Libaleves

Ma reggel a fejemhez kaptam! Úristen, a sorozatot elkezdtem, de annyi étel vár nálam a sorára, hogy a liba feldolgozásába egy kicsit belefeledkeztem. Ami késik, nem múlik, most néhány részben a libáé lesz a főszerep. Nem készítettem túl jó képeket, de azért ilyenkor is reménykedem, hogy a „lényeget” sikerül átadnom.

Érdemes elolvasni a bevezetőt, ebben azt is elmeséltem, hogy egy hét kilós tömött libát dolgoztam fel. Az első dolgom volt, hogy szétbontottam. Bevezetőm:

A nagy - Márton napi - libalakoma, azaz mi minden készülhet egy hétkilós libából? (libatepertős leveles pogácsa recepttel)

A testhájat és a bőrös hájat is kisütöttem zsírnak, tepertőnek. Darabjaira szedtem a libát, majd lebontottam a mellcsontról a mellfiléket. Szétraktam a liba alkatrészeket a különböző ételekhez.

A leveshez: a két szárnyhegyet, a fejét, lábait, a fél nyakát, a bőr és hájmentes farhátat (a liba osztrigáját és a húsos részeket lenyestem róla a paellához/ludaskásához) és a mellcsontokat használtam fel.

Egészen klasszikusan indítottam, akár a húslevest. Sőt így is fejeztem be. Szerintem a libából nagyszerű húsleves készül, én egészen odavagyok érte. Mindössze egy kicsit gazdagabban, bátrabban fűszerezem a levest, ami még jobban kiemeli az ízeket. Egy kis darab friss gyömbért, szegfűborsot, frissen reszelt szerecsendiót, fekete és zöldborsot vegyesen tettem a levesbe, hogy kellőképpen megfűszerezze. Egyébként egészen hagyományos összetételben került bele répa, fehérrépa, zeller, karalábé, póréhagyma, fokhagyma, vöröshagyma.

Szeretem a jó sáros, falusi zöldséget a húslevesbe. Lényegesen gazdagabb ízt kölcsönöznek a levesnek, mint a holland hibridek. Szerintem.

Érdemes bepillantani korábbi húsleves receptjeim közé. Például itt, itt, és itt. No még egyet, itt.:)

Hideg vízben raktam fel a levest, amikor felforrt a habját leszedtem. Én a teljes főzési idő alatt lehabozom félóra-óránként a levest. Félidőben bezöldségeltem, majd, amikor minden megpuhul, elzárom a hőt és pihentetem úgy fél órán át a levest.

Szétválogatom a levesből azt, ami kuka és azt, ami a tányérba kerül, egy kis zsírt a tetejéről a kifőtt csigatésztához löttyintek, így nem ragad össze a tészta és így megy vissza az aranyló pöttyökben játszó vékony zsírréteg a levesbe. Leszűröm a levet és azonnal tálalom a levest. Most egy kis összevágott petrezselyemzölddel is színesítettem.

Van, ahol habarják a libalevest, én szívesen maradok az áttetsző, húslevesnél. Különösen így, hogy az aprólék jó része nem a levesbe került. Legközelebb az egyik főfogásról mesélek, ígérem, nagyszerű lesz!

Akár havonta is feldolgoznék egy hasonló libát, szerintem az egyik legízletesebb szárnyasféle. Sajátos íze, zamata, széleskörű felhasználhatósága nálam a legértékesebb hús alapanyagok közé sorolja. No, és rettentően egészséges. A húsa is és a zsírja is. Ezt ne felejtsük el!