Gyors, habkönnyű desszert: túrófánk

A napokban kaptam egy kiló házi túrót egy barátnőmtől. Kaptam tőle egy hatalmas, bokros tő lestyánt is, nagyon örültem mindkét ajándéknak.

Olyan aranyos dolog, hogy a barátnőim hosszú évek óta eszik a főztömet, tulajdonképpen a tőlük származó elismerések és inspirációk hatására vágtam bele a gasztronómia kalanderdejébe, viszont amióta belevágtam úgy kezelnek, mintha én lennék Heston Blumenthal vagy egy azok közül, aki a Michelin-csillagokat osztja az éttermeknek. Előtte „csak” egy ügyes, jól főző és mindezt jól megszervező háziasszonynak tartottak, aki emellett helyt áll a munkahelyén, és két gyermeket nevel. Azóta ha vendégségbe megyünk gyakran hallom, hogy nagy az izgalom, hogy vajon mit fogok szólni az ételekhez. Pedig, ha van hálás kosztos közönség az én vagyok, örülök, sőt nagyra értékelem, ha az ételt elém teszik és szinte a világon minden ételféleséget kedvelek. Végül és nem utolsó sorban pedig nagyon jó az étvágyam, úgyhogy vendégségben sohasem csipegetek.

Visszatérve a túrófánkhoz, nagyon finom túrót kaptam. Először túrógombócot akartam készíteni, mégis végül a túrófánkra esett a választásom. Nelli barátnőm nagyszerű szakácsnő, nem olyan régen emlegette, hogy ő bizony mindig túrófánkot süt. Én inkább hagyományos fánkot szoktam, de a fél órás elkészítési idő tetszetősen hangzik.
Volt elég túróm, a család elég torkos, úgyhogy fél kiló túróból készítettem.

50 dkg házi túró
7 nagyobb tanyasi tojás
20 dkg liszt
3 dkg porcukor
nagy csipet só
1 csomag sütőpor
1 teáskanál vanília kivonat

(ha lett volna itthon narancs, akkor egy narancs héját még belereszeltem volna)

A túrót egy kicsit áttörtem, majd az összes hozzávalót alaposan elkevertem benne. Hagytam pihenni úgy 15 percig. Most készülök új fagylaltos kanalat venni, úgyhogy a gömb alakú fánkocskák szóba sem jöhettek, olyan ügyes nem vagyok, hogy egy folyós anyagból evőkanállal vagy nagyobb teáskanállal golyót tudjak formálni.:) Úgyhogy kisebb evőkanállal fánkformákat igyekeztem szaggatni. a közepesen forró olajba. Amikor az egyik oldala megsült, lapáttal átfordítottam. Sütés után papírtörlőre szedtem az éppen kisült fánkokat. Ahogyan mind kisült, feltálaltam. Átszitált porcukorral és anyósom utolérhetetlenül finom házi baracklekvárjával kínáltam.
Meglepően könnyű, ízletes fánkokat sikerült készítenem. Jól sikerült. Nem vagyok édesszájú, de engem megnyert a túrófánk.