Én már forrón meg szoktam kóstolni, de langyosan a legfinomabb.
2014. október 18., szombat
Tepertős – vajas – füstölt sajtos leveles pogácsa
Én már forrón meg szoktam kóstolni, de langyosan a legfinomabb.
2011. október 3., hétfő
Tepertős leveles pogácsa. Most zöldhagymaszárral és füstölt sajttal.




Se szeri, se száma a leveles pogácsáknak az oldalon. Mi tagadás, szeretem enni is és készíteni is. Tegnap nálunk volt a kisfiam egy kis barátja, gondoltam húsétel vagy szendvics helyett, most pogácsa lesz a gyerekeknek uzsonnára.
A kisfiam olyan énféle alkatú, még emlékszem gyermekkoromból a patikában kevert málna ízű étvágygerjesztő ízére. 5 éves koromtól sportoltam, úsztam, korcsolyáztam, már kisiskolásként a sportiskolában tornáztam és nem sorolom fel a sportféléket, melyeket felnőtt koromig űztem.
Nem emlékszem rá, hogy annyira rossz lett volna az étvágyam, inkább szálkás és vékonyka voltam. Így van ezzel a kisfiam is. Ebben a túlsúllyal küzdő világban nekem egy célom van, hogy minél táplálóbb ételt kapjon, hogy szikár, de nagyon is izmos kis teste elég kalóriát kapjon a napi edzésekhez és a rengeteg mozgáshoz. Úgyhogy kifejezetten miatta készült ez a tepertős leveles pogácsa, bőr nélküli hasaalja szalonnából frissen kisült zsírral és tepertőből.
A zöldhagyma az egyik legfinomabb és legvitamindúsabb zöldségféle, a kisfiam kedvence. Nem volt kétséges, hogy zöldhagyma szár mindenképpen kerül a pogácsába. Kétféle sajt még ínycsiklandóbbá teszi az ízeket, füstölt sajt is került bele. A szóráshoz nekem jobban passzol egy semlegesebb, jól olvadó sajt, most éppen gouda került a kezem ügyébe.
Mondhatnám úgy is, hogy a friss tepertős, foszlós- friss kenyeres, zöldhagymás vacsorát, most pogácsa köntösbe csomagoltam neki. Egy kis frissen őrölt kömény csakis jótékony hatással van nem csak az ízekre, de az emésztésre is, a borssal karöltve még inkább megfűszerezték a nem hétköznapi pogácsát.
Zolika, Trisztán barátja és focistársa volt a visszaigazolás, hogy nem csak nekünk ízlett ez az íz, alapanyag és kalóriadús pogácsa változat.
Nem is sütöttem belőle nagyon sokat, hiszen a kelt tészta igazán frissen jó, legkésőbb másnapig ki kell végezni. Így is történt.
Hozzávalók 20-24 közepes méretű pogácsához:
30 dkg finomliszt
2 dkg friss élesztő
1 teáskanál porcukor
6 dkg sertészsír
1 tojássárgája
2 teáskanál finomszemcsés tengeri só
A hajtogatáshoz, szóráshoz:
3 púpozott evőkanál hajszálvékonyra karikázott zöldhagymaszár
10 dkg füstölt sajt finomra reszelve
15 dkg gouda sajt (vagy ementáli, nagylyukú, edámi stb.) durvára reszelve
A tepertőkrémhez:
15 dkg frissen sült húsos tepertő
2 evőkanál frissen kisült disznózsír
1 teáskanál finomszemcsés tengeri só
½ teáskanál frissen őrölt zöldbors



frissen őrölt kömény
Szokásos módon kezdtem hozzá a tészta összeállításához. A cukorral tejben megfuttattam az élesztőt, majd az összes hozzávalóból összeállítottam a tésztát. 10 percig pihentettem ruhával letakarva mielőtt megdagasztottam. Könnyedén, de alaposan, fényesre, hólyagosra. Most csak 35-40 percig kelesztettem, de éppen duplájára kelt.
Vékonyra kinyújtottam a tésztát lisztes deszkán. Megkentem a tepertőkrém egyharmadával. Megszórtam a hagymaszár és a finomra reszelt füstölt sajt egyharmadával. Meghajtottam. Fentről le, lentről fel, jobbról balra, balról jobbra. Letakarva pihentettem 20 percig. Újra megkentem, megszórtam és meghajtottam a tésztát. 20 perc múlva pedig harmadjára.






20 perc elteltével kicsit magasabbra nyújtottam a tésztát, olyan 3 cm-esre.
Éles késsel berácsoztam a tetejét és most nagyobb – 5 cm-es - szaggatóval kiszaggattam a pogácsát. A hulladékot nem szabad összegyúrni, én rózsa alakban formázok belőlük pogácsákat.
Sütőpapírral bélelt tepsire raktam őket, egy tepsire 12 db-ot. 20 perc múlva megkentem őket pár csepp tejjel elkevert tojássárgájával és megszórtam durvára reszelt gouda sajttal. Meghintettem egy kis frissen őrölt köménnyel és betettem a






Újabb különleges ízesítésű leveles pogácsával bővült a pogácsás recepttáram, és újabb élménnyel az ízlelőbimbóink!

2011. szeptember 21., szerda
Jó reggelit! Ropogós, húsos tepertő friss zöldségekkel

Nagyon szeretem a tepertőt. Különösen a bőrös kacsa-, és libahájból és a hasaalja szalonnából készültet. A libatepertőről már itt írtam.
Az egyik kedvenc csipegetni valóm is a ropogósra sütött húsos tepertő. Megsütök egy jó adagot és egy-két nap alatt elcsipegetem gyakran csak úgy kenyér és sózás nélkül, akár magában is, de inkább friss zöldségekkel. Főleg zöld-, vagy lilahagymával, paradicsommal, zöld vagy piros húsú paprikával. Természetesen egy „rendes” étkezés során ropogós héjú, foszlós belű kenyérrel az igazi, és a zöldségek kötelezőek.
Van a tepertősütésnek is néhány fortélya, hogy a zsír rendesen kisüljön, de ne égjen meg, ne süljön túl a tepertő. No, és az az igazi, ha a tepertő héja maradéktalanul elropogtatható.
Én így sütöm:
A nagyon húsos hasaalja szalonnát olyan 2x2-es kockákra vágom. Mélyebb lábasban, magas hőmérsékleten indítok. Gyakran megkeverem. Amikor el kezd a zsír kiolvadni, vagyis, amikor már van, mondjuk egy ujjnyi a tepertő alatt, akkor kissé mérséklem a hőt és így sütöm tovább. Gyakran megkeverem. Amikor már a húsos része nagyjából megsült, akkor tovább csendesítem a hőt, hogy ne égjen meg, de a zsír olvadjon ki a szalonnás rétegből.
Végül néhány marék hideg vízzel meglocsolom, hogy a tepertő héja kissé felbuborékosodjon, és biztosan elropogtathatóvá váljon.
Szűrő kanállal kiszedem a tepertőt a zsírjából és hagyom langyosra hűlni. Perszem nem mindet, mert muszáj forrón is befalatoznom néhányat.
Amikor a zsír langyosra hűlt, akkor leszűröm és később más ételekhez felhasználom. Már jó ideje nem is sózom a tepertőt, mert a frissen sült tepertő ízét még sóval sem „nyomom” el.
Nincs több bűntudatom azzal, hogy friss, ropogós, húsos tepertőt eszem időnként, mintha naponta mindenféle süteményt vagy fagylaltot nassolnék. Sőt.
