II. Nemzeti Gulyás nap és hortobágyi bio szürkemarha

Múlt évben nagyon megörültem Csíki Sándor kezdeményezésének, miszerint legyen minden évben egy nap, amikor annyian, ahányan csak tudunk, főzzük - vagy csak együk - egyikét valamelyik kedvenc, hagyományos, nemzeti ételünknek. Nem a konkrét helyszín a lényeg, éppen mindenki ahol van és szeretné eltölteni ezt a napot, az étel is szabadon választott – lehet gulyás, pörkölt, vagy lecsó - és a társaság is. Mindegy, hogy a város vagy falu főterén, otthon, vagy kiránduláson, a családdal a barátokkal, vagy az éppen ott és akkor egybegyűltekkel. Ez nem egy rendezvénysorozat vagy fesztivál, hanem a nemzeti ételeinknek szóló bensőséges ünnepnap. Természetesen számos étterem és település szervez ekkor is különböző rendezvényeket.

Múlt évben is a kertünket és a bográcsot választottam, társaságnak pedig a családot és közeli barátokat, mert nekem éppen így kerek ez az ünnepnap.

Az első gulyásnapon is szürkemarhából főztem, demonstrálva azt, hogy magán az ételen túlmenően még egy olyan alapanyaggal is hódoljak ennek az ünnepnek, mely mindenképpen megérdemli a bemutatást és az ismertséget. Bár nem olyan egyszerű hozzájutni, mint akár a mangalicához, de főként nem a csirkéhez vagy egyéb marhahúsfélékhez, mégis sokan „hallgattak” rám és megkeresték maguk körül a beszerzési lehetőséget. Írtam korábban néhány ismertető bejegyzést a hortobágyi bio szürkemarháról, és a múlt évben aktuális beszerzési lehetőségekről. Tervezem, hogy hamarosan frissítem ezt. Néhány bejegyzésem a témakörben:

Hortobágyi bio szürkemarha: Nem szenzáció 1. rész

Hortobágyi bio szürkemarha 2. rész. Az egyre rosszabb minőségű túrórudik után, beszéljünk egy kicsit az egészséges, bio húsról is

Hortobágyi bio szürkemarha. 3. rész. A hentesüzlet.

Hortobágyi szürkemarha pörkölt erdei gombákkal, bográcsban. Avagy próbafőzés a Nemzeti Gulyás Napra

Hagymás rostélyos: hortobágyi szürkemarhából, ropogós makói hagymával, és kakukkfüves tepsis burgonyával

Nagyszerű Gulyás Nap, rengeteg élménnyel, kevés, de sokatmondó képpel

Debrecenbe kéne menni, szürkemarhát kéne enni: Both-Dega Imbisz

Megvilágosodás: palócleves hortobágyi rackából, 50 főre

Már múlt héten gondoskodtam arról, hogy szombaton friss, növendék hortobágyi bio szürkemarha lábszár pörkölődjön a bográcsban. Megrendeltem, és kedden már a hűtőmbe került a két és fél kilónyi szürkemarha lábszár a friss vágásból.

Most is a pörkölt alapból leves is készül majd, valószínűleg bográcsos babgulyás. A pörköltet házias tarhonyával tálalom majd fel, ez a párosítás felülmúlhatatlan.

A friss, növendék szürkemarha lábszár kilóját 2000 Ft-ért szereztem be a Hortobágyi Gazdaság hentesüzletéből, nem mondhatnám, hogy aranyárban van. Sőt. Mivel számtalan ételt ettem és főztem szürkemarhából, így személyes tapasztalataimból állíthatom, hogy hagyományos, magyaros ételekhez felségesebb, mint bármely másik marhafajta.

Mindenkinek kellemes sütés-főzést és kikapcsolódást kívánok szombatra, a II. Nemzeti Gulyás Napra. A mi napunkról természetesen beszámolok.