Hirtelen sült fűszeres tarja és disznótoros hurka, kolbász sült hagymás-almás krumplipürével

A szombati disznótoron természetesen kaptunk kóstolót is. Péntekről a színes húsnyársakból megmaradt két nagy szelet pácolt tarja, így nem volt kétséges, hogy vasárnap ezeket fogom elkészíteni ebédre. Már csak a köretet kellett kitalálnom, a hagymás tört krumpli nagyszerűen harmonizált volna a húsfélékkel. Viszont én valami mást álmodtam, kívántam meg.

Arra gondoltam, hogy a hagymát egészen édes-krémesre sütöm, és reszelt almát adok hozzá. A húsnyársak alól a pecsenyezsírt is természetesen eltettem, így ebben a pecsenyezsiradékban karamellizáltam a nagy fej karikára vágott hagymát, majd egy almát reszeltem hozzá és ezzel is türelmesen összesütöttem. Közben sóval, borssal, fahéjjal fűszereztem.
5 nagyobb sárgaburgonyát sós vízben, héjában megfőztem, még forrón lehúztam a héját és áttörtem. 7 dkg vajjal, egy csipet szerecsendióval, majd a fahéjas-almás hagymával elkevertem.

Közben a hurkát és a kolbászt egyszerre, egy tepsiben kevés vízzel 180 fokon megsütöttem, körülbelül 30-40 perc alatt. A hurkát sütés előtt megszúrkáltam, hogy ne nyiljon ki sütés közben.

Az előre bepácolt két, vastag szelet tarját először házi libazsíron, erős lángon mindkét oldalán átsütöttem, majd az edényt lefedve, a hőt elzárva néhány percig még „húzattam” fedő alatt. Így kívül gyönyörű kérget kapott, végül pedig szaftosra, porhanyósra párolódott a fedő alatt.
A sülteket és a pürét is azonnal, frissen, forrón tálaltam.

A krumplipüré akár önmagában is megállja a helyét vegetáriánus fogásként, ez esetben a pecsenyezsírt el lehet hagyni. Nagyon ízletes, a vaj, a krumpli, az alma, a hagyma és a fűszerek kiváló egységet alkottak a pürében. A tarjától visszamaradt pecsenyezsírral a krumplipürét meglocsoltam.

Néhány korábban elkészített ételt még bemutatok, majd tőlem kicsit meglepő módon kímélő ételek következnek illetve halételek, melyek eddig kisebb szerepet kaptak kínálatomban.

Rendhagyó baráti disznótor a TB Ranchon. Két csüngőhasú disznót vágtunk.

Kedves barátaink vezetik ezt a lovas farmot Tamásipusztán, ahol Magyarország egyik guarter hourse tenyészete is található. Nyáron western lovasbemutatókat szerveznek, télen disznóvágás is szerepel a programok között. Ez egy privát disznóvágás volt baráti társaságunknak.
A környezet idilli, távol a város zajától, az istállók, a haszonépületek és a privát lakrész is nagyon igényes, teljes mértékben illik a környezetbe. További különlegességül szolgált, hogy Tibiék két csüngőhasú disznót vágtak, bevallom még nem is láttam effajta disznót, és kóstolni sem kóstoltam. Meglepő volt számomra, hogy a disznók egyenkénti súlya 60 kiló körül mozgott, így a gazda a fél sertést könnyedén emelte bemutatásra a magasba.
Hozzáértő kezek villámgyorsan dolgozták fel a friss húst, a szúrás, perzselés, belezés, felezés után nem sokkal már a hagymás-fűszeres vér az asztalon volt az éhes vendégseregnek. A finnyásaknak lapcsánka is készült frissen, forrón, fokhagymásan.

Természetesen a pálinka kínálása folyamatos volt, bár az időjárás kegyes volt hozzánk, azért jól esett. Már főttek is a belsőségek a hurkához, a farok, bőrös részek, nyesedékek már pörkölődtek a toroskáposztához, a tepertő már sült is az üstben.

Közben a kolbásztöltelék is összeállt én is bekóstoltam, mondhatom hibátlan volt. Tízóraira már tepertőt ropogtattunk, közben körbejártuk a farmot, a fiatalok pedig lovagoltak is. Szinte folyamatosan ettünk valamit, mégis jó étvággyal ültünk neki az ebédnek. Mondhatom, nagyszerű húsa van a csüngőhasú disznónak, a toroskáposzta első osztályú volt, a sültek omlósak, szaftosak. Hagyományosan, hagymás tört krumplival tálalták. Közben a hurkát és kolbászt betöltötték, a tokaszalonna is elkészült. A hurka és a kolbász egy része már ment is a sütőbe a vacsorához.

Túl sok tennivalónk nem volt, inkább élveztük a frisslevegőt, a gyönyörűséges friss szalonnák, húsok látványát, közben jókat beszélgettünk és hajkurásztuk a gyerekeket.

Vacsorára sült hurkát és kolbász kaptunk friss kenyérrel, mustárral, tormával, a füstölni való kolbász és szalonna már a vacsora előtt elszállításra került a füstölőbe.

Természetesen kaptunk kóstolót is, másnap ebből készítettem ebédet a családnak.
Jöttünk, láttunk, ettünk, pálinkáztunk, beszélgettünk, így jókedvűen, de fáradtan tértünk haza.
Ha valaki a környéken jár, feltétlenül figyelmébe ajánlom a farmot, melyről további információ itt található.