Medvehagyma fűszervajas leveles pogácsa kétféle sajttal – maradékok hasznosítása

Mielőtt a receptre térnék, egy kicsit hadd meséljek. Aki csak a receptért jött, az görgessen.

Szeretett nagymamám a híres debreceni Schneider pék lánya volt, tehetős, középpolgári családból származott. Nagyapám szegény paraszti családban született, de a józan paraszti ésszel megáldott egyszerű emberek is elküldték egyetemre az eszes szegénylegényeket, így nagyapám ügyvéd lett. Nem is akármilyen, jó hírű, köztiszteletben álló jogtanácsos.

Amikor Nagyváradon praktizált, nagymamám nagy háztartást vezetett, természetesen személyzettel. Aztán jött a háború.

A nagymamám 3 fiúgyermekkel és eggyel várandósan maradt egyedül, nagyapámat orosz fogságba hurcolták el. Azért volt némi szerencséje, mert jól beszélt németül és a fogságban igyekezett minél gyorsabban megtanulni oroszul, így viszonylag gyorsan tolmács lett. Így Ő később hazajutott.

Addig viszont, amíg fogságban volt, addig a család nélkülözött. A festmények és értékes mű és használati tárgyak hamar és áron alul elfogytak, mi tagadás, több nap volt, mint kolbász. Azért nem nélkülöztek még jobban, mert nagymamám a semmiből is megfőzött a gyermekeinek. 

Édesapám órák hosszat szokott erről mesélni a családi ebédeken, a terülj, terülj asztalkám mellett.

Én már a nagymamám háború utáni konyháját ismertem meg, annyit emlegetem az oldalon, hogy tagadhatatlan ez irányú lelkesedésem. Pedig nagyon egyszerűen főzött, mindig friss, szezonális alapanyagokból, természetesen és ízletesen. 

Amit viszont már gyermekként megtapasztaltam, hogy a konyhájában soha semmi nem veszett el, csak átalakult. Megtanította velünk – nem hangos szóval, oktatással, „mindössze” példamutatással  – hogy minden falat étel érték, és bármilyenek a körülményeink, akkor sem szabad kárba veszni hagyni semmit, ami táplálékul szolgálhat.

Arra emlékszem, hogy ők mindig adtak és sosem kértek. Valahonnan, nekik mindig volt.

Nem fűzöm tovább a szót, szerintem a lényeg, amit szerettem volna elmesélni, az benne van a szösszenetemben.

A május elsejei hosszúhétvégét Erdélyben töltöttük (a részletes beszámoló már készül:) indulás előtti nap ki akartam mindent főzni a hűtőből. Jobban mondva valami harapnivalót kellett készítenem, de igazából „semmi” sem volt a hűtőben, mégis sok mindenféléből egy kicsi.

Így készült ez a medvehagyma fűszervajas leveles pogácsa, minden előzetes rákészülés nélkül. Amikor langymelegen beleharaptam az első pogácsába, akkor a nagymamám jutott az eszembe. Az, hogy büszke lenne rám, hogy bár nem a szükség visz rá, a semmiből is tudok ízletes, ínycsiklandó ételt varázsolni az asztalra a családnak.

Hozzávalók körülbelül 50 db pogácsához:

35 dkg rétesliszt

15 dkg finomliszt

2 dkg élesztő

1 dl langyos tej

1 dl tejszín

2 dl joghurt

1 tojássárgája

1 dl medvehagymás fűszervaj

A hajtogatáshoz:

½ dl medvehagymás fűszervaj

15 dkg füstölt sajt

A kenéshez, szóráshoz

15 dkg Gouda sajt

1 tojásfehérje

A medvehagymás fűszervajnak is története van. Ugyanis nem csak fűszervajat, hanem az előző nap készült medvehagymás fűszervajjal, cserépben sült csirke összes maradék fűszervajas szaftját felhasználtam a pogácsához. Tulajdonképpen ez a maradék vezetett arra rá, hogy medvehagymás pogácsát süssek:

Medvehagymás fűszervajban sült csirke – egészben, cserépben

Körülnéztem a hűtőben és nagyjából mindent találtam, ami egy jó leveles pogácsához szükséges.

A rétesliszt sem volt szándékos, mindössze 15 dkg finomliszt volt készleten. Először 20 dkg rétesliszttel pótoltam meg, de rájöttem, hogy akkor már elhasználom az összes fűszervajas szaftot és az egész doboz joghurtot, így fél kiló liszthez kipótoltam a mennyiségeket. Egyedül az élesztőből maradt benne kevesebb, de ez nem vált a pogácsa hátrányára.

Úgy készítettem a leveles pogácsát, ahogyan szoktam:

Tepertős leveles pogácsa. Most zöldhagymaszárral és füstölt sajttal.

40 percig kelesztettem és 30 perces időközökkel most csak kétszer hatogattam meg.

A fűszervajas szaft tetejéről lemertem a szín fűszervajat és ezzel kentem meg a tésztát a hajtogatáskor, és a füstölt sajttal szórtam meg.

Végül késsel berácsoztam a tésztát, megkentem a felvert tojásfehérjével, megszórtam a durvára reszelt Gouda sajttal és kiszaggattam.

Sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam, mire mindet kiszaggattam, már kezdtem is befűteni a sütőt 200 C fokra. 18-20 percig sültek a pogácsák.

Mivel most több készült, mint készíteni szoktam, így maradt másnap az útra is. Igazi útravaló, „hamuban” sült pogácsa volt.