Egy nehéz nap éjszakája: angol reggeli másképp, éjfél után…

Három napja a kisfiam születésnapját ünnepeljük, édes kötelességeim alaposan lemerítettek. Ma elhatároztam, hogy időben lefekszem aludni, hónapok óta először kipihenem magamat rendesen. Tizenegy órától készültem aludni, de valahogyan annyira hozzászoktam ahhoz, hogy késő estig van dolgom, utána hajnalig még dolgozgatok, hogy még egy kis ebbe, még egy kis abba belefogtam. Egyszer csak eszembe jutott, hogy korábban milyen gyakran jutalmaztam magamat éjszaka finom ételekkel, melyet mostanában valami miatt elhagytam. Ezek az éjszakai finomságok jöttek maguktól, sohasem kellett hozzá hosszas képzelgés, gondolatban felleltároztam a hűtőt és máris a serpenyő mellett találtam magamat. Ez esetben is így történt, elővettem a kedvenc sütőformámat, ez a sütőforma mindig olyan angol reggeli félére ihlet meg.
Kiszúrtam a kovászos kenyeret, elővettem egy szép tojást, két szelet főtt, sült karajt, két szelet lapkasajtot, egy fej gombát, piros húsú paprikát.
A kiszúrt kenyeret enyhén megpirítottam, közben a serpenyőben olajat forrósítottam, és megsütöttem a formában a tükörtojást, majd a keretet levéve a tojás másik oldalát is. A visszamaradt olajban egy kicsit megpirítottam a sonka szeleteket, majd a felszeletelt gombát és két szelet piros húsú paprikát.

A sonka és a sajtszeleteket is a formával formára igazítottam, majd felépítettem az angol reggeli tornyot: kenyér, sajt, sonka, tojás, sonka, sajt, kenyér sorrendben. A pirított gombát és paprikát a tetejére igazítottam, frissen, durvára őrölt sóval, borssal fűszereztem, majd tépkedtem egy kevés petrezselymet és ezzel megdíszítettem.

Annyira szeretem, annyira vonz, amikor a színek, a formák, az ízek és az állagok is összhangban vannak, a látvány, az illat már előre felkészít az ízek csodálatos összjátékára. Nem is értem, hogy mostanában hogyan hagyhattam el ezt a kedves, és szenvedélyes szokásomat, az éjszakai csipegetést, önmagam színes, ízletes ételekkel történő kényeztetését.
Jöttem, láttam győztem, és immáron boldogan, és nagyon elégedetten döntöttem úgy, hogy most már ideje aludni…