Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...

2011. október 10., hétfő

Pizza a’la carte: most csípős, szalámis pizza






Egy hónapban egyszer, egészen biztosan begyúrok egy nagyobb adag pizza tésztát. Körülbelül egy kiló pizza tészta készül abból a mennyiségből, melyet az alapreceptemben megadok. Ez a mennyiség nekünk két alkalomra elég egy-egy főétkezéshez.

A friss pizza tészta növekszik sütés közben, ilyenkor arra figyelek, hogy jó vékonyra nyújtsam ki a formában, vagy a tepsiben, és arra, hogy a közepe is kellőképpen átsüljön. A másod-, harmadnapos tészta a hűtőben alaposan „túlkel”, kicsit ragacsosabb, kisütve ropogósabb, érdemes kissé vastagabbra nyújtani és nem túlsütni. Ilyenkor szerintem például töltött pizzához alkalmasabb, mint a friss tészta. De ez ízlés kérdése. Egy biztos, egy kilónyi pizza tészta egy négyfős családnak két étkezéshez számtalan féle elkészítési lehetőséget kínál.

Azért tűnik úgy, mintha nálunk állandóan pizza volna vacsorára, mert szinte mindig, mindenkinek másféle feltétekkel sütöm. Azok közül, melyeket bemutattam, szerintem nincs is két egyforma. Ebből is látszik, hogy a variációs lehetőségek száma kis túlzással, végtelen.

A férjem ízlése a legkötöttebb, az egyszerű, kevesebb feltétes, csípős pizzákat kedveli. Az elsőszámú kedvence, amikor egyszerű paradicsomszószos és mozzarellás alapot sütök és utána érlelt sonkával, rukolával és parmezán forgácsokkal rakom meg a pizzáját. A rukolám leért, az érlelt sonkát mostanában fügével és körtével ettük, úgyhogy most pizza terén visszanyúltam egy klasszikusabb formációhoz.

Pizza tésztám alapreceptje itt található.

Fokhagymás-friss oregánós pizza tésztám receptje itt található.

Klasszikus paradicsomszószom receptje itt található.

Zöldfűszeres paradicsomszószom receptje itt található.

Most fehér szalámi került a pizzájára, mini mozzarella golyók, friss paradicsom szeletek, csípős zöldpaprika karikák, szárított macskapöcse-paprika - magja nélkül, morzsolva -, morzsolt oregánó valamint parmezán forgácsok (vagyis pecorino romanot használtam, mert most ezt tartok itthon).





A szokásos módon a tésztát a formához igazítottam, megkentem paradicsomszósszal, megraktam a feltétekkel, és 230C fokra előmelegített sütőben, alsó bordamagasságon 15 percig sütöttem.

Most is sikerült eltalálnom a férjem ízlését, szó, ami szó, van már benne gyakorlatom.




5 megjegyzés:

  1. Én egy kicsit kevésbé csípős, hagymával/póréhagymával gazdagon megrakott változatot kérek :-)
    Szalámi helyett lehet kolbász és parasztsonka is :-P

    VálaszTörlés
  2. Szeretnem elkesziteni a te pizzadat, de olyan kerdesem lenne, hogy minden egyes dagasztasnal 1 evokanal olajat kell felhasznalni????? Koszonom a valaszt

    VálaszTörlés
  3. Névtelen: Első alkalommal szükséges egy evőkanál olaj, ettől jól dagasztható, selymes lesz a tészta és be is issza az olajat. A következő dagasztásoknál már elég mindig egy kicsit kevesebb. Én "érzésből" csorgatom a munkalapra és körkörösen szét kenem a kezemmel. Erre emelem a tésztát és addig dagasztom könnyed mozdulatokkal, amíg a tészta érzékelhetően rugalmassá válik és elkezd tapadni a munkalaphoz.
    Nekem is az a tapasztalatom és azoknak, akik így dagasztják a pizzatésztát, hogy jobb szerkezetű és állagú a tészta. Vékonyra nyújtható, ropogós tészta sül belőle.
    Várom a tapasztalataidat! :))

    VálaszTörlés
  4. Koszonom a jo tanacsokat, friss haziasszonykent meg vannak kicsi godrocskek. A parom megdicserte, de en magammal szemben jobban kritikus vagyok, valahogy a kelt tesztat mikor gyurom nincs semmi gondd, csak mihelyt kisodrom a vegen valahogy osszeesik az egesz teszta, es annyira nem lesz puha mikor kisul. Finom volt, es vekony ropogos. Ugyhogy meg egyszer koszonom :)

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails