Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...

2010. október 1., péntek

Klasszikus bruschetta változatok





Az olasz konyha szerintem nem a tésztánál és a pizzánál kezdődik és végződik, bár a hétköznapokban indokoltan népszerű olasz ételféleségek.
Egy egyszerű pizza tésztából, már mutattam be néhány, nálunk népszerű formációt.
Akár tojásos, akár durumlisztből készült tésztáik a hétköznapok legnépszerűbb gyorsételei, néhány fontos alapszabály betartása, és további, megfelelő minőségű, de egyszerű alapanyag felhasználása mellett, mondhatni percek alatt elkészíthetőek.

Nekem mégis a borjú és marhahúsból készült olasz ételek a fő kedvenceim, már alig várom, hogy sorra következzenek a bemutatásban.
Amikor nyáron Olaszországban járok, akkor például napközben csak paradicsomos kagylót és sárgadinnyét eszem sonkával. Vacsorára pedig jöhetnek a fantasztikus húsételek.

Amikor Rómában, a Campo dei Fiori piacon reggelizünk, nem bírok betelni a crostinik és bruschetták hadával, mindig szeretném végig enni a teljes kínálatot! Ez sajnos, még az én gyomor kapacitásom mellett is képtelen vállalkozásnak bizonyul.

Az olasz sajt és sonkafélék, egyszerű rusztikus kenyerek kíséretében, már önmagukban is vetekszenek királyi fogásokkal, a napérlelte paradicsom, olajos articsóka, ami az én nagy kedvencem, pedig lakomát varázsolnak egy egyszerű vegyes ízelítő tálból is.

Gyakran készítek bruschettát előételként vagy vacsorára a családnak, ez, az a kategória, ami mindig népszerű és nem lehet vele mellényúlni.

A klasszikus bruschetta fokhagymás olívaolajjal meglocsolt pirított kenyér, fokhagyma, és paradicsom darabkákkal, és bazsalikommal fűszerezve, a többi bruschetta variáció pedig a készítője fantáziáján múlik.




Most háromfélét készítettem. Klasszikusat, melyen a sima paradicsom kockákat mozarellával dúsítottam, pármai sonkásat, melyet chilis olívaolajjal tettem kicsit pikánsabbá, valamint mortadellásat, ami nagy kedvenc felvágott nálunk. A bruschettát sima, és szárított paradicsomos toszkán kenyéren tálaltam fel, én jobban szeretem hozzá a rusztikus kenyeret, mint a sima pirítóst.




Kisebb üvegcsében (2 dl-es) mindig van saját készítésű chilis és fokhagymás olívaolajam, nem érdemes sokat készíteni belőle, mert megavasodik. Inkább frissen készítek, amikor elfogy.
Tésztákhoz, pirítósra, sőt, még salátára is nagyon finom, ehhez azért a legjobb minőségű olasz extra szűz olívaolajat használom.
Főzéshez nyugodtan használhatunk, sőt, használjunk inkább a második, vagy sokadik préselésből származó „sima” olívaolajat. Az extra szűz olívaolajjal való, magas hőmérsékleten történő sütés-főzés nekem egy kicsit olyan, mintha a legjobb minőségű borból fröccsöt készítenénk. De ez csak magánvélemény.

Még mindig van egy korábbi szendvics kompozícióm, ezt is hamarosan beillesztem a sorba, ezután a szendvicsvarázs rovatot elhajóztatom "melegebb éghajlatra", hiszen jönnek a hűvös, őszi napok, amikor minden melegség nagyszerűen fog jönni, még a szendvicsek által is!

Addig is, maradok egy kicsit az olaszos ételeknél, valamint újabb reggeli változatok is következnek, közben pedig becsempészek néhány egyszerű, de ínyenc fogást.
Szerintem nem fogunk unatkozni! ;)

6 megjegyzés:

  1. Nevamesz, nagyon guszta "kis" szendvicsek. Sőt. Szépek a színek, és szép gesztus a zöld-fehér-piros kompozíció :)
    Amint ránéztem a szenyókra, azonnal a húsvét jutott az eszembe, a melegebb napok, a tavasz igézete és ígérete. Sajnálom, hogy most az ősz és a tél jön. Majd időnként idekapcsolok tavaszi fuvallatot magamba szívni :)

    VálaszTörlés
  2. Beus:
    olyan érdekes, hogy én is azért "tartogattam" ezt a bejegyzést, mert olyan üdék ezek a képek:-)) jó érzést árasztanak!

    Szerintem benne van az olasz, mediterrán feeling minden részletében....a ropogós kenyér, a zamatos paradicsom, az illatos bazsalikom, a selymes és pikáns fokhagymás olívaolaj........tudnak valamit arrafelé:-)))
    Ahogy írtam is , egyszerűen nagyszerű, amiből lehetne, akár tanulni is:-))

    Egyébként tényleg filóztam rajta, hogy tőlünk viszik Spanyolországba a mangalica sódarokat, amiből a legfinomabb pácolt sonkákat érlelik.......de mi miért nem érlelünk sonkát?
    Itt vannak a magyar gulyák, akkor nálunk miért nincsenek híresen finom, érlelt sajtok?

    Az nagy gondosságot és elég időt igényel, de nálunk nincs elég idő és gondosság?

    Néha szoktam ilyeneken filózni:-)))

    VálaszTörlés
  3. Nem vagyok mesterszakács

    Szepek a szendvicsek. De ha tenyleg be szoktal nezni a BSz blogra vagy hallgatsz radiot, akkor azt is tudod, hogy nalunk az ANTSZ nem hagyja jova a ridegen tartott sertes hizlalast. A nyers husok erleleset is korlatozzak, igy nem lehet bizonyos eteleket elkesziteni.
    Idovel talan majd eszhez ternek,...de egyelore meg jo kenyeret is csak kiemelt helyeken lehet kapni. Van meg mit felidezni a regi szokasainkbol, gasztronomiankbol!

    VálaszTörlés
  4. Jukka: Oh, itt sokmindenre lehet hivatkozni!

    Az E betűs élelmiszerek és a gumitrappista azért jól elfér a polcokon és a tányérokon, engedéllyel.
    A szürkemarháról pedig úgy beszélünk, mintha most érkezett volna a Holdról.
    Ha kemencében sült, természetes kovásszal készült kenyérrel találkozunk, a világ 7. csodájaként éljük meg.

    Azt hallottam, hogy Epres Panni azt nyilatkozta, hogy miért is ne érezné jól magát egy kis olasz faluban, amikor nincs multi, csak helyi hentes és piac, ételrendelésről még nem is hallottak, és csak az a nő megy ember számba, aki legalább egyszer meleg ételt főz a családjának:-)

    VálaszTörlés
  5. Nem vagyok mesterszakács

    Ne vegyunk egy kalap ala minden E betus cuccot. A hatosagok, nagyon helyesen, mindent koddal lattak el,...de ezek kozott van egy csomo jo adalek is. Pl. a vitaminoknak is E kodjaik vannak. Nem errol van szo. Hanem arrol, hogy felreertelmezett Unios ajanlasok alapjan betiltottak olyan mezogazadasagi tevekenysegeket, ami alapjan itthon nem is keszithetnenk jo sonkat vagy hazi sajtot. Na ezt kifogasolom en! Inkabb kivisszuk a mangalicat Spanyolorszagba, minthogy itthon hasznositanank. Szomoru dolog ez. Ennyi.

    VálaszTörlés
  6. Tényleg elfelejtettem, hogy Spanyolország és Olaszország nem tartozik az Uniós élelmiszer szabvány kötelékbe:-)))
    De jó nekik, így érlelhetnek sonkát:-))

    Egyébként miért kell a vitaminokat az E kivételével E-s kóddal ellátni? Hogy beilleszkedjenek?

    Amúgy apukám élelmiszeripari szaktudós, úgyhogy van némi ismeretem az adalékokkal kapcsolatban, bár, mint egyébként laikus, zavar, hogy a rossz és a jó adalékokhoz otthon táblázat szükséges 1-50-ig ehető, 50-100-ig szó-szó, 100-200-ig vigyázat! ez nem normális. szerintem.

    Te is ugyanerről beszélsz, csak kivételesen:-) én most cinikusabb vagyok:-)), mert ez a téma engem nagyon zavar!!

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails