul

Rámorzsolom a tésztát és hagyom, hogy beépüljön a krumpli közé. Addig, amíg össze nem áll nem piszkálom, amikor a tészta már elkezd magától elkeveredni a krumplival, akkor a kanállal megszurkálom.

Amikor összeállt, akkor rázogatással ellenőrzöm, hogy mikor lehet megforgatni, ugyanis ekkorra áll össze a krumplis tésztagömb.

Elméletileg 32-szer illik megforgatni, de a helyzet az, hogy azt mi nem tudjuk kivárni. Amikor már annyira megpirult a tészta, hogy szinte minden oldalán látszik, akkor mi egyszerűen nekiesünk, és csak esszük, esszük és esszük …

Az igazi nagymesterek, azok alaposan körbepirítják, mi szeretjük kicsit szaftosabban, így nem nagy baj, ha hamarabb csapra verjük a bográcsot.

Aki nem főzött még, annak szívből ajánlom kipróbálásra, ugyanis a mi kényes gyomrú, válogatós, nagyvárosi kölkeink csak úgy követelik, hogy mikor lesz már slambuc.

Úgyhogy mielőtt az én szívbéli barátnőm két hét múlva elutazik Spanyolországba egész nyárra, még muszáj kavarnom legalább egyet, mert enélkül el nem utazhatnak, ahogyan tavaly és tavalyelőtt sem …