Bármily meglepő, amikor ez az étel került terítékre, nem a
szűzpecsenye, hanem a galuska állt az étel fókuszában. A kisfiam galuska
korszakot él, így a minden héten sorra kerülő paprikás csirkét cseréltem le
kicsit nemzetközibb íz világra.
Első ránézésre a tagliatelle például jobban passzolt volna,
de így utólag meg kell cáfolnom, mert igazán kerek volt az összeállítás.
A szűzpecsenye derekából érméket szeltem, a végeket másnap gyoshoz
használtam fel.
Hozzávalók 4 adaghoz:
2 sertés szűzpecsenye törzse 3-4 cm magas érmékre (12 szelet/60
dkg) vágva és ujjal kicsit meglapítva
8 dkg vaj
1 evőkanál olívaolaj
1 póréhagyma fehér része nagyon apróra vágva
3 ág kakukkfű
3 dl tejszín
1,5 dl fehérbor
10 dkg parmezán finomra reszelve
1 teáskanál szárított
kakukkfű
frissen őrölt maldon só
frissen őrölt színes bors
1 dl csirke alaplé vagy húsleves - elhagyható
4 adag vajas galuska
Először kifőztem a galuskát és átpirítottam a vajban mert
erre a néhány percre, amíg elkészül a hús és a mártás melegen, frissen lehet
tartani.
A kakukkfű ágakat 5 dkg vaj és az olívaolaj felforrósított
keverékébe dobtam és rövid ideig pirítottam. Az illatok csak úgy tobzódtak, a friss
kakukkfű levelek pedig csak úgy ropogtak. A kakukkfüves vajban mindkét oldalán
megpirítottam a frissen őrölt maldon sóval és színe sborssal fűszerezett szűzérméket.
Az egyik oldalán csaknem fehéredésig, a másik
oldalán csak úgy 1 percig, hogy kérget kapjon, de belül kicsit rózsaszín
maradjon.
Kivettem a serpenyőből a pirított hússzeleteket és melegen tartottam. (150 C fokra előre bemelegített, majd üzemen kívül helyezett sütőben, ahol a galuska is várt a sorára).
A visszamaradt zsiradékból kivettem a kakukkfű ágakat, pótoltam némi vajjal, majd beleszórtam a szárított kakukkfüvet és néhányszor elkevertem. Hozzáadtam a póréhagymát és kicsit csöndesebb lángon megdinszteltem. Felöntöttem a fehérborral, újra magasabb lángra kapcsoltam és elforraltam a bor jó részét. Hozzáadtam tejszínt, sóztam, frissen őrölt színes borssal fűszereztem és felforraltam. Hozzáadtam reszelt parmezánt és megvártam, míg elolvad a mártásban. Én megszaporítottam egy kis maradék tyúkhúsleves esszenciával, de ez elhagyható. Azonnal tálaltam.
Szemrevaló, ízletes étel, akár vasárnapra is!
Nagyon finom lehet, könyvjelzős recept :)
VálaszTörlés