Olaszos töltött-grillezett borjúszelet ceruzababbal, salátával

Kaptam szép borjúcombot. Még mindig az új kontaktgrillem avatásánál tartok, így úgy döntöttem, hogy megtöltöm a borjúszeleteket és grillezem.

Igazi wellness fogás, ahol az ízek mégis úgy laktatnak, mintha csülök péknét ettünk volna. Persze a megterhelt gyomor érzése ez esetben elmarad. J

Nagyon egyszerű a recept, néhány elsőrangú hozzávalón kívül semmilyen extra befektetést nem igényel. Csirkemellel is készíthetjük, de a borjúhús teszi nagyon kerekké ezt a fogást.

Hozzávalók 2 adaghoz:

4 nagy szelet borjúcomb enyhén klopfolva

2 szelet Pármai sonka

1 vastagabb, vagy 2 vékony szelet érett provolone sajt (Provolone Valpadana DOP Piccante sajtot használtam) középen kettévágva

A borjúszeleteket sóztam, borsoztam. Az egyik szeletre ráfektettem egy szelet Pármai sonkát, ami félig túlnyúlik a hús szeleten, ráfektettem a fél szelet sajtot és befedtem a sonkával. Erre helyeztem rá a másik szelet borjúhúst. 

Megkentem olívaolajjal a hússzeletek felszínét és 2-3 percig grilleztem magas hőfokon. A kifolyt sajtot a szafttal ( van a kontaktgrillhez szaft felfogó tálka) a kész borjúszeletek mellé feltálaltam.

Párolóedényben, gőz fölött megpároltam a zöldbabot és végül enyhén megsóztam.

Olasz salátakeverékhez félbevágott koktélparadicsomot és pecorino forgácsokat adtam.

A kész borjúszeleteket kettévágva tálaltam a köretekkel.

Rém egyszerű és mutatós étel, ami különlegesen finom az egyszerű, de minőségi alapanyagoktól. Friss, üde, tápláló és egészséges.

Jó étvágyat kívánok hozzá! J

Csontos karajsteak és bébi zöldségek – sous vide

Most, hogy nyakig vagyok a sous vide mini sorozatom szerkesztésében, az első, ami eszembe jut az eljárásról, hogy zseniális segítség azoknak, akik minden nap főznek.

Irtó jó móka már maga az előkészítés, a kisfiam is becsatlakozott, én fűszereztem, ő pedig bőszen vákuum csomagolta a finomságokat. Sóztam, borsoztam, vágtam a megfelelő mennyiségű friss fűszernövényt, az egyik csomagba olívaolaj, a másikba vajdarabkák kerültek a húsok és a zöldségek mellé. Sokféle ételt elő lehet egyszerre készíteni és vannak, melyek egy hőfokon készülnek, így ki lehet maximálisan használni a Sous Vide Supreme gép teljes kapacitását. A saját időnkkel pedig spórolhatunk.

Amit az előkészítés után nem szeretnénk azonnal feltálalni, azt jeges vízben gyorsan lehűtjük, mehet a hűtőbe vagy a fagyasztóba. Amit azonnal fel kívánunk tálalni, azt előkészítjük a tálalásra és már kongathatunk is az ebédhez, vagy vacsorához.

Sous vide sorozatom előszava itt olvasható:

Sous vide – intelligens konyhai megoldások

Jelen esetben két főétkezéshez készítettem elő egyszerre a húsokat és a zöldségeket. Mármint a kétféle húst egyszerre és háromféle zöldséget egy másik hőfokon.

Hozzávalók 4 adag karajsteakhez:

4 db, egyenként 20-25 dkg-os csontos karaj szelet

frissen őrölt Maldon só

frissen őrölt zöld bors

adagonként ¼  ágacska rozmaring

adagonként 1 teáskanál olívaolaj

                                    

A sous vide zöldségekhez:

20 dkg cukorborsó

20 dkg bébi kukorica

20 dkg ceruzabab

frissen őrölt Maldon só

frissen őrölt zöld bors

4 dkg vaj

A karaj szeleteket sóztam, borsoztam és egy-egy teáskanál olívaolajjal és negyed ágacska rozmaringgal, kettesével vákuum csomagoltam. 

64 C fokra állítottam a gépet és 2 órán át hagytam készülni a karajt.

A zöldségeket is fűszereztem, vajat tettem mellé és vákuum csomagoltam.

84 C fokon 1 órán át hagytam készülni.

Amikor lejárt az idő, a csomagolásból kiemeltem a kész karaj szeleteket, levettem róla a fűszernövényt és leitattam. Felforrósított, vastag aljú serpenyőben oldalanként 1-1 perc alatt megpirítottam olívaolajon.

A zöldségeket vajas szaftjukkal együtt, minden nemű továbbkészítés nélkül tálaltam.

A kisfiamnak francia krumplipüré dukált mellé, ezeket a zöldségfajtákat annyira nem preferálja. Hiszem, hogy idővel rájön, hogy a különleges ízek legalább olyan vonzóak, mint a hagyományosak, de erőltetni soha, semmire nem fogom.

Ez a karajsteak mindent vitt. Megmaradt a hús sajátos textúrája, mégis puha és szaftos, valamint fejedelmien ízletes volt. A sous vide eljárás valóban sokszorozza az ízeket, vagyis inkább sokkal kevesebbet enged el, mint bármilyen más főzési eljárás során elvész.

A zöldségek egyben voltak puhák és roppanósak. A fűszerezés és a vaj pedig csodás ízt és mázat adott nekik.

Hétköznap ebédre tálaltam fel az ételt, de mondhatom, hogy ünnepnapot varázsolt belőle. A képek, önmagukért beszélnek. 

Csirkés-chorizós paella: színes, ízletes, időtakarékos családi kedvenc étel

A napokban is készítettem egy rendkívül ízletes paellát. Időről időre, terítékre kerül nálunk, nem egy módozatát mutattam már be az elmúlt hónapokban. Nem csoda, hogy szeretjük, hiszen nagyon hasonlít egy finom, szaftos, zöldséges rizseshúshoz, némi mediterrán beütéssel.
Mindig először az alapanyagokat készítem elő, hiszen gyorsan, egymás után kerülnek bele a serpenyőbe, majd rövid főzési idő után kerül néhány percre a sütőbe és már tálalom is, forrón, frissen.
Az is alátámasztja, hogy nem egy macerás étel, hogy legutóbb ad hoc készítettem el. Minden előzetes tervezet nélkül, valami egyszerűt, de finomat kellett gyorsan összehoznom ebédre, természetesen olyan ételt, amit az egész család szeret. Körülnéztem hát a spájzban és a hűtőben. Volt egy kis maradék csirkemellem a cajun csirkevacsorából, egy rúd chorizóm, arborio rizs mindig van itthon, ráadásul a papírhüvelyben készült vacsorák és köretekből maradt egy kevés cukorborsó héj és ceruzabab is, piros húsú paprikát és sáfrányt is mindig tartok itthon. Mindenképpen kerekszemű, rizottónak is alkalmas rizsből készítsünk paellát, mert ez a fajta nem ázik el, szaftos, mégis egyben marad, jó marad az állaga.
A 30 dkg csirkemellet befűszereztem, ami nem előírás a paellánál, de lényegesen intenzívebb íz hatás érhető. Ez esetben fokhagyma granulátummal, spanyol fűszerpaprikával, sóval, borssal fűszereztem, de csak egy 20 perccel a sütés előtt. Kimértem 30 dkg rizst, ez körülbelül 4 dl térfogatra. Ez azért fontos, mert ehhez 8, de inkább 9 dl csirke alaplevet vesz fel. Ezt mindig kimérem. Kb. kétszeres + 10% folyadék az, amit a rizs felvesz, nem tocsog, nem marad száraz, vagy fővetlen. Egy fej fehérhagymát apróra vágtam, két gerezd fokhagymát átnyomtam, a paprikát felcsíkoztam, a kolbászt felkarikáztam.

Két evőkanál olívaolajon a húst hirtelen megpirítottam, egy ideig nem piszkáltam, hogy szép színe, kérge legyen, de engedje ki a szaftját. Majd először a chorizót adtam hozzá, kicsit pirítottam, majd hozzáadtam a piros húsú paprikát, nem sokkal később a hagymát és a fokhagymát. Már ilyenkor mennyei illatok terjengnek a konyhában. Ezután a rizs következik, ezzel nem kell a ragut sokáig pirítani, csak néhányszor elkeverni. Ekkor elkeverem egy evőkanél paradicsompürével (nyáron napon érlelt, friss paradicsomot használok) és öntöm fel az alaplével vagy csirkehúslevessel. Hozzáadom a sáfrányt, kevés frissen őrölt borssal, ha szükséges sóval ízesítem. Vigyázat, mert a lé csaknem felére fog az ízekkel együtt besűrűsödni az ételben. Forrpontig hagyom hevülni a levet, majd egészen kis lángon párolom az ételt. Amikor a fele levét elfőtte, akkor hozzáadtam a ceruzababot és a cukorborsó héjat. Egészen addig pároltam a paellát, hogy már csak taknyosnak, szaftosnak látszott és csak ekkor adtam hozzá a fagyasztott, zsenge zöldborsót. Mindenből kb. 15-15 dkg-ot adtam az ételhez. Öt percre rá, 180 fokra előmelegített sütőbe tettem a paellás tálat, a sütőt kikapcsoltam, és így szikkasztottam még 10 percig, hogy az összes levét eligya, és minden készre párolódjon az ételben.

Aki ekkora nem éhezik meg az illatoktól és nem kevésbé a látványtól, az valószínűleg turpiskodik vagy nem mond igazat! :)
A paellás tálban kínálom fel az ételt, ugyanis ezt így illik!

Érdemes belenézni korábbi paella receptjeimbe is!

Rendhagyó paella a magam módján: csirkerészekkel, kacsamájjal, parasztkolbásszal, cukorborsó héjjal, narancssárga paprikával

Csirkés-borjúhúsos paella

Fúziós vasárnapi ebéd: kacsalakoma, egészben sült, almás-fokhagymás-majoránnás kacsával, kacsaaprólékos paellával, egészben, külön sült májával

Fúziós vasárnapi ebéd: tyúkhúsleves, bajor óriásgombóc, ropogós sült tyúk, zöldséges paella

Személyre szabott vacsoracsomagok: fűszeres csirkemell és lazac színes zöldségekkel papírhüvelyben (en papillote) sütve

Ahogyan már a Hirtelen sült, fűszeres norvég lazac papírhüvelyben (en papillote) készült zöldségágyon bejegyzésemben említettem, több papírhüvelyben készült ételt szeretnék bemutatni. A téli gazdag étkezés után nem árt egy kis kímélő étrend, ez a technológia erre kiválóan alkalmas. Az első részben a lazacot fűszeres kéregben hirtelen sütöttem meg, és köretként készítettem néhány, a kezem ügyében lévő zöldségből en papillote.

Most gazdag zöldségválasztékot halmoztam fel, csirkemellből és lazacból csak egy-egy 15-18 dkg-os szeletet. A lazacot a korábban jól bevált saját hal fűszerkeverékemmel (10 szem feketeborsot, ½ teáskanál egész köményt, fél teáskanál koriandermaggal mozsárban összetörtem. Hozzáadtam 2 teáskanál fokhagymaport, ½ teáskanál morzsolt borsikafüvet, 1 teáskanál morzsolt tárkonyt, egy teáskanál őrölt chilit és alaposan elkevertem) és tengeri sóval szórtam meg.

A csirkemelleket pedig fokhagyma granulátummal, frissen őrölt borssal, spanyol fűszerpaprikával (természetesen a az édes magyar fűszerpaprika egyenértékű), morzsolt kakukkfűvel és tengeri sóval.

Mindenkinek a kedvenc zöldségeiből állítottam össze a csomagot, melyhez a szív (vagy pillangó) alakú sütőpapír egyik felét olívaolajjal kentem meg. A rengeteg firnom friss zöldséget tisztítottam, daraboltam.

A kisfiamnak került a legkevesebb féle zöldség a „borítékjába”, neki bébi répát, apró rózsaburgonyát, új és mogyoróhagymát, valamint cukorborsó héjat készítettem össze.

A férjemnek az előbbi zöldségeken kívül portobello szeleteket, ceruzababot, koktél paradicsomot, egy karika piros húsú paprikát és brokkoli rózsát.

A lányomnak ugyanezt a zöldségkínálatot, csak ceruzabab nélkül.

Magamnak pedig tengernyi zöldséget, a korábbiakat kiegészítve angol zellerszárral, édesköménnyel, vékonyra szeletelt fokhagymával és bébispenóttal.

A zöldségeket szépen elrendeztem, közé néhány kakukkfű ágat és egy-egy rozmaring ágacskát helyeztem. Megszórtam durva szemű tengeri sóval és enyhén megborsoztam frissen őrölt borssal.
A hal és a húsok alá egy-egy karika citromot szántam.
Forró serpenyőben, kevés vaj-olívaolaj keveréken elősütöttem a csirkemell szeleteket és a lazac szeletet, de csak annyira, hogy kérget kapjon.

Ráültettem mindenkinek a maga hús szeletét, magamnak a lazacszeletet, mint egy trónra. Meglocsoltam pár csepp sütőzsiradékával, a papírhüvely szélét gondosan lezártam és kettesével tettem be 15 percre 230 C fokra előmelegített sütőbe.

Először a fiúk kapták meg a csomagjukat, de mire kitálaltam nekik, előmelegített tányérra, addigra a lányos adagok is majdnem, hogy megsültek, úgyhogy nem jelentett gondot a vacsoránál a csúsztatás.
A látvány mindenképpen önmagáért beszél, az ízek pedig…nos, ezt ki kell próbálni!