Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...

2010. augusztus 3., kedd

Rendhagyó, nyári vasárnapi ebéd 3. rész Magvas bagett cipók és profiterol






Szeretek érzésből alkotni ételeket. Mert mindenképpen nyerek, vagy nagyszerű ételeket, vagy tapasztalatot.
A cipókról nem akartam sokat elmélkedni, fél kiló liszthez 1 dkg élesztőt kalkuláltam, 35 dkg vízből 14 dkg-ot joghurtra váltottam, majdnem másfél dkg sót adtam hozzá és ezek duplájához 10 dkg kevert magvakat adtam. Lenmagot, hántolt napraforgót és tökmagot.
Tehát 1 kg liszt, 2 dkg élesztő, 2 doboz jó minőségű savómentes joghurt, 4 dl víz, 3 dkg só, 10 dkg kevert mag.
A lisztet mindig átszitálom, és az élesztőt elkeverem a folyadékkal, jelen esetben a vízzel. Jól összedolgoztam, 10 perc pihi, könnyű dagasztás csakis olajjal, 10 perc pihi, könnyű dagasztás, 30 perc pihi, könnyű dagasztás, 30 perc pihi, formázás. Mindig olajjal dagasztok és liszttel hajtogatok. De most nem volt szükség hajtogatásra.
6 db rudat formáztam belőle, majdnem másfél órát kelesztettem konyharuha alatt, és ment a 220 fokos sütőbe 12 percre, majd 190 fokon sült még 15-20 percet.
Ahogy elnéztem a bagett készületi fotókat a terhességeim jutottak az eszembe.
Olyan szép karcsú rudakat formáztam az utolsó kelesztéshez, majd a kelesztés alatt alaposan megdagadtak, annyira, hogy összeértek.
Amikor megsült, akkor pedig újra olyan kívánatos, valamint ropogós és ellenállhatatlan lett, de már sokkal, sokkal érettebben, mint amikor elkészült az utolsó kelesztéshez.








Egyet melegen megvágtam az éhes szájaknak, ezek a falatok mindig a legfinomabbak.



A profiterol is nagy házi kedvenc. Korábban éttermekben, cukrászdákban vettük és ettük, de mióta rám tört a valódi csokoládé láz, azóta a házi süteményeink között egyre gyakrabban bukkan fel.
A fele tejjel, fele vízzel készült égetett tészta szerintem nagyon könnyű mutatvány, a kukoricadarával készült főzött csokoládé krém pedig, maga a mennyország.





Nyomózsákkal jól teletömöm a főzött csokikrémmel a tésztapuffancsokat és erre már csak egy kis olvasztott csokoládéval, vízzel, tejszínnel, porcukorral összefőzött, csorgatott csoki kerül.
Van, hogy apróban, van, hogy nagyméretben készítem, most az óriás mérethez volt kedvem.
Szépek lettek, kívánatosak, és nagyon, nagyon finomak.



A szomszédék a bőségtálból és a desszertből is kimaradtak a késés miatt, de a férjemmel átküldtem nekik két friss bagettet még késő este, amit a kilincsre akasztott, hogy ha megéheznének a késői érkezéskor, vagy jól jön az extra friss kenyér reggel, ébredéskor.
Nagyon, nagyon örültek az „érkezőnek”, mi pedig minden „maradékot” jól hasznosítottunk magunknak, az elmaradt szomszéd váró bőségtálból.

1 megjegyzés:

Related Posts with Thumbnails