Klasszikus hamburger és klasszikus hamburger zsemle

Szerintem valami ilyesmi az emberi fogyasztásra alkalmas hamburger. Frissen kisült házi zsömléből készül, friss zöldségekkel, házi öntettel, és saját készítésű húspogácsával.

A húspogácsát még a nyáron készítettem, két-három kiló marhaszínhúsból, apróra vágott vöröshagyma (kb. 2 nagy fej), só, bors, és darált házi pirospaprika (2 evőkanál) hozzáadásával.

A darálómhoz kaptam egy fasírt formázót, ezzel szoktam 10-12 dkg-os húspogácsákat formázni. Külön-külön fóliába csomagolva a fagyasztóban tartom, és felhasználás előtt félig hagyom felengedni. Lehetne a húspogácsát tovább ízesíteni fűszerekkel, de nekünk ez az ízesítés elégséges, tökéletes.

A zsömle készítésénél a szendvicskenyerem jól bevált tésztáját vettem alapul. A zsömlék kisebbek, mint a szendvicskenyerek, így 40 dkg kenyérlisztből készítettem el a tésztát 8 zsömléhez.

40 dkg liszt, 2 tojás, 1 dl tejföl, 1 dl langyos tejben elmorzsolt 1,5 dkg élesztő egy teáskanál cukorral megfuttatva, 5 dkg olvasztott vaj, 2 evőkanál porcukor, fél teáskanál só felhasználásával állítottam össze a tésztát, a lisztet átszitáltam. 10 percig letakarva pihentettem, majd alaposan dagasztottam.
Kb. 50 perc múlva finoman átgyúrtam, rudat formáztam, 8 részre vágtam és végül cipókat formáztam belőle. Letakarva további 40 percig kelesztettem. Megkentem a zsömléket felvert tojással, megszórtam lenmaggal és szezámmaggal, majd 180 fokos sütőben 15 percig sütöttem.

Közben felszeleteltem a feltéteket, megmostam a salátát. Most paradicsomot, csemegeuborkát, lilahagymát és salátát szántam a szendvicsekbe, szeletelt vörös cheddar sajtot készítettem elő hozzá.

Mézes-mustáros szószt kevertem, 2 dl frissen készült majonézt mustárral és mézzel, valamint egy evőkanál tejföllel kikevertem. Pár csepp citromlével ízesítettem.
A húspogácsát alaposan olajoztam, és kontaktgrillben sütöttem készre.

A zsömle még langyos volt, a hús forró, összeállítottam a szendvicseket és jó étvággyal elfogyasztottuk.

A kisfiam sokat betegeskedik mostanában, eléggé rossz az étvágya, emiatt akartam neki kedvezni ezzel a friss, tápláló, ugyanakkor népszerű tini étellel.

A másik adag zsömlét másnap egy másik formációban használtam fel.

Édes és sós túrós kiflik virslivel, szalámival, sajttal, valamint macadamia krémmel töltve

Legutóbb kifogytam a sütőporból, így a hasonló próbálkozásomból kelt tésztás kiflik készültek. Azóta terveztem, hogy megsütöm ezeket a túrós-olajos tésztából készült kifliket. Szeretem az ilyen ételeket egyszer-egyszer hétköznap vacsorára, szó szerint a sütőből tálalom fel forrón, frissen ropogósan a családomnak.
Nelli barátnőmtől kaptam a névnapomra egy hatalmas kosár ínyencséget, bio tésztákat, különlegességeket, köztük egy üveg macadamia krémet. Már terveztem, hogy sütök valamit vele, itt kínálkozott az alkalom, azonnal el is döntöttem, hogy dupla adag tészta, és édes kiflik is lesznek.
Kimértem a dupla adag túrós-olajos tésztához a hozzávalókat, az alábbiak szerint:
50 dkg liszt, 2 csomag sütőpor, 25 dkg zsíros tehéntúró, 1 dl tej, 1 dl napraforgó, vagy mogyoróolaj, 1 egész tojás és egy tojásfehérje.
A fele mennyiséget csapott teáskanál sóval, a másik felét 2 csomag vaníliás cukorral ízesítettem, majd összeállítottam a tésztát. Nem kell sokáig a tésztát gyömöszölni, csak összeállítani, és kész.

Mindkettőből szép nagy kört nyújtottam, a sósat 8 cikkre, az édeset 16 cikkre daraboltam, megtöltöttem a töltelékekkel, és feltekertem a kifliket.
A fele sós tésztába sajttal spékelt fél virsliket, a másik felébe szalámit és gouda sajtot töltöttem. Az édeseket egy-egy teáskanál macadamia krémmel töltöttem meg.
Nem siettem a töltéssel, mert nem árt, ha annyit pihen a tészta, amíg kényelmesen elkészülök a töltéssel.

Megkentem a kifliket egy kiskanál tejjel elkevert tojássárgájával, a sósakat szezámmaggal, és frissen őrölt borssal, az édeseket barnacukorral szórtam meg.

160 fokra előmelegített sütőben 20-22 perc alatt szép barnára sütöttem a kifliket.

Nem sok kifli maradt vacsora után másnapra, de a gyerekek vittek belőle uzsonnára, és desszertnek az iskolába, mert finom friss volt az állaga másnap is.

Mindig gondban vagyok azzal, hogy megállapítást tegyek arra vonatkozólag, hogy mennyire „munkás” egy-egy étel előállítása, mert számomra olyan öröm az elkészítése, hogy nem nagyon számolom a ráfordított energiát, és perceket.
Amikor egy tál friss, illatos péksütemény, töltött kifli, vagy bármilyen más étel kikerül a kezem alól, és az asztalra teszem, akkor leginkább a családom lelkesedése, az éhes szájak nyammogó zöreje, és az utána maradó üres tálak, tányérok, és morzsák megnyugtató látképe melengeti a szívemet.

Pirított magvakkal, és parmezánnal dúsított házi morzsával bundázott zöldségek, friss tartármártással

Ez az étel, még a húsmentes napok alatt készült, időnként a férjem kérésére beiktatunk néhányat. Zöldség tempurát akartam készíteni, végül mégis a klasszikus bundázás győzött, azért megbolondítottam egy kicsit, hogy feldobjam.

A zöldség és az olajos magvak jól passzolnak egymáshoz, a parmezán már csak hab volt a tortán. Nem terveztem a bundázott zöldségek mellé köretet, hiszen ebben a formában már így is éppen elég laktatónak ígérkeztek, inkább készítettem hozzá egy jó adag tartármártást frissen.

3 dl majonézt kevertem (1 tojássárgája, 1 teáskanál dijoni mustár, 1 teáskanál fehér borecet, só, bors, 2,5 dl olaj, 2 teáskanál citromlé), amit 1 dl tejföllel, 1 evőkanál dijoni mustárral, 1 evőkanál porcukorral, 1 evőkanál friss citromlével, egy csipet sóval, és cayenne borssal elkevertem. Hűtőben hagytam összeérni az ízeket.

Karfiolt, brokkolit, és kelbimbót megtisztítottam, a karfiolt és a brokkolit rózsáira szedtem, forró, sós vízben először megpároltam őket.
Egyszerre tettem őket a fazékba, a brokkolit és a karfiolt, újraforrástól számolva körülbelül 3 perc múlva kivettem. A kelbimbónak adtam még 2-3 percet, majd azt is leszűrtem.
Hagytam hűlni őket.

Közben elkészítettem a kenyérmorzsát, most enyhén pirított kovászos kenyeret őröltem frissen. 3-3 dkg hántolt mandulát és dióbelet szárazon enyhén megpirítottam, majd durvára vágtam. Hozzáadtam a morzsához 1 teáskanál frissen őrölt borssal, 2 evőkanál szezámaggal, és 3 dkg parmezánnal együtt, és alaposan összekevertem.

A kihűlt zöldségeket egy zacskóban a liszttel összeráztam, majd felvert, 1 evőkanál libazsírral elkevert, és sóval ízesített tojásban megforgattam, majd a morzsakeverékkel bundáztam.
Mindig hagyom a bundát egy kicsit szilárdulni, körülbelül félóráig.

A bundázott zöldségeket forró olajban aranybarnára sütöttem, majd papírtörlőre szedtem.
Leitattam, tálra rendeztem és frissen, melegen feltálaltam.

Ízletes, ropogós volt a bundázott zöldség, belül pedig puha, mégis formatartó.
Maradt néhány darab belőlük, ezeket hidegen nassoltuk be, és mondhatom, hogy így is nagyon finomak voltak. A kisfiam annyira nem lelkesedett érte, de evett belőle, a lányomnak ezzel szemben nagyon, de nagyon ízlett.

Kicsit féltem, hogy a kelbimbó hogyan viselkedik bundázva, de nem volt rá panasz. Egy kicsit több ügyességet kívánt, hogy a bundát szívesen viselje, de a végeredmény kiváló íz, és állag lett.

Rendszerint tiltakozom a húsmentes napok ellen, végül pedig belátom, hogy pontosan olyan finom ételeket készíthetek csak zöldségekből is, csak egy jó ötlet szükséges hozzá.

Sonkás-sajtos kiflik, sütőporos helyett, kelt tésztából

Történt is velem, hogy kitaláltam, hogy sonkás-sajtos kifliket akarok sütni. Csak úgy ripsz-ropsz. Volt itthon sült sonka és gouda sajt, mi sem kellett több, megszavaztam magamban.
Lemértem a lisztet, a tejfölt, a tejet, kikészítettem a tojást, majd nyúltam a sütőpor után, amiből csak egy csipet volt, egyetlen zacskó alján.
El kellett döntenem, hogy ételt, vagy stratégiát váltok, az utóbbi mellett döntöttem, de nem engedek a huszonegyből!
Maradt két deka friss élesztőm a marcipános csigából, nem volt mit tenni, át kellett írnom a kiflik tésztáját kelt tésztára.
Feltaláltam magamat, 25 dkg lisztből elkészítettem a leveles pogácsáim kapcsán kifejlesztett kelt tésztát, és a kifliket ebből formáltam meg.
Nem volt könnyű dolgom, mert ez a tészta nagyon lágy, viszont pont annyira finom is.
25 dkg lisztet átszitáltam, beletettem másfél dl zsíros tejfölt, 2 tojássárgáját, 1 teáskanál sót, 5 dkg vajat és fél dl tejben, egy teáskanál cukorral felfuttatott 2 dkg élesztőt.
Először csak összedolgoztam a tésztát, majd 10 perc múlva dagasztottam át alaposan. 1 órát pihent, kivételesen langyos helyen, hiszen az időkeretet a sütőporos tésztához terveztem, ami így is jócskán megnövekedett.
Téglalap alakúra kinyújtottam a tésztát, 6 részre vágtam, majd ezeket is átlósan.
Fél szelet sonkát fektettem rájuk, majd egy-két csík sajtot a hosszabbik széléhez és kifliket igyekeztem formálni belőlük.
Nem lettek egyformák, de ugyancsak jópofák, még tetszett is a szabálytalanság.
Tojássárgájával megkentem a tetejüket, egész köménnyel és szezámmaggal szórtam meg őket.

Hagytam a kifliket még egy jó félórát kelni a sütőpapírral kibélelt tepsiben, majd 200 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütöttem őket.

Azonnal, melegen elkapkodtuk őket, könnyű volt, omlós és nagyon ízletes!

Nos, így tréfált meg a sütőpor, hogy egyszer nehogy megússzam extra rövid időből, viszont a kelt tészta, mondhatom megérte.

Legközelebb bemutatom a sonkás-sajtos kifliket sütőporos tésztával is, és addig viszont gondolkodom további töltelékvariációkról:-)

A kedvenc ázsiai: édes-csípős csirke, sült zöldségekkel, szezámmaggal, rizsmetélttel

Nem vagyok a kínai konyha elkötelezett rajongója, a japán konyhát például jobban kedvelem. Amikor Pekingben jártam, természetesen megkóstoltam, és meg is ettem mindent, amivel megvendégeltek. Az én körömpörkölttel, és pacallal edzett gyomrom, nehezen bírta a kínai ételeket, inkább úgy fogalmaznék, hogy gyakran sietésre késztetett.
Volt szerencsém egy elég jó, kifejezetten pekingi kacsát kínáló étteremben megismerkednem ezzel a nevezetes fogással is, de erről majd máskor mesélek.
Minden éjszaka rendeltem a szobámba egy pita lepényt alliolival, parmezánnal, pármai sonkával és rukkolával, ezzel tartottam egyensúlyban a gyomorműködésemet. Pech.
De a kínai élményekre is a legnagyszerűbb külföldi „megpróbáltatásaim” között emlékszem vissza.

Ez a kedvenc ázsiai ihletésű ételem, melyet minden hónapban egyszer megfőzök gigantikus adagban, és nem szívesen mondanék le róla a jövőben sem. Nem hiszem, hogy durva erőszakot követnék el az ázsiai konyhán vele, megfelelő alapanyagok felhasználásával, és az ázsiai konyhatechnológia tanulmányozása után állítottam össze.

Az általam nem túl nagyra tartott csirkemell ebben az ételben nagyszerű húsfélévé lép elő, ha mondhatom így, a csirkemell ebben a fogásban nyer számomra értelmet.

Egy egyszerű páclevet keverek, fél kilogramm kisebb darabokra vágott csirkemellhez: 1 nagy, magtalanított, vékony karikára vágott piros chilit, hüvelykujjnyi reszelt gyömbért, 2 dundi átnyomott fokhagymát, 3 evőkanál világos szójaszószt, 5-6 szem szecsuáni és ugyanennyi feketeborsot mozsárban összetörve, 1 evőkanál szezámolajat, és halszószt valamint 2 evőkanál szelídgesztenye mézet teszek bele.

Jó, ha legalább két órát pácolódik a csirkemell, közben felvágom a zöldségeket.
Ha lehetőségem van rá, akkor többféle hagymát teszek bele, legjobban a fehérhagymát és újhagymát kedvelem, de van, hogy zsenge lilahagymát is használok. Piros húsú paprikát és mungó babcsirát mindig teszek bele, valamint gombát, szinte mindig siitake-t, továbbá volt már hogy édesköményt, volt, hogy cukkínit.
2 evőkanál szezámmagot szárazon megpörkölök, ezt csak a végén adom az ételhez.

(Korábbi kép, fehér, és újhagymával, édesköménnyel, siitake gombával)

Egy evőkanál szezámolajjal dúsított, tűzforró mogyoró olajon pirítom meg több adagban a lecsöpögtetett csirkemellet, a maradék páclevet, csak később teszem az ételbe bele.

A csirkét félreteszem, melegen tartom, majd hagyma, paprika, egyéb zöldség, gomba, babcsíra sorrendben teszem a wokba és pirítom meg a zöldségeket, de csak nagyon roppanósra.

Visszateszem a csirkét a wokba, a zöldségekhez, egy evőkanál rizsborral és még egy kis szójaszósszal, valamint a maradék páclével feloldom a fűszereket és illatos pörköket.

Közben, ha tojásos tésztát használok, kb. 2-4 perc alatt készre főzöm a tésztát, ha rizstésztát, akkor forró vízben puhítom készre. A leszűrt tésztát hideg vízzel felfrissítem, majd pár csepp mogyoróolajjal megkeverem.
A tésztát a raguval összeforgatom, a szezámaggal megszórom, és azonnal tálalom.

Ettől az ételtől sohasem leszek sietős:-)

4-6 adaghoz:

50 dkg csirkemell filé
40 dkg ázsiai tészta
2 fej fehérhagyma
4-5 db újhagyma
1 db piros húsú kaliforniai, vagy egy nagy kápia paprika
10 dkg mungó babcsíra
10 dkg siitake (esetleg barna csiperke) gomba
1 db édeskömény vagy 10 dkg cukkíni

A pác és további fűszerek a leírásban.