Ázsiai ihletésű sertésragu leves – vörös curryvel, kókusztejjel

Már régen készülök rá, hogy megfőzzem ezt a levest.

A Régi Vigadó étlapján vagy egy vörös currys bélszínleves, ami a férjem kedvence. Nem, nem leutánozni akartam, mindössze tetszett az ötlet, gondoltam, hogy a magam szája ízének megfelelően és kicsit más alapanyagkörre tervezve elkészítem a saját verziómat.

Ez sült ki belőle és mondhatom remek lett a végeredmény. Úgy hiszem, ez a verzió marad a családi étlapon.

Nagyon szeretem az úgymond fúziós ételeket, amikor a nemzetközi alapanyagok, elkészítési módok és jellegzetességek keverednek egymással. Ez a leves éppen ilyen szerintem. Persze nem kell nagy dolgokra gondolni, hiszen nem vagyok mesterszakács.

Szeretjük az ázsiai - köztük kiemelkedően a thai és indiai ízeket, de mivel más ízeket is igen nagymértékben kedvelünk, így mindnek ki kell várnia a sorát.

Általában megyek a saját fejem után, bár sok-sok szakirodalmat elolvasok, mielőtt ismeretlen területre lépek, azaz egy merőben új ételt akarok elkészíteni. Van, hogy leegyszerűsítem, van, hogy tovább bonyolítom, egy biztos, nem vagyok az a „szó szerint veszem” típus.

Úgyhogy, ha valaki kőbevésett ázsiai mesterfogásokra számít, attól tartok csalódni fog.

Hozzávalók 4 adaghoz:

1 sertésszűzpecsenye 50-60 dkg

kókusz olaj

só

50-60 dkg zöldség: 10 dkg siitake gomba, 10 dkg ceruzabab, 10 dkg bébi kukorica, 10 dkg cukorborsó, 5-10 dkg zöldhagyma, 5-10 dkg kápia paprika

4 evőkanál (enyhe) vörös curry paszta

3 dl kókusztej

5 dl víz

só

A megtisztított, vékony csíkokra vágott szűzpecsenyét kevés kókuszolajon hirtelen megpirítottam. 3 adagban, mert, ha lehűtjük az olajat a sok hússal, akkor főni és nem pirulni fog. Végül az összes szűzpecsenyét visszatettem a serpenyőbe, sóztam, összeforgattam, kimertem a serpenyőből és félretettem lefedve.

Kevés kókuszolajon átpirítottam a zöldségeket, majd azokat is félretettem.

Kevés kókuszolajon addig pirítottam a curry pasztát, míg erőteljes illata fel nem tört, majd visszatettem bele a húst és a zöldségeket és alaposan átkevertem. Hozzáadtam a kókusztejet és felforraltam, majd közepes hőn addig rotyogtattam a levest, amíg roppanósra nem párolódtak a zöldségfélék. Utána sóztam, majd lehúztam a tűzről.

Megvártam, míg langyosra hűl, majd újramelegítettem. Ahogyan a magyaros ragulevesek is szoktam. Ugyanis ilyenkor hangolódnak össze végelegesen az ízek és kissé besűrűsödik a lé.

Forrón tálaltam.

Gazdag, tartalmas leves, amely maximálisan megfelel a szelektív étkezés szabályainak.

Ugye megmondtam, hogy ez egy pofonegyszerű recept! 

10 + 1 legjobb leveles pogácsa

Iskolakezdés előtt még meghívtuk a kisfiam néhány osztálytársát amolyan vakációbúcsúztató közös játszásra. Vegyes sajtos leveles pogácsát sütöttem nekik uzsonnára és eszméletlen nagy sikere volt. A három tepsi pogácsából a gyermekekért jövő szülőknek, már csak egy-egy maradt mutatóba, de örömmel a végére jártak.

Erről a pogácsáról nem készült dokumentáció, de azért van nálam néhány korábbi, igen jól sikerült leveles pogácsa verzió.

Gondoltam, hogy most következzen ebből a 10 + 1 legjobb, hiszen úgy megkívántam egy kis pogácsát!

Túrós pogácsa – házi túróval, libazsírral, egyszerűen!

Töltött leveles pogácsa kosárkák – most hagymás baconos és pirított gombás - sok-sok sajttal

Három sajtos – három magvas eldőlős leveles pogácsa

Tepertős leveles pogácsa. Most zöldhagymaszárral és füstölt sajttal.

Oregánós - bazsalikomos leveles pogácsa mozzarellával és parmezánnal

Joghurtos-köményes leveles pogácsa füstölt sajttal - sörkorcsolya, borkorcsolya, vendégváró

Vendégváró előétel: libatepertős-kétsajtos leveles pogácsa

Leveles pogácsa háromféle olasz ízesítéssel - pizzás, medvehagyma pesztós, oregánós- mozzarellás

200 db háromsajtos leveles pogácsa

Medvehagyma fűszervajas leveles pogácsa kétféle sajttal – maradékok hasznosítása

Ementális-füstöltsajtos leveles pogácsa és teszt. Este gyúrtam és szaggattam, de csak másnap sütöttem ki.

Omlós fehérpecsenye steak ötborsos hagymamártással – roppanós zöldségágyon, szalonnás babrőzsével

A kíméletes elkészítési mód menetidejét leszámítva ez egy roppant egyszerű és időtakarékos prémium étel.

Addig, amíg a sütőben párolódik a steak, addig pedig megteríthetünk, elkészíthetjük a köreteket és kibonthatunk hozzá egy üveg jóféle vörösbort.

Szándékosan készítettem kizárólag szénhidrátszegény zöldségköretet hozzá, mert ha már adunk az élvezetnek, legyen benne az a pláne, hogy az étel nem hizlal.

Ha hetente kétszer, háromszor a szelektív étkezés szabályai szerint étkezünk, már az is sokat segít abban, hogy az emésztésünk rendben legyen, és ne terheljük állandó jelleggel vegyes táplálkozással a gyomrunkat, és ne hízzunk.
Természetesen az étel legfőbb erénye az, hogy rettentően finom, a fentiek tükrében lelkiismeret furdalás nélkül gyűrtem le a 25 dkg-os steakemet.

Egészen egyszerű, letisztult ízekre vágytam, így nem kapott valamilyen különleges fűszerezést sem a hús, sem a mártás. Mondhatom, hogy nem tévedtem. Van, hogy nincs szükség rozmaringra, kakukkfűre, római köményre, korianderre, vagy más erőteljes fűszerekre ahhoz, hogy végső íz összhang rendben legyen. Szerintem a steak különösen ilyen.

Hozzávalók 2 főre:

2 szelet, egyenként 25 dkg-os fehérpecsenye steak

4 dkg vaj

só, frissen durvára őrölt öt bors (fehérbors, feketebors, zöldbors, rózsabors, szegfűbors)

Az ötborsos hagymamártáshoz:

a steak sütéséből visszamaradt pecsenyevaj

néhány kocka hideg vaj

6 mogyoróhagyma

6 gerezd fokhagyma

2 dl 30%-os habtejszín

1 dl száraz fehérbor

só, frissen durvára őrölt öt bors

A roppanós zöldségekhez: cukorborsó, vékonyra szelt sárgarépa, lapra szelt csiperke, cikkekre vágott sonkahagyma és félkarikára vágott piros kápia paprika, kevés vaj a sütéshez és pár csepp világos szójaszósz az ízesítéshez.

A szalonnás babrőzséhez: ceruzabab és nagyon vékonyra szelt bacon.

A fehérpecsenyéket forró serpenyőben, oldalanként 1-2 perc alatt éppen csak átsütöttem. Cserépbe tettem és 70 C fokos sütőben majdnem másfél órán át pároltam. 20 percenként átfordítottam, hogy ne száradjon ki a hús felszíne, a húsból kifolyó szaft éppen elég volt erre a célra.

Attól függően, hogy mennyire átsülve szeretjük, ujjpróbával ellenőrizhetjük a steak belsejének állapotát. A férjem nem szereti a véres vagy erősen rozéra sült húsokat, így én addig pároltam, amíg még rugalmas volt a hús, de már csak kevéssé engedett a nyomásnak. 

A serpenyőben visszamaradt vajba dobtam a vékonyra karikázott mogyoróhagymát, majd amikor már puhára dinsztelődött, a fokhagymát és alaposan megborsoztam. A borsnak hangsúlyosnak kell lennie a mártásban, de nem estem túlzásokba. Együtt dinszteltem kicsit, majd felöntöttem a fehérborral és beforraltam. Amikor elpárolgott a szesz és besűrűsödött a hagymás alap, felöntöttem a tejszínnel és megsóztam. Néhány percig főztem a mártást, majd lekapcsoltam alóla a hőt és hagytam, hogy néhány kocka vaj elolvadjon a mártásban. Melegen tartottam tálalásig, de ezt a mártást könnyen újra lehet melegíteni.

A ceruzababot gőz fölött megpároltam, majd egy-egy vékony bacon szelettel összefogtam néhányat és addig sütöttem, amíg a bacon el kezdett pirulni. 

A zöldségeket forró serpenyőben roppanósra pirítottam a vajon, először a répát, a cukorborsót és a paprikát, majd a gombát és a hagymát hozzáadva. Végül meglocsoltam pár csepp világos szójaszósszal és tálaltam.

Igazán jól sikerült ebéd volt: színes, ízletes és ínyenc.