A sous vide eljárás egyre elterjedtebb, mégis arra
gondoltam, hogy egy külön bejegyzésben írok róla, hogy minden egyes sous vide
eljárással készült receptnél ne kelljen kifejtenem a lényegét:
Egy hétig tesztelhettem egy Sous Vide Supreme szettet, melynek
első gyümölcse ez a marlin steak.
Bár imádom a lazacot, kifejezetten azért nem választottam
ezt, mert bővíteni akartam a magyar nyelven megjelenő sous vide eljárással
készült halas receptek táborát. Sokan először a lazacot próbálják ki – érthető módon
– természetesen én is mielőbb sort kerítek rá.
A marlin (nairagi)
egy, a kardhalhoz nagyon hasonló halfajta, azaz a kardhalak csoportjába
tartozik. Kevéssé halízű, a steak belőle pedig textúrájában szinte pontosan
olyan, mintha vaskos sertésbordát ennék. Nekem nagyon ízlett. A Metroban vettem
természetesen, elképesztő, hogy milyen nagyszerű kínálattal csábítanak itt a
halevésre. Itt szeretnék gratulálni a felhozatalhoz, a szakszerű kiszolgáláshoz
a Metro osztályosainak.
Csak a lányom és én eszünk halat a családban, így két,
egyenként 18 dkg-os marlin steaket vettem.
Két-két nagyon vékony karika citrommal, néhány friss
kakukkfű ággal, frissen őrölt zöld borssal és Maldon sóval fűszereztem és
1,5-1,5 dkg vajat mellékeltem hozzá, mielőtt a vákuumcsomagolásba tettem.
Legközelebb lime vagy citromlevet használok, mert a citromhéj nekem egy kicsit
megkeserítette a halat, bár kifejezetten nem ütötte az ízlésemet.
52 C fokra állítottam a vízfürdőt és 30 percig készítettem
benne a halat.
30 perc után kivettem a zacskóból, rácson hagytam kicsit
lecsöpögni, a zacskóban maradt szaftját pedig felfogtam.
Közepesen felforrósított vajon, vastag aljú serpenyőben
mindkét oldalán 1-1 percig kicsit megpirítottam, majd visszaöntöttem rá a
felfogott vajas szaftot, megrázogattam egyszer-kétszer és a szaftjával együtt tálaltam.
Kevert salátára ihlett meg a marlin, jó választás volt. Olasz saláta keveréket (bébi spenót, kétféle lollo, rukola, madársaláta) vegyítettem vékony retek és uborkaszeletekkel, piros kápia paprika félkarikákkal, majd megraktam keményre főzött félbevágott fürjtojással.
Mondjuk egy bazsalikomos vinaigrette illett volna hozzá, de
én még ezt is elhagytam.
A hal felséges volt. Felért egy marha vagy sertéssteakkel. Az
ízek csak úgy tobzódtak. Örülök, hogy zsiradék gyanánt a vaj mellett döntöttem,
hiszen csak úgy simogatta a marlin steaket.
Ha nem ebédre eszem, akkor egy pohár nagyon jóféle fehérbor
csatlakozott volna az étkezéshez.
Csak szuperlatívuszokban tudok szólni a sous vide
eljárásról, a hal után marha, sertés, kacsa, zöldségek és buggyantott tojás is
játszott. Az elkövetkezőkben erről mesélek majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése