Retro ételek kicsit másképp: színes, fűszeres brassói sertés szűzpecsenye

A brassói aprópecsenye az egyik legkedveltebb készételek a magyaros kifőzdék kínálatában, és biztosan vagyok abban, hogy gyakori étel a családi étkezések folyamán. Én úgy tudom, hogy nem övezi ezt az ételt különösebb legenda, illetve Brassó városához sincsen sok köze, de hosszas kutatómunkát nem folytattam. Egyszerű házias étel, számomra két alappillére, illetve ismérve van, hogy sertéshúsból készül, és erősen fokhagymás, nyilvánvalóan apróra vágott húsból készül, de ez már a nevében benne foglaltatik.
Manapság mindenféle ételt, mindenféle alapanyagból elnevezünk ilyen, vagy olyan módra, mivel a brassói nem a magyar konyha egyik nevezetes alkotása, ezért legyen mindenkinek szíve joga, hogy mit nevez el brassói módra, én magam is beújítottam néhány plusz kiegészítővel, ugyanakkor a sertéshús, és a fokhagyma alkotja az én brassóim gerincét.
Elkészíthetném csíkokra vágott karajból, lapockából, talán még sertéscombból is, de én porhanyós, pirított, ugyanakkor szaftos húsra vágyom ebben az ételben, így mindig sertés szűzpecsenyéből készítem el.
Nekem az a tapasztalatom, hogy a nemesebb húsokból, színes, kívánatos megjelenésű, illetve jól fűszerezett ételekből kevesebbet eszünk meg egyszerre, kisebb adag is elégséges, hiszen először a látvánnyal, majd az ízekkel, és csak utoljára magával a kalória mennyiséggel lakunk jól. Így szerintem annyit spórolunk, hogy kisebb mennyiségű, nemesebb alapanyaggal is kijövünk ugyanannyiból, mint egy nagy adag átlagos étellel. De ez csak az én konyhai filozófiám, és a saját tapasztalatom.
Egy szép, félkilós szűzpecsenyét csíkokra vágtam, egy teáskanál szárított, morzsolt kakukkfűvel, majoránnával, korianderrel, és frissen őrölt borssal fűszereztem.
Nem túl vékony karikákra vágtam 2 nagy fej lilahagymát, és két kisebb mogyoróhagymát. 6 dundi gerezd fokhagymát átnyomtam. 2 piros kápia paprikát felkarikáztam, fél csokor petrezselyemzöldet apróra vágtam, és egy teáskanál friss kakukkfű levelet csipkedtem le.
20 dkg zsenge zöldborsót vajon átpároltam, sóztam, borsoztam. 1 kg sárgaburgonyát apró kockára vágtam.
Mogyoróolajon átpirítottam a szűzpecsenyét, jó fehéredésig nem kevertem, hogy piruljon, süljön, ne engedjen levet. Csak ekkor sóztam, majd melegen tartottam. A visszamaradt olajat pótoltam, és a hagymát félig karamellizáltam. Hozzáadtam a paprikát, és együtt sütöttem, míg a hagyma karamellizálódott, a paprika pedig elveszítette a frissességét. Ekkor visszatettem bele a húscsíkokat, hozzáadtam a fokhagymát, a párolt zöldborsót, és összepirítottam, utána ízesítettem.

Közben ugyancsak mogyoróolajban megpirítottam az apróra vágott krumpli kockákat, félidőben borsoztam, végül alaposan megsóztam. A krumplival összeforgattam a zöldborsós ragut, hozzáadtam a friss petrezselyemzöldet és a kakukkfüvet, ezzel is átforgattam, és azonnal tálaltam. Friss, fűszeres, élénken fokhagymás, és színes ételt kaptam: a hagyma és a paprika édeskés, a fokhagyma illatos, a hús fűszeres ízeket vitt az ételbe, a pirított burgonya pedig átölelte a ragut és egységbe rendezte.

Mindig csak egyetlen gond van ezekkel a serpenyős ételekkel, hogy a serpenyő térfogata véges. A fenti adag 4 fő részére elégséges egy kiadós ebédhez, vagy vacsorához.