Valószínűleg le sem tudnám tagadni, hogy a családban a legnépszerűbb útravaló a rántott húsos szendvics. Két-három bejegyzésemben is írtam már különböző szendvicskenyerekbe töltött panírozott húsokkal készült szendvicsekről. Ez a fajta szendvics mindig teljes siker.
Pünkösd másnapján a kisfiam kirándulni ment, ez volt az egyik apropója, hogy hétfőn kenyeret és péksüteményeket sütöttem. A kisfiam szendvicséhez panini kenyeret a Lusta asszony péksége: dagasztás nélküli (DNK) kenyér és péksütemények bejegyzésemben leírtaknak megfelelően.
Majdnem mindig tartok itthon konyhakész borjúkarajt, éppen ilyen alkalmakra is. Csak előhúzom, megsütöm, vagy panírozom, egészen biztos a siker. Kedvenc hentestől 1500 Ft-ért veszem csontosan kilóját, egy egész gerincet meg szoktam venni. Olyan 10-11 hónapos növendék borjú ez, aminek már van íze is, de az állaga még zsenge.
Finom házi morzsával és tanyasi tojással bundáztam a gyönyörűséges borjú karaj szeleteket.
Megvártam, hogy teljesen kihűljön. A szendvicskenyeret elől, zsebszerűen bemetszettem jó mélyen, frissen kevert fokhagymás majonézt (aiolli) kanalaztam bele, majd belecsúsztattam néhány rukkola levelet, melyet a saját kertemben szedtem. Már csak a „borjú bécsit” gyömöszöltem bele, fóliába csomagoltam és ment a kisfiam hátizsákjába.
Az ilyen szendvicsekért soha nem kapok reklamációt, mindig megeszi egy szálig. Egy biztos, csakis egészségére válik.
Pünkösd másnapján a kisfiam kirándulni ment, ez volt az egyik apropója, hogy hétfőn kenyeret és péksüteményeket sütöttem. A kisfiam szendvicséhez panini kenyeret a Lusta asszony péksége: dagasztás nélküli (DNK) kenyér és péksütemények bejegyzésemben leírtaknak megfelelően.
Majdnem mindig tartok itthon konyhakész borjúkarajt, éppen ilyen alkalmakra is. Csak előhúzom, megsütöm, vagy panírozom, egészen biztos a siker. Kedvenc hentestől 1500 Ft-ért veszem csontosan kilóját, egy egész gerincet meg szoktam venni. Olyan 10-11 hónapos növendék borjú ez, aminek már van íze is, de az állaga még zsenge.
Finom házi morzsával és tanyasi tojással bundáztam a gyönyörűséges borjú karaj szeleteket.
Megvártam, hogy teljesen kihűljön. A szendvicskenyeret elől, zsebszerűen bemetszettem jó mélyen, frissen kevert fokhagymás majonézt (aiolli) kanalaztam bele, majd belecsúsztattam néhány rukkola levelet, melyet a saját kertemben szedtem. Már csak a „borjú bécsit” gyömöszöltem bele, fóliába csomagoltam és ment a kisfiam hátizsákjába.
Az ilyen szendvicsekért soha nem kapok reklamációt, mindig megeszi egy szálig. Egy biztos, csakis egészségére válik.
Annak ellenére, hogy kicsit "elszámoltam magam" az útravaló készítéssel, végül sikerült maximálisan kivágnom magamat. Ebből is látszik, hogy nagy rákészülés nélkül is lehet gyorsan, finomat készíteni.
Egy apró észrevétel: hogy lehet ezt az ínyencséget futás közben enni? Emlékeim kirándulásain egy percig nem ültünk nyugton, bal kézben a zsíroskenyérrel, jobb kézben a zöldhagymával kergettük egymást vagy a labdát.
VálaszTörlés:-)
Jéééé, egy kattintás elég volt a komment küldéséhez! Ez most príma így.
VálaszTörlés... :))) ... szerintem az a nyári táborban volt! Vagy a nagymamánál! :)
VálaszTörlésAz osztálykirándulásoknak van célja és helszíne, jelen esetben a nyíregyházi vadaspark és terrárium (vagy valami ilyesminek hívják). A buszon tízóraiznak, ebédszünetben leülnek a következő szendvicsre, és már mennek is tovább nézelődni. Hazaútban pedig a buszon uzsonnáznak a hazaiból.
Előző este viszont hajszálra ez az életkép volt, ugyanis szalonnát sütöttünk (ahogyan írtam is róla) amikor is Marci és Trisztán a zsíroskenyérrel rohangáltak ... a zsenge lilahagyma karikák meg csak úgy potyogtak ... :)) De nem hagyták veszni, a fűből csipegették fel az ínyencfalatokat! :)))
De jó, hogy Te "lazán" tudsz nálam kommentelni, mert engem még mindig nem hajlandó felismerni az oldalam ...:(((
Úgyhogy megyek és megnevezem magam a komment végén ... :))
... unokának malenkij néptáncos tábor, 3 napos, teljes ellátással (elmúlt hosszított hétvége): a 10 éves apróság 3 ezer Ft zsebpénzzel lett útnak indítva... Hazaérve felpanaszolta, hogy a harmadik napon már 250,-Ft-ot kölcsön kellett kérni, mert kifogyott... Felségem -utólag- oktatja: - Barnuskám! Amikor én hasonló korú voltam, mindig az utolsó napra tartalékoltam a zsebpénzem, akkor vásároltam mindenfélét.
VálaszTörlés- De Nani! Én is pontosan hasonlóan csináltam!... Csak az első napon költöttem el!...
:))
Nevamesza: Következő életemben gyermekedként szeretnék újjászületni!... :))
Kedves NeVaMeSz !
VálaszTörlésNem kellene az üzemeltetőt emilben megkeresni? Nekem a másikon tudott segíteni, mert mikor már bejelöltem, milyen címen szeretnék blogot indítani, valaki lefoglalta előttem (érdekes módon akkor, mikor már megírtam, hogy kell, bár nem tett fel semmit...) mert nem tudtam, hogy azt külön kell... Nyomós érveimnek hála, "beengedett" a saját blogomba :-)
Jelentkezem kóstolónak én is - a főkóstolói poszt már foglalt, úgy hiszem :-P
Drága Mormogi Papa! Már minden lehetőséget átnéztem, végül ma beszéltem az informatikussal is. Ő azt mondta, hogy próbáljak más böngészőre átállni egy ideig, ha így sem oldódik meg, akkor - amit Stegal ajánlott - ki kell pucolnom az explorerben az eszközök között valami sütiket ... no, nem a dobostortákat! :))
VálaszTörlésNos, a kisfiammal nehéz bárkinek konkurálni a főkóstolói posztért, viszont, én mindenkinek szívesen főzök, tudod! Neked főleg! :)))
Elég gyakran törlöm az "előzményeket", ahogyan a Tűzróka hívja őket. Ezek között vannak a sütik is.
VálaszTörlésAz viszont lehet, hogy akkor (egyszer) újra be kell jelentkezned minden olyan helyre, ahol eddig kényelmesen "megelőlegezte" neked a bejelentkezési nevet, esetleg még a jelszót is...
Írdd fel ezeket, vagy mentsd le mondjuk egy dokumentumba - csak ne nyilvános helyre :-) Mondjuk egy pendrive, amiről később letörlöd, megfelelő.
Hogy a "kúra" segít-e, én azt nem tudom... Szerintem a rendszergarázda vagy hasonló tudna segíteni...