Retro kedvencek kicsit másképp: sertésborda parmezános párizsi bundában –ropogós kockaburgonyával

Csoda, hogy csak most kerül sor arra, hogy bemutassam ezt a pofonegyszerű megoldást, ugyanis ez volt az idei nyári szezon slágere a kisfiamnál. Minden héten készül.:)

Kezd férfiasodni az ízlése, a rántott hús számára csakis karajból készülhet. Amikor elmondom neki a napi menüt, akkor mindig megjegyzi: ugye a kedvenc husimból készíted?

A választékbővítés kedvéért kerestem „új” megoldásokat, hogy ne legyen unalmas a heti menü itthon, így többféleképpen bundázom a karajt. Ez az egyik.

Zolival, a kis barátjával képesek 6-8 szeletet is lenyomni belőle, mi lesz még itt érettségiig?! :)

Ez a parmezános párizsi bunda olyan egyszerű megoldás, hogy amikor először elkészítettem úgy örültem, hogy rátaláltam, mintha olaj vagy aranylelőhelyet találtam volna a kertben.

A bunda ízletes, könnyű és ropogós, a hús szaftos. Igazi diákcsemege.

Hozzávalók a parmezános párizsi bundához:

1-1 szelet húshoz (érdemes közepesen vastag karajszeleteket felhasználni hozzá, melyet enyhén megklopfolunk) 1-1 kisebb tojás és 1-1 evőkanál finomra reszelt parmezánmorzsa alaposan elkeverve és egy csipet sóval ízesítve. Hagyjuk állni fél órát, hogy a parmezán „magába szívja” a tojást és sűrűvé, krémessé váljon.

Elkészítése:

Az előkészített karajszeleteket közvetlenül sütés előtt sózzuk, borsozzuk és lisztben megforgatjuk. Forrósítsuk fel az olajat és közvetlenül sütés előtt alaposan mártsuk meg a parmezános tojással a lisztben megforgatott karajszeleteket és néhány perc alatt süssük aranysárgára, ropogósra. Szedjük papírtörlőre, amíg a többi szelet hús ki nem sül.

Meglepően kevés olajat szív magába, nem kell attól félni, hogy tocsogni fog az olajban. Természetesen megfelelő sütési hőfokot válasszunk, úgy 190 C fokon süssük.

Tipp:

Nem próbáltam még, de biztos vagyok benne, hogy lisztmentesen is elkészíthető, ez esetben a lisztben forgatást hagyjuk ki és egyből a parmezános tojással bundázzuk a hús szeleteket. Így lisztérzékenyek is fogyaszthatják!

Ropogós kockaburgonya

Most van igazán szezonja a jó sült krumplinak. Most igazán megfelelő egy-egy jó minőségű sütni való krumpli a „tökéletes” sült krumplihoz. Később, főleg a tél folyamán, már előfordul majd, hogy a nem megfelelően tárolt krumpli veszít a feszességéből vagy megcsípi a hideg vagy a fagy. Most viszont tökéletes, még nem öreg, de már nem is olyan fiatal, vizes.

120 Ft körül lehet kapni 1 kg sárgaburgonyát, én mindig ezt használok sült krumplihoz.

A krumplit meghámozom, megmosom, közepes méretű kockákra vágom. Sütés előtt jó fél órán át hideg vízben áztatom. Sütés előtt leszűröm, leöblítem papírtörlőn alaposan leitatom, majd 200 C fok körüli hőmérsékletű olajban aranysárgára, ropogósra sütöm.

A belseje finom puha marad, kívül pedig „vékonyan” ropog. Isteni finom! 

A parmezános párizsi bundában készült karaj méltó társa, kifejezetten jól passzolnak egymáshoz. Ízben is, színben is.

Leggyakrabban mézes-mustáros szósszal, vagy tartármártással kínálom.