Áldott, békés karácsonyt! Szenteste vacsora és István napi ebéd képekben...

A karácsonyi menü előkészületeiről a Készülődik a karácsonyi menü: hagyományos halászlé harcsa filével, mandulás bundában sült harcsaderék, pulykasteak Belga gazda módra bejegyzésemben beszámoltam. Magáról a vacsoráról nem készítettem felvételeket, hiszen a Szenteste hangulatába, a karácsonyi estebédet körüllengő nagyszerű légkörben nem volt rá lehetőségem sem, illetve megmondom őszintén igényem sem. Viszont szívesen írok egy rövid beszámolót az ételekhez, és a folyamatokról készült képekhez.

Azt azért hozzáteszem, hogy nem volt kis feladat számomra az idei karácsonyi vacsora elkészítése, ugyanis nagyon beteg lettem. A kisfiamtól kaptam el a kórságot, ami nálam arcüreg gyulladást eredményezett. Úgyhogy minden erőmre szükség volt a megvalósításhoz.

Hagyományosnak mondható halászlevet készítettem alaplével. Az alapléhez összesen 2 kg ponty, harcsa, amur fejet, gerincet, és farok rész felőli haldarabokat használtam, 25 dkg kockára vágott hagymával, 2 kisebb zöldpaprikával, egy nagyobb paradicsommal, melyeket ugyancsak felvágtam, és egy evőkanál sóval körülbelül egy órán át főztem közepes tűzön. Először csak a halat főztem fel hideg vízben, első habját leszedtem, mint a húslevesnek, és utána sóztam, zöldségeltem be.

Hagytam hűlni, leszűrtem, a csontról leszedtem a szín halhúst és kevés bőrt, ezt átpaszíroztam, és erre öntöttem vissza a levet. 2 dkg szegedi édes, és 0,5 dkg mikepércsi erős fűszerpaprikát tettem bele, majd alaposan összeforraltam. Csíkra vágott, előre besózott harcsafilét főztem tálalás előtt bele.

A majdnem két kilogrammos, gyönyörű, filézett harcsából szeleteltem a legszebb részeket a mandulás bundában sült harcsához. Szárazon pirítottam meg a hántolt mandulát, majd durvára vágtam, és a frissen őrölt kiflimorzsához kevertem. Liszt, felvert tojás, mandulás morzsa sorrendben paníroztam a sózott, borsozott, vastagabb harcsa szeleteket.

A másik főfogás pulykamell filé volt Belga gazda módra. A fűszerezett pulykamell szeleteket vaj és olaj keverékén hirtelen sütöttem meg, majd vékonyra karikázott paradicsom, zöldpaprika és póréhagyma szeletekkel raktam meg. És ennél a résznél óriási hibát követtem el, ugyanis betegségem, és sietségem hevében elvétettem baconnal befedni a zöldségeket. Háromféle sajt keverékével raktam meg (gouda, ementáli, füstölt mozarella) és a sütőben sütöttem készre.

Köretként házilag készített majonézből tartármártást, előfőzött, ropogósra sütött kockaburgonyát, és gőzben párolt brokkolit kínáltam a főfogások mellé.

Anyósom hagyományos ételekkel várt minket karácsony első napján István napi ebédre. Tanyasi tyúkból készült húslevessel, francia salátával, ropogós sült tyúkkal, és bejglivel.

Betegségem ellenére meghitt, nagyszerű hangulatban telt az idei karácsony első két napja. Az ünnep további részére is ezt kívánom mind magunknak, mind mindenki másnak!

Készülődik a karácsonyi menü: hagyományos halászlé harcsa filével, mandulás bundában sült harcsaderék, pulykasteak Belga gazda módra

Ebben az évben sajnos nem tudunk összejönni az egész családdal, nem tudtuk megoldani a földrajzi különbségeket. Több fogást is visszavettem a karácsonyi menüből, attól tartok, hogy a mennyiségek így is túlzóak lesznek, de mégis csak Karácsony van.
Minden évben főzök halászlevet és karácsonyi pulykalevest is, a borlevest azt felváltva Édesanyámmal. Az idei menüben a halászlevet tartottam meg a levesek közül. Most vegyes halból készül az alaplé (ponty, amur, harcsa) és harcsafilé fogja gazdagítani.

Kaptam egy majdnem két kilogrammos harcsa törzset filézve, András barátunk fogta a Pó folyóban. A legszebb szeleteket mandulával dúsított bundában fogom kisütni.

A 10 dkg-os pulykasteakeket már befűszereztem, argentin ihletésű fűszert chimi-churrit használtam. Ennek a fűszerkeveréknek a szárított chili, az oregánó, és a fokhagyma az alapja.

A hirtelen kisütött pulykamell szeleteket megrakom majd nagyon vékonyra szeletelt paradicsom, zöldpaprika, póréhagyma szeletekkel, baconnal betakarom, és háromféle sajt keverékével alaposan megrakom. Ez esetben gouda, ementáli, és füstölt mozarella keveréke kerül rá. Sütőben fogom készre sütni. A köret előfőzött, ropogósra sütött kockaburgonya lesz, és gőzben párolt brokkoli rózsák. Ez a köret lesz a rántott harcsához is, kiegészítve házilag készített tartármártással. Lehet, hogy elkészítem, az eredeti terveim szerinti majonézes, lilahagymás krumpli salátát is, melyet azért kérdőjeleztem meg a menüben, mert anyósom másnap ebédre hidegtálat is készít. A karácsonyi menü záróakkordját, a bejglit anyósom süti, ez így van minden évben.
Visszatérve egy mondat erejéig a Belga gazda módra elkészített pulykához, ez az étel nem az én találmányom, hanem Boros László mesterszakácsé, aki annyira elbűvölt minket ezzel a fogással a debreceni Belga étteremben, hogy az óta többféleképpen is készítem itthon, időről időre. Az étteremben már régen nincs rajta az étlapon, míg nálunk itthon az egyik kedvencként vezeti a toplistát.
Mindenkinek szorgos sertepertélést kívánok a konyhában, sok sikert a karácsonyi menühöz, valamint Békés Boldog Karácsonyt minden kedves olvasómnak, és azoknak is, akik nem az olvasóim!
Az ünnep alatt azért folyamatosan tudósítok az ételekről…

Nagyszerű hétvége 2. rész. Hogyan került a halászlébe delikát?

Mindig későn indulunk el kirándulni. Én szeretnék rendre hazajönni, úgyhogy sebtében még pakolok, miközben készülök, a lányom megfelelő smink mennyiség nélkül utcára nem lép, a kisfiam minden percet kihasznál, hogy még egy ültetvényt vagy állatfarmot létrehozzon az internetes gazdaságában, a férjem pedig párszor visszaszalad, hol a telefonjáért, hol a kocsi kulcsért:-)

Mindenki reggelizett csak én nem, úgyhogy már Tokajnál szívesen ettem volna egy halászlevet a Bonchidai Csárdában.

Igyekeznünk kellett, mert a gyerekek bobozni akartak, és az ebédidő a legideálisabb arra, hogy elkerüljük a sorban állás.
Megérkeztünk a Sátoraljaújhely melletti bobpályához, a gyerekeknek vettünk bérletet, mi pedig elmentünk ebédelni, mert már majdnem éhen haltam.
Nincs túl sok lehetőség a környéken, egy I. kategóriájú étterembe mentünk be.

Volt szimpatikus menü is, ugyancsak csábító áron, a férjem meg is elégedett ezzel, babgulyást és palacsintát kért.
Én mindenképpen halászlevet szerettem volna enni, nem kértem menüben, a túrós csuszát inkább kihagytam, étlapról rendeltem a harcsa halászlevet. Közepes árfekvésben volt, 1.190 Ft-ot kértek érte.

Errefelé mindig jó halételeket kapok, főleg a Lebujban és a Bonchidai Csárdában. Ugyanaz a tulajdonos, nem alacsonyak az árak, viszont az étel minősége és a kínálat is megfelelő.

Megérkezett a halászlevem, nem nézett ki rosszul, nem volt túlpaprikázva, azt nem nagyon kedvelem. Nem volt túl sűrű sem, mostanában én is szívesebben főzöm a halászlevet levesesebbre, nem passzírozok annyi halhúst a leveshez.
Két jókora, szép, fehér harcsaszeletet kaptam a levesbe, ahogyan belekanalaztam, hogy felmérjem a helyzetet. Meg is voltam elégedve. Tűzforrón kaptam meg, ahogyan az illik, bár bevallom, hogy nem kedvelem az ételeket ezen a hőfokon elfogyasztani.
Nekem ilyen forrón nem jönnek elő az ízek azzal az intenzitással, mint ahogyan kellemesen, de jó melegen.
Éhes voltam, így apránként el kezdtem kanalazni. A férjem közben visszaküldte a kenyeret, mert meglehetősen száraz volt, ami a kosarunkba került, de hoztak helyette frisset.
Ezt nem nagyon értettem, hogy, ha van friss kenyér, akkor egy ilyen kategóriájú helyen miért nem azt hozzák ki elsőre.
Nagy extrát nem vártam a halászlétől, de jól esett, viszont egyre több, kis narancssárgás zöldségdarabot véltem benne felfedezni. Először azt hittem, hogy pritaminpaprika darabkák, de ahhoz túl kicsi, és érdekes formájú volt. Mire arra a hőmérsékletre hűlt a leves, hogy tisztán érezzem az ízeket, rájöttem a megoldásra. A szakács delikáttal „emelt” a hallé ízvilágán.

Ekkor elborult az agyam, ugyanis ahogyan fogyott a leves, egyre több halcsont darab és szárított répadarab került a kanalamba.
A pincérnek muszáj volt szóvá tennem, hogy üzenem a szakácsnak, hogy legközelebb a halászlébe delikátot ne tegyen, mert ilyet nagyon nem illik tenni. Csak nézett rám döbbent arccal.
A férjem megjegyezte nekem, hogy körülöttünk mindenki boldogan, és szó nélkül ette a delikátos halászlevet. Ezért most nekem kellene rosszul éreznem magam? Nem hiszem.

Én évtizedekkel ezelőtt úgy tanultam, hogy a halászlé a jó friss, többféle haltól lesz jóízű. Még zöldpaprika, vagy paradicsom sem kell bele, hogy igazi magyar halászlé legyen, csak friss magyar hal, vöröshagyma és rendes fűszerpaprika. Van ettől egyszerűbb magyaros étel? Nincs. Akkor miért kell delikáttal meggyalázni?
A hal karnyújtásnyira van frissen, és a harcsafilé teljesen rendben is volt, így feltételezem, hogy az alaplének való hal is az volt.

Mikor szakítunk már a rossz beidegződésekkel, miszerint a természetes ízeket nem kell fokozni, hogy mindennek ugyanolyan, elfuserált íze legyen.

Nos, így került a delikát a halászlébe.
(Folyt. Köv.-)