Nem vagyok mesterszakács

Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről…

2011. május 5., csütörtök

Tájjellegű kedvenc bográcsos étel: slambuc, öhöm, öreglebbencs…





Úgy nőttem fel, hogy meggyőződésem volt, hogy nyáron mindenki főz slambucot bográcsban. Később kiderült, hogy nem is ismeri mindenki a slambucot, ugyanis ez egy tájjellegű étel, közel sem azonos a krumplistésztával. Már csak azért sem, mert a slambuc csakis bográcsban készülhet, és kizárt, hogy a jó (mangalica) szalonnát bármi másféle zsiradékkal váltsuk ki, vagy ne soktojásos házi tésztával készüljön. Mifelénk nyáridőben nincs összejövetel slambuc nélkül, nagy húsevő létemre még a grill húsokat is szívesen kihagyom a slambuc kedvéért. A készítése terén ahány ház, annyi szokás, én magam is többféleképpen készítem. Az autentikusnak mondható változatban mindössze négy fő összetevő adja az étel gerincét, a szalonna, a hagyma, a krumpli és a lebbencstészta. Semmilyen más fűszert nem ismer, mint a sót és esetleg a borsot. Ez esetben is szeretném kiemelni, hogy amennyiben az alapanyagok megfelelő minőségűek, úgy nincs egyéb ízesítésre szükség, a jó szalonna és a parázs füstje kellőképpen megízesíti ezt a nagyszerű, de nagyon is egyszerű ételt.
Korábban gyakran készítettem pirospaprikával és egy kevés paradicsom és zöldpaprika hozzáadásával, de az idén visszatértem a „gyökerekhez”. Kétféleképpen is elkészítettem már az idei szezonban, nem kapitális eltéréssel. Mindkettő egyformán finom lett.

Hozzávalók 6 fő részére:

50-60 dkg konyhakész, karikára vágott krumpli annyi hideg vízben, amennyi ellepi
25 dkg soktojásos házi lebbencstészta
15-20 dkg füstölt mangalica szalonna (lehet vegyesen, húsos szalonnával)
szalonnabőr
2 közepes fej makói hagyma apróra vágva
só, bors

1. Verzió, amikor nem pirítom meg a tésztát:

Közepes tűzön kiolvasztom a szalonna zsírját, hozzáadom a hagymát és üvegesre pirítom. Hozzáadom a krumplit, amit közepes tűzön sütök, míg üveges nem lesz. Sózom, borsozom, megvárom, míg egy kis levet enged, ezt elfőzöm. Felöntöm annyi vízzel (a krumpli áztató vízéből) ami kb. kétujjnyira ellepi és majdnem puhára főzöm benne a krumplit. A tésztát kicsit összetöröm mielőtt a krumplira szórom, hagyom, hogy magtól tűnjön el a lében, nem kavarom, nem piszkálom. Amikor a tészta kezd beépülni a krumpli közé, akkor megszurkálom a főzőkanállal, és hagyom, hogy együtt főjön, majd később piruljon a tészta a krumplival. Amikor összeállt, akkor megforgatom párszor, van, hogy jobban lepirítom, van, hogy világosabbra hagyom.



















2. Verzió, amikor megpirítom a tésztát:

Közepes tűzön kiolvasztom a szalonna zsírját, a tepertőt kihalászom, félreteszem. A szalonnazsírban megpirítom a kézben kisebb darabokra ropogtatott tésztát és megpirítom. A megpirult tésztát kihalászom egy tányérra, félreteszem. A visszamaradt zsiradékhoz hozzáadom a hagymát és üvegesre pirítom. Hozzáadom a krumplit, amit közepes tűzön sütök, míg üveges nem lesz. Visszateszem bele a tepertőt.Sózom, borsozom, megvárom, míg egy kis levet enged, ezt elfőzöm. Felöntöm annyi vízzel, ami kb. kétujjnyira ellepi és majdnem puhára főzöm benne a krumplit. A tésztát visszateszem a krumplira, hagyom, hogy magtól tűnjön el a lében, nem kavarom, nem piszkálom. Amikor a tészta kezd beépülni a krumpli közé, akkor megszurkálom a főzőkanállal, és hagyom, hogy együtt főjön, majd később piruljon a tészta a krumplival. Amikor összeállt, akkor megforgatom párszor, van, hogy jobban lepirítom, van, hogy világosabbra hagyom.

Kérek szépen mindenkit, aki még nem készített slambucot, hogy próbálja ki egyszer. Ugyanis utána újra és újra el fogja készíteni!


9 megjegyzés:

  1. Még sosem készítettem, de tervbe vettem.Finom lehet nagyon!

    VálaszTörlés
  2. Na ettől beájultam... Ebből kérek, MOST! :)

    VálaszTörlés
  3. Nosztalgiáztam egy kicsit a képeidet nézve. Nagyon szép régi emlékek jöttek elő bennem. Édesapám és rokonai Hajdunánásiak. Ott ettem először öhömöt, ami nagyon ízlett, és azóta is szoktam készíteni és valóban az nem olyan mint a krumplistészta.

    VálaszTörlés
  4. Szívesen népszerűsítem ezeket az ételeket, mert amíg valaki nem kóstolja meg, addig nem tudja, hogy miről marad le...:))

    VálaszTörlés
  5. Egy autentikus recept: http://www.youtube.com/watch?v=ycwIDhvM3w8
    :)
    Nem párszor kell megfordítani, hanem pontosan 32-szer, nem tudom hogy jutottak el eddig a misztikus számig, nagypapám is mindig számolta a forgatásokat, meg édesapám is, mindketten szintén hajdúnánásiak. A krumplis tésztával szentségtörés összehasonlítani, sokkal finomabb ez annál. Arra kell vigyázni hogy miközben az ember forgatja ne forgassa ki a bográcsból, mert nehéz azt eladni az éhes embereknek, hogy a földes rész csak jobban megpirult :D

    VálaszTörlés
  6. Most hogy tudom, hogy debreceni vagy..rákerestam a slambucra, hátha van nálad.. :-) és lám! csodálkoztam volna, ha kimarad!..és EZ AZ IGAZI változat, miért is kellene holmi kolbásszal és pirospaprikával elrontani? :-) ..és valóban nem ismerik / főzik, szinte csak az Alföldön,a Hortobágy környékén :-(

    VálaszTörlés
  7. Egyszer volt szerencsém hozzá,azóta is vágyódom utána. Ma megcsinálom! :) Köszi a receptet!

    VálaszTörlés
  8. Ínycsiklandozó! Egyszer apósom is csinált a telken. Nem engedett senkit hozzányúlni. Csak ő forgathatta meg. Tizenvalahányszor kellett... :)))
    Legközelebb a pásztortarhonyáról írj! Én már megtettem:
    http://fradyendre.blogspot.hu/2014/02/pasztortarhonya.html
    :)

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails