Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...

2010. július 18., vasárnap

A tökéletes magyar lecsó 1.rész


Ma elhatároztam, hogy megalkotom az én saját, tökéletes lecsómat.
Azért „magyar”, mert ugyan tehettem volna bele padlizsánt, cukkínit,tököt vagy akár karalábét is, de én autentikusan akartam készíteni. Bográcsban.
Amikor először, már jó régen, tökéletesíteni akartam a lecsómat, akkor Gundel Károly arányaiból indultam ki.
Azóta számos hatás ért a témában, ma ezt mind összegyúrtam. Van egy nagyon kedves ortopéd orvos barátom, csodálatosan főz, ő egyszer azt mondta nekem, hogy a lecsó lényege, hogy a paradicsom-zöldpaprika arány a lecsóban 1:2-höz legyen.
Minden eddigi tapasztalatomat összegeztem és neki álltam a végleges arányoknak.
Bográcsban készül, tehát a zsiradék mennyisége is nagyon fontos, a hagyma pedig azt biztosítja, hogy legyen „cucc”, ami sűrű szaftot alkot a többi elem között.
A tökéletes lecsóm végleges alapanyag hányadai a következőek lettek:

10 dkg mangalica füstölt szalonna (saját vágásból)
20 dkg kolozsvári szalonna (barát hentestől, hagyományos eljárással készült)
25 dkg új főzőhagyma félbevágva és úgy szeletelve
40 dkg nyúzott, kis kockára vágott nagyon érett paradicsom
80 dkg csumázott, magvaitól megfosztott lecsópaprika
2 csapott evőkanál házi pirospaprika
Só, bors

Nagyon fontos a jó minőségű szalonna, egyformára kockázva
Növeli a frisseséget a zamatos, új főzőhagyma
Édes, leves, magyar, napérlelte paradicsom
A gerince a lecsónak, a vékony héjú, de ropogós magyar lecsópaprika

Végül a fele lecsó mennyiséghez 8 tanyasi tojás elhabarva, sózva. (Ketten vagyunk most itthon, holnap a maradék lecsót frissen sütöm össze a tojással, vagy esszük meg magában)
A legfontosabbat majdnem kifelejtettem, a 2009-es Vylyan, villányi portugiesert, ez inspirálja a szakácsot a jó teljesítményre. A bográcsban készült pörkölthöz például cabernet sauvignont bontok. Azt hiszem, ezt hívják tudatos borválasztásnak. Nőies küllemem férfias egyéniséget takar. A témához kapcsolódóan, például nálunk a tüzet is én rakom, és csak én főzök bográcsban. Ja, és mindig vörösbort bontok, amikor bográcsolok, úgy, mint a "nagyok".

Délután volt egy hatalmas zuháré, ami a 35 fokot 29-re mérsékelte, ez is kedvezett nekem. A nedves idő miatt kicsit jobban füstölt a tűz, de nem volt vészes.
Mindent összekészítettem és hatásvadász módon lefényképeztem. Majd megraktam a tüzet és nekikezdtem. (folytatom:-)

1 megjegyzés:

  1. Érdekes, hogy pont a legfontosabb összetevőt illetően engedsz a minőségben! Az ún. lecsópaprika ugyanis fűízű! Bogyiszlói nélkül a magyar lecsó félkarú óriás! (Ezt már Kossuth Lajos is hangoztatta, híres ceglédi beszéde után, a helyi fogadó nagytermében)
    A pirospaprika lehet édesnemes, nem kell feltétlenül csípősnek lennie... de a kövön őrölt minőséghez illik ragaszkodni.
    A borválasztással úgy-ahogy egyetértek. Egyszer egy szakasznyi rendőrnek főztem lecsót és akkor is cabernet-t ivott minden kíbernő:)

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails