Amikor valaki arra vállalkozik, hogy valamilyen ténykedését
a világhálón közzétegye, akkor arra számít, hogy érdeklődés mutatkozik
produktuma irányában.
Ahogyan a kétmilliomodik oldalletöltés kapcsán megjelent bejegyzésemben írtam, ekkor kiderül, hogy a magunk szórakoztatására írunk, mondjuk
jelen esetben egy gasztroblogot, vagy ez a munkásság érdemes valami messzebb
mutató cél eléréséhez, illetve szélesebb körű figyelemre és értékelésre.
Eleinte inkább nagyon kedves barátokat szereztem, értékes
barátságokat kötöttem a blogírás kapcsán, majd el kezdtem kapni egyre több méltató, illetve köszönő levelet az olvasóktól. Gyakran alig bírom megállni, hogy ne
publikáljam ezeket a leveleket, de semmiképpen nem szeretnék úgy tűnni, mintha
kérkednék vele. Sokkal inkább átadni szeretném a boldogságot, mely ilyenkor
átjárja lelkemet.
Most viszont mindenképpen szeretném megosztani mindazokkal,
akik olvasnak, követik és hasznosítják a munkásságomat, mintegy köszönetképpen
ezt a levelet, mely bizony könnyeket csalt a szemembe.
Ez úton szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki nem
csak olvas, követ és sikerrel készíti el a receptjeimet, de tollat is ragad,
hogy megossza velem élményeit, gondolatait, szeretetét, elismerését. Egyrészről ez ad kitartást, mert valljuk be, a blogírás sok energiát felemésztő tevékenység. Másrészt pedig megerősít abban, hogy valóban közhasznú, amit teszem. Az oldalletöltés számláló ennek igazolására bizony édeskevés.
Andi az én gasztro-jézuskám. Minden hozzám beérkező levél
nagyon mélyen megérint, de Andi levele olyan, mintha a gasztro-karácsonyi
ajándékom volna. Hadd osszam meg mindenkivel ezt a meghitt pillanatot a karácsonyi
készülődés hevében, így ünnep előtt. Hiszen a karácsony, a szeretet
ünnepe.
Tárgy:
(meg)Köszönő levél
Kedves Nem vagyok mesterszakács!
Nagyon régóta szeretnék neked levelet írni, de nehezen jönnek a szavak. Mert betűkkel, szavakkal és mondatokkal sem tudom kifejezni azt a hálát, amit érzek, amiért vezeted a blogodat. Egyszerűen csak köszönöm!
Kb. másfél éve költöztem össze a párommal, addig nem nagyon volt gondom a főzésre, szüleim megoldották. Aztán mikor összeköltöztünk, hamar kiderült, bizony főzni időigényes és fárasztó folyamat. ráadásul zacskós levesen, mirelit pizzán, és porból készült milánói makarónin kívül sok mindenre nem voltam képes. Ekkor kezdtem el recepteket keresni a neten. Elkezdtem sütni-főzni kisebb-nagyobb sikerrel. Nem tudom milyen indíttatásból, de elkezdtem keresni a házi sütésű kenyérrecepteket, és rátaláltam a blogodra. Azóta megváltozott az életünk.
Imádok sütni és főzni. Imádom a csirkeszárnyat (amit azelőtt sosem ettem meg). Nem gondoltam volna h. a rántott és sós-sült csirkeszárnyon kívül még hányféle módon lehet elkészíteni, és h. ez milyen finom! Bár házi kenyeret még nem sütöttem, de szinte az összes hús alapanyagú receptedet kipróbáltam már, és mondhatom az összes már elsőre remekül sikerült! Ma már 99%ban a te gasztroblogodból sütök-főzök, mert teljesen megegyezik az ízlésünk. A párom is csak ámul és bámul, eljött a pillanat, amikor azt mondta "te sokkal finomabbakat készítesz, mint az anyukám". Pedig aztán az anyukája főztjét mindig dicsérte. Ma reggel nagyon kevés időm volt, és jó pár csirkeszárnyam, amit előző este elfelejtettem bepácolni, ezért a cajun fűszerezésű csirkeszárny receptedet próbáltam ki, mivel mindenféle fűszerem volt itthon (jah, azt is neked köszönhetem, h. rájöttem, a són és borson kívül, még rengeteg fűszer létezik..D). A levelem végén továbbítva olvashatod az eredményt.
Egyszerűen én csak köszönöm, h. egy "szuper szakácsot" faragtál belőlem, és segítettél h. örömet tudjak okozni a páromnak, és ha lesz családunk majd a gyermekeinknek is!
Sok időt és energiát kívánok a blog további vezetéséhez, valamint sok boldogságot ás egészséget a családodnak!
Boldog ünnepeket!
Andi
Nagyon régóta szeretnék neked levelet írni, de nehezen jönnek a szavak. Mert betűkkel, szavakkal és mondatokkal sem tudom kifejezni azt a hálát, amit érzek, amiért vezeted a blogodat. Egyszerűen csak köszönöm!
Kb. másfél éve költöztem össze a párommal, addig nem nagyon volt gondom a főzésre, szüleim megoldották. Aztán mikor összeköltöztünk, hamar kiderült, bizony főzni időigényes és fárasztó folyamat. ráadásul zacskós levesen, mirelit pizzán, és porból készült milánói makarónin kívül sok mindenre nem voltam képes. Ekkor kezdtem el recepteket keresni a neten. Elkezdtem sütni-főzni kisebb-nagyobb sikerrel. Nem tudom milyen indíttatásból, de elkezdtem keresni a házi sütésű kenyérrecepteket, és rátaláltam a blogodra. Azóta megváltozott az életünk.
Imádok sütni és főzni. Imádom a csirkeszárnyat (amit azelőtt sosem ettem meg). Nem gondoltam volna h. a rántott és sós-sült csirkeszárnyon kívül még hányféle módon lehet elkészíteni, és h. ez milyen finom! Bár házi kenyeret még nem sütöttem, de szinte az összes hús alapanyagú receptedet kipróbáltam már, és mondhatom az összes már elsőre remekül sikerült! Ma már 99%ban a te gasztroblogodból sütök-főzök, mert teljesen megegyezik az ízlésünk. A párom is csak ámul és bámul, eljött a pillanat, amikor azt mondta "te sokkal finomabbakat készítesz, mint az anyukám". Pedig aztán az anyukája főztjét mindig dicsérte. Ma reggel nagyon kevés időm volt, és jó pár csirkeszárnyam, amit előző este elfelejtettem bepácolni, ezért a cajun fűszerezésű csirkeszárny receptedet próbáltam ki, mivel mindenféle fűszerem volt itthon (jah, azt is neked köszönhetem, h. rájöttem, a són és borson kívül, még rengeteg fűszer létezik..D). A levelem végén továbbítva olvashatod az eredményt.
Egyszerűen én csak köszönöm, h. egy "szuper szakácsot" faragtál belőlem, és segítettél h. örömet tudjak okozni a páromnak, és ha lesz családunk majd a gyermekeinknek is!
Sok időt és energiát kívánok a blog további vezetéséhez, valamint sok boldogságot ás egészséget a családodnak!
Boldog ünnepeket!
Andi
"sziamia,
hát életem legfinomabb sült csirkeszárnyát sikerült megcsinálnod ma!!! nagyon finom lett télleg :)) hagyok belőle neked is, h kóstold meg! mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm........ .............:D
puszi!
Roli"
hát életem legfinomabb sült csirkeszárnyát sikerült megcsinálnod ma!!! nagyon finom lett télleg :)) hagyok belőle neked is, h kóstold meg! mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm........
puszi!
Roli"
Gratulálok ! Valóban megható mikor levélben jelzik hogy kedvelik azt amit csinálunk. Kaptam már én is hasonló levelet és akkor rögtön az jut az eszembe hogy mennyi blog van a világhálón és azért valamit csak jól csinál az ember hogy az ő blogját dícsérik!
VálaszTörlésTovábbi sok ilyen szép levelet kívánok neked!
Kriszta, ezt a levelet még én is megkönnyeztem, pedig nem engem méltat:))) Azért, hogy tovább fokozzam az örömödet, gyakorlott háziasszonyként és most már néhanapján botcsinálta vendéglátóként én is sok újat merítek Tőled, és Te vagy az első, akit "felütök", ha valamit keresek!
VálaszTörlésPuszillak és további jó blogolást és főzőcskézést kívánok, mindannyiunk örömére!
Örülök az örömödnek és bizony én is azt állítom, hogy remek "munkát" végzel, amire azért tényleg bizonyíték a nagyszámú oldalletöltés! Én a leveseidért rajongok és a fantasztikus fűszerkeverékekért, amitől valóban mennyei ízsítésű husikat szoktam a család elé tenni! A továbbiakban is sok erőt kívánok neked a blogod írásához és rövid időn belül még legalább ugyanennyi megtekintést:)))
VálaszTörlésKedves Kriszta! Én gyakorlott háziasszony és egyik szakmám szerint szakács is vagyok. Mégis a hétvégi vendégségre minden szendvicskrém Tőled olvasott recept alapján volt! Folytasd a munkád itt, rengetegen szeretnek! Köszönöm, Zsuzsa.
VálaszTörlésGratulálok, én is nagyon szeretem a bolgodat, receptjeidet!
VálaszTörlésSzép Karácsonyt!
Judit.
Nagyon, de nagyon szépen köszönöm mindannyiótoknak! De legfőképp azt a kis közösséget, amit mi itt együtt alkotunk!
VálaszTörlésKellemes és izgalmas készülődést, és boldog karácsonyt kívánok Nektek!
Persze addig még jelentkezem ... ;)
Én is gratulálok! nincs is annál jobb, amikor kedves visszajelzéseket kapsz!
VálaszTörlés