Sokféle péksüteményt hívunk croissantnak, pedig a
hagyományos croissant nem csak attól croissant, hogy feltekerjük és olyan az
alakja, mintha croissant volna. Ha valaki evett már igazi francia croissant, az
nemigen veszi meg a pékségekben a leveles tészta pékkeverékből sütött, még
pizzás ízesítésben is töltött kutyagumit, melynek tésztájából készül a pogácsa
is és a túrósbatyu.
Kétféle, egészen hasonló tésztával is szoktam készíteni nagy
ritkán hagyományos croissant. Dan Leppard és Michel Roux receptjei, eljárásai
alapján. Mivel mindkettő embert próbáló mutatvány időben is, így ritka élvezet
nálunk:
Croissant by
Michel Roux – könyvajánló
Látom, hogy sokan sütnek „experessz croissant” Limara
receptje alapján. Csoda jól néznek ki és biztosan nagyon finomak. Mivel én
ragaszkodom a hagyományos croissant tésztához, gondoltam kipróbálok egy hasonló,
egyszerűbb nyújtási eljárást, szem előtt tartva a hagyományos croissant tészta
hűtési és nyújtási előírásait, mert én nem csak a croissanthoz hasonlót, hanem
ugyanolyat szerettem volna sütni.
Az
igazi croissantból nem érdemes a vajat kispórolni, hiszen ez a lényege. A vajat
viszont bele kell dolgozni a tésztába, így nagy csodák nincsenek. Úgyhogy a
több összetevős, kevesebb vajjal készült tészta is biztosan nagyon finom, de semmiképpen
nem tudja teljesíteni a hagyományos, igazi croissant elvárásait.
Sajnos így is későre nyúlt a befejezés, így hihetetlenül pocsék képekkel szolgálhatok, de ígérem,
hogy legközelebb pótlom a hiányosságot! J
Hozzávalók 8 nagy vagy 16 db kicsi croissanthoz:
25 g élesztő
250 ml langyos 3,5 %-os tej
500 g liszt
12 g só
50 g kristálycukor
275 g hideg, kemény vaj 7 kockára vágva
1 tojássárgája 1 evőkanál tejjel és csipet sóval elkeverve a
kenéshez
Nem dolgozom géppel, így a langyos tejben egy kis cukorral
megfuttatott élesztőt apránként a sóval, cukorral elkevert liszthez adtam és
kézzel összedolgoztam. Addig dolgoztam, míg ruganyos tésztát kaptam. Langyos
sütőben 1 órán át kelesztettem lefedve.
8 részre vágtam, kis labdákat formáztam, de nem dolgoztam
meg nagyon a tésztát.
Egyenként kinyújtottam vékonyra, kör alakúra. Én 8 nagy
croissant készítettem, így a lapot a deszka magasságához mérten nyújtottam ki. Az első lapra ráreszeltem a vajat és lefedtem
egy újabb lappal. Megint ráreszeltem a vajat és befedtem, míg minden lap és az 7 kocka vaj el nem fogyott.
Finoman nyújtottam az egymásra helyezett lapokon, végül
olyan 5 mm magasra sikerült. Frissen tartó fóliával lefedtem és tél lévén nem a
hűtőbe, hanem olyan 5 C fokos hidegre tettem.
Fél óra múlva megint nyújtottam rajta, hogy a vaj egészen „elolvadjon”
a tésztában. Félóránként még háromszor nyújtottam rajta és tettem ki a hidegre
lefedve.
Végül a kört 8 részre vágtam és még egyenként nyújtottam
rajta. Kicsit bevágtam a talpánál és feltekertem. Néhánynak nutellát tettem a
talpára és töltve tekertem fel.
A kész „kifliket” sütőpapírral bélelt tepsire rendeztem (4
nagy croissant/tepsi) és langyos sütőben 2 óráig kelesztettem.
Amikor megkelt, megkentem a tojásmázzal és a nem töltött
croissantokat szezámmaggal elkevert tört napraforgó és tökmag keverékével
szórtam meg.
170 C fokos sütőben 14 percig sütöttem őket.
A magvas croissantokból szendvicset is készítettem a
Kisfiamnak másnap tízóraira, rettenetesen ízlett neki, nem kevésbé a nutellával
töltöttek! J
Köszönöm Limarának az ötletet, amit felhasználtam ahhoz,
hogy én hagyományos croissant tésztából készíthessek rövidebb idő alatt igazi
croissant!
Korábban készült hagyományos croissantjaim:
Imádom az írásaidat :) na és a receptjeidet is :) Ezt fodom legközelebb átvariálni kovászosra,majd beszámolok.Edit
VálaszTörlés