Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...

2010. november 1., hétfő

Édes és sós túrós kiflik virslivel, szalámival, sajttal, valamint macadamia krémmel töltve








Legutóbb kifogytam a sütőporból, így a hasonló próbálkozásomból kelt tésztás kiflik készültek. Azóta terveztem, hogy megsütöm ezeket a túrós-olajos tésztából készült kifliket. Szeretem az ilyen ételeket egyszer-egyszer hétköznap vacsorára, szó szerint a sütőből tálalom fel forrón, frissen ropogósan a családomnak.
Nelli barátnőmtől kaptam a névnapomra egy hatalmas kosár ínyencséget, bio tésztákat, különlegességeket, köztük egy üveg macadamia krémet. Már terveztem, hogy sütök valamit vele, itt kínálkozott az alkalom, azonnal el is döntöttem, hogy dupla adag tészta, és édes kiflik is lesznek.
Kimértem a dupla adag túrós-olajos tésztához a hozzávalókat, az alábbiak szerint:
50 dkg liszt, 2 csomag sütőpor, 25 dkg zsíros tehéntúró, 1 dl tej, 1 dl napraforgó, vagy mogyoróolaj, 1 egész tojás és egy tojásfehérje.
A fele mennyiséget csapott teáskanál sóval, a másik felét 2 csomag vaníliás cukorral ízesítettem, majd összeállítottam a tésztát. Nem kell sokáig a tésztát gyömöszölni, csak összeállítani, és kész.
Mindkettőből szép nagy kört nyújtottam, a sósat 8 cikkre, az édeset 16 cikkre daraboltam, megtöltöttem a töltelékekkel, és feltekertem a kifliket.
A fele sós tésztába sajttal spékelt fél virsliket, a másik felébe szalámit és gouda sajtot töltöttem. Az édeseket egy-egy teáskanál macadamia krémmel töltöttem meg.
Nem siettem a töltéssel, mert nem árt, ha annyit pihen a tészta, amíg kényelmesen elkészülök a töltéssel.
Megkentem a kifliket egy kiskanál tejjel elkevert tojássárgájával, a sósakat szezámmaggal, és frissen őrölt borssal, az édeseket barnacukorral szórtam meg.









160 fokra előmelegített sütőben 20-22 perc alatt szép barnára sütöttem a kifliket.







Nem sok kifli maradt vacsora után másnapra, de a gyerekek vittek belőle uzsonnára, és desszertnek az iskolába, mert finom friss volt az állaga másnap is.

Mindig gondban vagyok azzal, hogy megállapítást tegyek arra vonatkozólag, hogy mennyire „munkás” egy-egy étel előállítása, mert számomra olyan öröm az elkészítése, hogy nem nagyon számolom a ráfordított energiát, és perceket.
Amikor egy tál friss, illatos péksütemény, töltött kifli, vagy bármilyen más étel kikerül a kezem alól, és az asztalra teszem, akkor leginkább a családom lelkesedése, az éhes szájak nyammogó zöreje, és az utána maradó üres tálak, tányérok, és morzsák megnyugtató látképe melengeti a szívemet.

8 megjegyzés:

  1. Nagyon csinos kiflik! Azt a makadám krémet szívesen megkóstolnám.

    VálaszTörlés
  2. Nevamesza: "Mindig gondban vagyok azzal, hogy megállapítást tegyek arra vonatkozólag, hogy mennyire „munkás” egy-egy étel előállítása, mert számomra olyan öröm az elkészítése, hogy nem nagyon számolom a ráfordított energiát, és perceket."

    ..."Van egy olyan adalék, ami nem szerepelhet az ételek hozzávalói között, nélküle mégis nehéz elképzelni a főzést. Ez pedig az élvezet. Hogy élvezettel legyen az az étel elkészítve, belemerülve, mintegy gondolatban az étel belsejében kalandozva. Aki így főz, könnyű fölismerni, mert a haja lisztes, a nyaka paradicsomos, a hátára pedig krumplikarikák ragadtak." (Podmaniczky Szilárd)

    VálaszTörlés
  3. Spájzcetli: .....:-)minden helyzetre van egy idézeted?
    Már ambícióm sincsen, hogy ilyen idézeteknek utána nézzek, táplálkozom azokból, amit közkinccsé teszel....:-)

    Gyakran kérik barátnők, ismerősök, hogy valami egyszerűt tegyek közzé.....nem tudom az milyen....én minden ételt, amit készítek egyformán könnyen készítek, és mind elkészítését egyformán élvezem......most megnézem a hátamat, hogy nincs-e rajtaragadt krumplikarika....:-DDD

    VálaszTörlés
  4. ....alaposan magamra maradtam, mármint a blogon, mert itthon még csak éppen most.....majd meséljétek el, hogy mi történt veletek a hosszúhétvégi napokon.....megírok/tam pár bejegyzést, később sorsot húzok, hogy holnap mi következzék.....:-)

    VálaszTörlés
  5. Skandi - még HSz korában :-) írt erről egy találós kérdést...
    A megfejtés (valaki csak kitalálta, bár feltűnően szűkszavú volt) a blogazda első válaszában leli magyarázatát :-)
    http://hobbiszakacs.blog.hu/2009/02/03/kitalalos_kerdes_7
    Jó nézegetést-olvasást :-)
    A sós túróst meg szeretem - a legtöbb ember őszinte elképedésére a túrógombócot sóval-tejföllel eszem. A kristálycukorral megszórt grízes tésztát viszont nézni se szeretem :-) Hál' Istennek nem vagyunk egyformák.

    VálaszTörlés
  6. Mormogi Papa: emlékszem erre a posztra:-)bár én csak utólag olvashattam (a kommentekkel együtt:-)
    Amikor "felbukkant" a Mester, azonnal utána mentem....:-)és elolvastam szerintem minden korábbi posztját.....utána már felmerülési sorrenben a Skandikamerán.....jó, hogy benéztél a bumerángos:-D poszttal!
    Én a spenótot eszem cukorral, a karalábé levest pedig süldőfarokkal:-)Hál' Istennek nem vagyunk egyformák.
    :-)))

    VálaszTörlés
  7. Elkészültek! Nagyon finom lett! Köszi a receptet, igyekszem holnap feltenni én is, és köszönetemet tolmácsolni :)

    VálaszTörlés
  8. Feltétlenül megnézem! Örülök, hogy ízlett! :))

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails