Fűszeres pulykasteak színes paprikákkal, paradicsommal, lilahagymával, baconnal és sok sajttal sütve

Évek óta készítem ezt az ételt különböző variációkban. Az ihletadó Boros László mesterszakács, a debreceni Belga étteremben sokáig volt az étlapon az étel, melyet „hazahoztam” és időről-időre elkészítek különböző alapanyagokból.

Bemutattam már karajból, mely az egyik legtöbbször látogatott étel az oldalamon. Gyakran készítem pulykamellből például karácsonykor.

Vendégeket vártam a tengeren túlról, gondoltam ezt készítek, mint szárnyas ételt. Ugyanis a magyaros fogás ezúttal cserépben, héjas krumpli tallérokkal és dinsztelt lilahagymával együtt sült cigánypecsenye volt, melyet a vendégek kérésére ráadásul csípősre készítettem. Gondoltam, hogy a hölgyeknek egy kicsit kevésbé fűszeres ételt készítek, de semmiképpen nem kevésbé ízleteset, így esett a választásom erre a gazdagon megrakott pulykasteakre.

Először is előkészítettem 4 db 15-18 dkg-os pulykamell szeletet, amit fólia alatt enyhén megklopfoltam.

Egyszerű szárnyas fűszerkeveréket készítettem a fűszerezéséhez: 1 evőkanál fokhagyma granulátumból, 1 teáskanál kakukkfűből, 1 teáskanál durvára őrölt rozmaringból, 1 mokkáskanál frissen őrölt színes borsból, és egy teáskanál csípős magyar fűszerpaprikából. Ezzel a fűszerkeverékkel alaposan megszórtam a húsokat és fólia alatt pihentettem egy éjszakán át.

Háromféle színű kaliforniai paprikát, paradicsomot és lilahagymát vékony karikákra vágtam, és előkészítettem 8 vékonyra szelt bacont.

Lereszeltem durvára 40 dkg vegyes sajtot. Goudát, ementálit és füstölt sajtot.

Tengeri sóval meghintettem, majd kisütöttem a pulykamell steakeket. Forró serpenyőben, vaj-olívaolaj keveréken, egyik oldalán kb.3 percig, másik oldalán 2 percig sütöttem. Fontos, hogy szép színt, kérget kapjon a hús, de ne süljön túl, hiszen még bekerül a sütőbe.

A kisült hús szeleteket kivajazott tepsire fektettem, először a színes paprika, majd a paradicsom, végül a lilahagyma karikákkal megraktam, majd 2-2 szelet baconnal befedtem. Ezt követően egy-egy nagy maréknyi sajtot halmoztam a tetejére és ment a tepsi forró levegő-grill kombinációra állított, 190 C fokra beállított sütőbe, míg a sajt megolvadt és színt nem kapott a felülete.

Tokaji aszúban párolt barackot és ropogósra sütött kockaburgonyát kínáltam hozzá a vendégeknek. A húsételek után házi lekváros palacsinta volt a desszert.

A kedvenc Tex-Mex: színes csirke fajitas guacamoleval, salsával, és miegymással…

Ez az a nemzetközi, Tex-Mex ételféleség, amit a pizza, és a tészta mellett héten belül kétszer is szívesen látna az asztalon a családom. Annyira nem nagy varázslat, de, ha meg akarom adni a módját, márpedig mindig megadom, akkor bevallom, hogy van vele munka.
Eredetileg a fajitas alapja egy nagy szelet grillezett steak, amit felcsíkoznak, de van „hivatalos” változata apróban is. Én így gyakrabban készítem. Szeretem a húst a hagymával és a paprikával összepirítani, ennyi az oka. Egyszer bemutatom az egészben készült verziót is.

Maga az étel több részletből áll, melyet egyszerre tálalok fel, és mindenki maga készíti el a saját töltött lepényét. Mexikói fűszerezéssel pácolt húsból, pirított kaliforniai paprika és hagyma csíkokból áll a töltelék gerince. Ezt a tölteléket tortilla lepénybe kell tölteni, és különböző feltétekkel lehet kiegészíteni. Jelen esetben egy könnyű guacamolét, színes salsát, vörös babpürét, fokhagymás-avokadós tejfölt, sima tejfölt, reszelt cheddar sajtot, és csíkokra vágott salátát kínáltam hozzá.
A csirke fajitast, most csíkokra vágott csirkemellből készítettem, bevallom, nem csak a családom, én is jobban kedvelem csirkéből, mint marhából. Nem bonyolult a fűszerkeverék, mely a páchoz szükséges, chilit, cayenne borsot, vörös és fokhagymát, koriandert, oregánót, kurkumát tartalmaz a fűszer alap. Mivel magam is elő tudom állítani a fűszerkeverékeket, ezért ritkán használok előre összeállított fűszerkeveréket. Most viszont nem régen akciós volt egy egészen jó fajitas fűszerkeverék, vettem is belőle, most ezt egészítettem ki a hús mennyiségének, és az általam kedvelt fűszer arányok függvényében.
Egy teáskanál oregánóva, korianderrel és spanyol édes pirospaprikával egészítettem ki, valamint 2 gerezd áttört fokhagymával. Mogyoróolajjal kevertem a pácot krémesre, és két napig pácoltam benne a csirkemell csíkokat, összesen 60 dkg-ot.
Ez a mennyiségű hús 12 db 20-22 cm átmérőjű lepény töltésére elegendő, és nagyjából 6 főre egy főétkezésre.
A 12 db tortilla lepényhez 20 dkg sima, és 10 dkg kukoricalisztet átszitáltam, egy teáskanál sót tettem bele, és 2,2 dl forró vízzel, először egy gumi fejű torta spatulával kevertem masszává, míg össze nem állt. A legideálisabb a masa harina lenne, melyet kukoricából hőkezeléssel és egyéb eljárásokkal nyernek, de én még nem jutottam ilyen őrleményhez, úgyhogy marad a jól bevált saját módszer.
A tészta legyen közepesen kemény, de semmi esetre sem lágy. Alaposan, erős kézzel kell dagasztani. Rudat formálni, 12 részre vágni, lisztezett deszkán papír vékonyságúra nyújtani, és egymástól fóliával elválasztva tálra rendezni a sütéshez. A fólia lényeges, ugyanis a vékony tésztalapok a lisztezés ellenére is azonnal összeragadnak, illetve óvni kell a tésztát a kiszáradástól. A nyújtáshoz inkább sima lisztet használok, mert, a kukoricaliszttől még ropogósabb lesz, a sima liszttel pedig tartással bíró lepény marad.
Forró, száraz palacsintasütőben egyik oldalán 40-50, másik oldalán 30-40 mp-ig sütöm, míg pöttyösödik, és gyengén átsül. A lepény nem szentírás, hogy meleg legyen, amikor feltálaljuk, de melegíthető, ezért előre is nyugodtan elkészíthető.

Salsa, guacamole, és babpüré nélkül nálunk nincs fajitas. Most mindenhez színes kaliforniai paprikát használtam.
A hús alaphoz zöldet és pirosat csíkoztam, a salsát pedig sárga, és piros paprikából készítettem. Most mindenhez lilahagymát használtam.
A salsához apró kockákra vágtam a piros, és sárga paprikát és egy kisebb, kimagozott chilit (ha van jalapeno, az még jobb) valamint a lilahagymát, pár csepp citrommal ízesítettem, megszórtam kevés apróra vágott koriander zölddel, és egy evőkanál extra szűz spanyol olívaolajjal elkevertem. Én szeretem meghinteni egy csipet szárított korianderrel is.
A guacamoléhoz apró kockára vágtam avokádót, kemény paradicsomot, lilahagymát, egy nagyobb piros chilit (jalapeno még jobb) meglocsoltam kevés friss citromlével, egy csipet sóval szórtam meg, és koriander zölddel.
A babpüréhez konzerv vörös babot használok, melyet átöblítek. Apró kockára vágott hagymát dinsztelek két evőkanál olíva, vagy mogyoróolajon, ráteszem a babot, és rövid ideig együtt párolom. Vagy villával, vagy botmixerrel rusztikusra töröm. Sózom, borsozom.

A fokhagymás-avokadós tejfölhöz avokadót pépesítettem, egy kevés fokhagymával, sóval, borssal ízesítettem, és tejföllel közepesen töményre kikevertem.
A többi hozzávaló csak előkészítést igényelt. Került még a kínálóba sima tejföl, reszelt sajt, és csíkokra vágott jégsaláta.

Amikor minden készen van, és meg van terítve, a húst csakis akkor sütöm ki, hiszen ezt sistergőn, tűzforrón, teszem az asztalra.
Most nagyobb mennyiség készült, így nem a grill serpenyőmet használtam, pedig ehhez az a legjobb. Először a húst pirítom meg, úgy, hogy csak majdnem fehéredéskor keverem csak meg, rádobom a cikkekre vágott hagymát és paprikát, és amikor átpirult azonnal az asztalra teszem.
Most három részletben tudtam kisütni a hús csíkokat, majd a visszamaradt zsiradékon sütöttem át a hagymát és a színes paprika csíkokat. Végül visszatettem rá a húst, nagy lángon összepirítottam és azonnal tettem az asztalra.

Többféle elkészítési mód is szóba jöhet, a hagymát, és a paprikát külön-külön is süthetjük a hústól, amikor a hús egyben készül, akkor ez egyértelmű.
Most ezt az elkészítési módot mutattam be, legközelebb igyekszem egy másikat, ugyanis télen gyakrabban rá tudnak venni, hogy fajitas kerüljön az asztalra.
Félkész alapanyagokból lényegesen gyorsabban elkészíthető ez az étel, de most a különbséget nem kommentálnám.
Íme, néhány korábbi felvétel egy fajitas vacsoráról.