Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...

2010. augusztus 10., kedd

Hagymás rostélyos: hortobágyi szürkemarhából, ropogós makói hagymával, és kakukkfüves tepsis burgonyával









5 napja csücsül a rostélyos a mustáros, olajos pácban. "Trendi" kis darab hús volt, amikor megvettem, sovány, csinos, szemrevaló. Ugyanakkor a rostélyos, nem vizuális, hanem étkezési szempontból lényegesen jobb, ha hizlalt, érett, zsírerezett. Én így is bizakodó voltam.

Közepesen vastag szeleteket vágtam belőle, megkentem dijoni mustárral és olajjal, utána ment pihenni a hűtőbe.





A napokban szép burgonyát kaptam a zöldségesnél, úgy találtam, hogy már nem annyira „új”, így alkalmas tepsis burgonyának. Az egyik élelmiszerüzletben Makói terméksarkot állítottak fel, ott többféle hagymát is vettem.
Először a burgonyát készítettem elő, vékony hasábokra vágtam, frissen őrölt sóval, borssal, és kakukkfű ágakkal fűszereztem. Mogyoróolajjal meglocsoltam és ment a 220 fokos sütőbe 40 percre. Időnként átforgattam, hogy egyenletesen süljön.





A hagymát nem túl vékony karikákra szeleteltem - amikor a burgonya már majdnem megsült – néhány kanál liszttel megszórtam, lezártam az előkészítő edényt a tetejével, és alaposan összeráztam. A beépített olajsütőmet bekapcsoltam, az olajat felforrósítottam.





Közben mogyoró olajat és vajat tettem a nagy, vastagaljú serpenyőmbe.
A húst már hamarabb kivettem a hűtőből, hiszen szobahőmérsékleten akartam kisütni.
A hús szeleteket oldalanként kb. 2 percig sütöttem, csak akkor sóztam, amikor megfordítottam, és ment a 250 fokra előmelegített sütőbe, hogy melegen tartsam, amíg a többi hozzávaló is elkészül. Természetesen üzemen kívüli állapotban.






Közben a hagymakarikák is ropogósra sültek (papírtörlőn adagonként leitattam róla a zsiradékot), a tepsis burgonya is elkészült, a húst két adagban sütöttem ki. A visszamaradt pecsenyezsírt felöntöttem kb. 2 dl borjú alaplé és fehérbor keverékkel, és besűrítettem.



Már csak tálalnom kellett. A tálra halmoztam a burgonyát, rá helyeztem a hús szeleteket, arra a nagy kupac, ropogós hagymát púpoztam, a pecsenyelé a kínálóban pedig a tál szélére került.
Előre megterítettem, hogy még frissen, forrón neki tudjunk ugrani a finom friss ételnek.
















A "trendi", sovány rostélyos jól szerepelt, szépen átpuhult, aki evett már rostélyost az tudja, hogy a különleges íz élmény nem tejben áztatott kenyér állaggal párosul. Nem volt rágós, kellemes állkapocsmozgatásra sarkallt csupán, a hús íze és zamata is kitűnőre vizsgázott.
A makói hagyma ízletes volt és ropogós, a tepsis burgonya is teljes összhangban volt a hússal és a ropogós hagymával. A sárgás húsú burgonya szépen megpuhult, a kérge majdnem ropogósra sült, a kissé már száraz kakukkfű ágak a borssal és a sóval pedig egyszerűen nagyszerű ízkombinációval itatták át.
Mind egy szálig elpusztítottuk négyen a majdnem egy kilógramm rostélyost, a másfél kilogramm burgonyát, és a nyolc nagy fej makói hagymát:-)

Nem szakadok el a helyi alapanyagoktól, holnap ugyancsak a Hortobágyról származó, de halat készítek, szép, sovány, frissen bontott pontyot. Úgyhogy várok vissza az élménybeszámolóra minden kedves olvasót!

8 megjegyzés:

  1. Ehhez csak gratulálni tudok :) Egyszerűen mesés ez a látvány :)

    Sok ilyet még :)

    üdv: Ancsika

    VálaszTörlés
  2. Imádom a hagymás rostélyost. Annyira guszta a látvány, hogy megyek ebédelni. Sajna nem rostélyost....

    VálaszTörlés
  3. Hát ennek én is bármikor neki ugranék.
    Szeretjük a marhahúst, de még tanulnunk kell. Nem rég volt a TV-ben, hogy 40 év+ 20 alatt szépen elfelejtették velünk, hogy a marhahús ehető, finom és nálunk is lehet kapni jó minőséget.
    Egy kg szürkemarhahús önköltsége kb. 1500 ft a tenyésztőnek. Ha nem lenne a hentesnél 3000ft., talán lenne rá kereslet, mert igény az most is van.

    VálaszTörlés
  4. Kedves Daisy, nagyon, nagyon igazad van!

    A bio(!) szürkemarha pörkölthöz 1000 Ft-ért vettem teljesen hivatalosan az alapanyagot, a rostélyost 1800 Ft-ért a gazdaság saját hentesüzletében.
    Hétfőn fogad a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője, és beszámolok ezen az oldalon a bio hortobágyi szürkemarha, bivaly, racka, mangalica állományról, és a hentesüzletről is, ami ugyancsak Hortobágyon van. Arra is ki fogok térni, hogy hová jut el az ország területén belül, ez a minőségi áru, aminek emberi léptékű vételára van.
    A környezetemben lévő, hortobágyi bio húsféléket kínáló éttermeket is bemutatom, már egy anyagom előkészületben van, pontosan ma voltam a helyszínen.
    Én így, és ezt tudom tenni azért, hogy tudatosan ezeket a termékeket vásároljuk, és minél többet tudjunk meg róluk.

    VálaszTörlés
  5. Valamint, mindenkinek szívből köszönöm az elismerő szavakat!
    Ezek után még táltosabban munkálkodom:-)

    VálaszTörlés
  6. Szia. A biopiacon is van boltjuk Budán, most a Kongresszusi Központ parkolójában.
    Én levesnek valót vettem többször, ott ugyan drágább, de olyan nagyon nagyon finom leves van belőle, hogy ennyit megérdemlünk.

    Kíváncsian várom az írásaidat.

    VálaszTörlés
  7. Kedves gondaanyu! Szívből örülök, hogy benéztél hozzám, és az infokat is.
    Hamarosan jelentkezem!

    VálaszTörlés
  8. Udv,

    Ritkan irok kommentet receptekhez, de ez valami fantasztikus iras es ha nem is szurkemarhabol (itt Skociaban lehetetlen) a heten mar elkeszitem helyi, farmrol valo marhahusbol. :)

    Gratula!

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails