Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...

2010. november 29., hétfő

Joghurtos-köményes leveles pogácsa füstölt sajttal - sörkorcsolya, borkorcsolya, vendégváró









Már korábbi bejegyzéseimben is hangot adtam annak, hogy nem kedvelem a fölösleges nassolást magam körül. Ebből kifolyólag nálunk itthon nincs állandóan valami ropogtatnivaló.
A leveles pogácsáimat is alkalomszerűen sütöm meg, most kivételesen nem vendégváráshoz, vagy utóételnek, egyszerűen vacsorára sütöttem.
Korábbi, sajátfejlesztésű leveles pogácsa receptjeimet is érdemes megtekinteni, hiszen ez az új leveles pogácsa verzióm leginkább sör, vagy borkorcsolyának a legkiválóbb.
A joghurttól lényegesen kevésbé selymes, mint a tejfölös verzió, kifejezetten pikánsan fűszeres, enyhén fanyarkás utóhatással, a füstölt sajttól karakteres, ugyanakkor maga a tészta pille könnyű, ropogós, de belül csodálatosan lágy, egyszóval tényleg nagyszerű.
Foci meccshez, aperitifhez, vendégfogadáshoz, piknikhez is nagyszerű kelt tészta.
Frissen, szinte forrón a legfinomabb, másnapig kiválóan élvezhető, de ha az általam kevésbé kedvelt, morzsolódó linzerpogácsákra gondolok, akkor napok múlva is inkább fogyasztható, már, ha marad belőle.

Az alapanyagok tekintetében nagyjából ugyanabból az arányokból indultam ki, mint a jól bevált és méltán népszerű leveles kelt tészta alapom, mindössze a tejfölt lecseréltem selymes, zsíros görög joghurtra, még megtoldottam fél dl tejszínnel és egy plusz tojássárgájával:

50 dkg átszitált liszt
3 dkg élesztő
1 dl langyos tej
1 teáskanál porcukor
3 tojássárgája
3 dl görög joghurt
Fél dl tejszín
10 dkg nagyon jó minőségű vaj
3 teáskanál só

30 dkg füstölt sajt, én enyhén füstölt pásztor sajtot használtam
Frissen őrölt kömény és bors
8 dkg gouda sajt
10 dkg olvasztott vaj

A langyos tejben, elmorzsoltam az élesztőt és a cukorral megfuttattam. Az átszitált lisztben elkevertem a sót, hozzáadtam a többi hozzávalót, alaposan összedolgoztam, és hagytam 10 percet pihenni.
Ekkor alaposan dagasztottam, letakarva kelesztettem egy órán át. A tészta nagyon lágy lett, az első hajtogatásnál nagyon ügyesen kellett dolgoznom.
Alaposan liszteztem a deszkát, kinyújttottam rajra a tésztát kb. 5-10 mm vastagra. Megkentem alaposan az olvasztott vajjal, reszeltem rá füstölt sajtot, hogy vékonyan, de határozottan, egyenletesen befedje a tésztát. Alaposan megszórtam frissen őrölt köménnyel, valamint egy kis frissen őrölt borssal.
Meghajtogattam. Én fentről le, lentről fel, balról jobbra, jobbról balra hajtogatok, de a hajtogatás iránya tetszőleges, de az nagyon fontos, hogy mind a három hajtogatást ugyanabban az irányban végezzük, különben nem lesz leveles a pogácsa.
30 percenként még kétszer meghajtogattam, sajttal, fűszerrel szórtam a tésztát.









Kinyújtotta olyan 30 mm magasra a tésztát, éles késsel berácsoztam a tetejét, és könnyedén kiszaggattam 4 cm-es szaggatóval, amit a nagymamámtól örököltem.
Ilyenkor még szerencsés, ha pihen a tészta úgy fél órát, addig bemelegszik a sütő, és az első adag pogácsát megkenhetjük, megszórhatjuk, egyszóval előkészülhetünk a sütésre.
Kis tejjel elkevert tojássárgájával megkentem a pogácsákat, a maradék füstölt sajthoz gouda sajtot reszeltem, és a pogácsát ezzel szórtam meg. Frissen őrölt köménnyel alaposan megszórtam, és egy kevés frissen őrölt durva sóval.











Már ismerem a leveles pogácsáim lélektanát, végig éreztem, hogy együttműködő az új tésztaalap is. Inkább volt bennem várakozás az új íz iránt, mint félelem, hogy nem fog ízleni, jól sikerülni.

A második hajtogatástól már „összeállt” rendesen a tészta, ettől kezdve könnyebb volt vele dolgozni, az a rövid, kezdeti ügyeskedés megéri a tökéletes végeredményt, nagyon jól tettem, hogy nagyon lágy tésztát gyúrtam.

Olyan 70 db pogácsát sütöttem, összesen 3 tepsivel, az első tepsi forrón elfogyott, anélkül, hogy a pogácsák átkerültek volna a tálra. Azért az utolsó tepsi pogácsát sikerült a tálon is befényképeznem. Meleg szívvel ajánlom legfrissebb leveles pogácsa verziómat is mindenkinek!

8 megjegyzés:

  1. De jó, de jó!
    Az is milyen jó, hogy írtad, mennyire lágy tésztát készítesz a pogácsához. Azt hittem, ez csak az én heppem. Engem pogácsával könnyebb levenni a lábamról, mint bármilyen édes süteménnyel. Talán a túrós rétes az egy kivétel. De az csak a szabályt erősíti :)

    VálaszTörlés
  2. Engem is, engem is!

    Szintén levesz a lábamról. A sós engem is gyakrabban vonz az édesnél - illetve a keserű csoki a tejesnél… :-)

    Nekem is volt egy túrós kivétel-kedvencem, de már a receptje sincsen sehol… :-(

    VálaszTörlés
  3. Beus! Milyen hasonló az ízlésünk...egy-egy alkalommal egy ilyen pogácsa, és az édességet ki is írhatnák felőlem az étlapról....:-)))

    Mondjuk már napok óta gondolok arra, hogy sütök megint mandulás tuile-t, mindig van tojásfehérjém, és ez a mandulás keksz...majd kóstold meg, nagyon egyszerű sütni, és nagyon-de nagyon finom!

    VálaszTörlés
  4. Jó csapat! Hasonló ízlés, hasonló gondolkodás!...:-))
    Ha már édesség, csakis valódi csokoládé!...

    VálaszTörlés
  5. Mondjuk a csoki az egyetlen eset, mikor érdekel a százalék…

    Sz' ázalékállatkák :-)))

    Mandula is nagyon jó! Volt valami hihetetlenül könnyű édes süti (apai nagyanyám csinálta - tahát nem lehetett nagyon bonyolult…) amit mindenki csak "Tótkalap" néven emlegetett. Volt is benne valami, mert olyan szalmasárga szzíne volt, mint a felvidéki parasztok szalmakalapjának. A formája viszont inkább nagykarimás női kalap, aminek a széle hullámzó vonalú… A kis fekete valamik pedig az ízesítő ánizsmagok voltak.
    Így már vilgos is, miért kedveltem :-))) Cukorkafélék közül a Herbáriában kapható Ánizshajó volt mesés… Meg az apró szalmiákos kockák, a Kasu cukorka…
    Na, megyek is a nosz talgiával :-)
    (Édesapám meg a mályvacukrot emlegette… egyszer sikerült szerezni - nos, nem rosz!)

    VálaszTörlés
  6. Ürdüng bújjék a Klavia Turába ! Kihagyott egyest!

    VálaszTörlés
  7. Ma termékeny napom van:-)...már a brassói is megtekinthető!
    Most el kell mennem itthonról, de estefelé itt leszek!
    Hétfő a "szabadnapom", úgyhogy este szabad a gazda...már ha bírom a gyűrődést, ma nagyon fáradt vagyok, de hátha estig kipihenem....
    :-)))

    Mormogi Papa: jó, jó, kicsit túloztam...én 70%-os csokoládéval "dolgozom", az ettől koncentráltabb csokoládé nekünk túl fanyar, túl keserű....mind enni, mind sütni...

    VálaszTörlés
  8. A legsűrűbb, ami ízlett egy 90%-os volt,
    "Aux éclats de fèves" - vagyis hogy )(pörkölt) kakaóbab szilánkokkal... amiket el lehetett ropogtatni.
    Valami egészen más minőség volt; persze keserű, de... mennyei!
    De gustibus...

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails