Paraszt kolbásszal göngyölt sertéskaraj selymes-savanyú kucsmagomba főzelékkel, lecsópürével

Ez is egy hirtelen jött vacsoraötlet. Adott volt a karaj és a kucsmagomba, a többi azon múlott, hogy mit találok a hűtőben és a spájzban. Sokkal egyszerűbb az étel elkészítése, mint amilyennek tűnik, egészen egyszerű fortélyokat alkalmaztam, hogy ne dolgozzak vele túl sokat.

A karaj szeleteket fólia alatt nyújtófával meglapítottam, sóztam, borsoztam. Vékonyra karikázott parasztkolbásszal befedtem és feltekertem. Hogy összefogjam, és ne száradjon ki sütés közben, egy-egy vékony szelet baconnal körbetekertem. Kivajazott cserépedénybe tettem a tekercseket és mellédobtam egy kisebb, cikkekre vágott paradicsomot és vöröshagymát, 5 kisebb gerezd fokhagymát, és egy kisebb, csíkokra vágott zöldpaprikát. 5 dkg olvasztott vajjal meglocsoltam és beraktam 180 C fokra a sütőbe 50 percre. Ez idő alatt megpuhult, enyhén megpirult. Sütés közben gyakran locsoltam pecsenyelevével.

Míg készültek a karaj tekercsek, addig elkészítettem a kucsmagomba főzeléket.

30 dkg kucsmagombát és 3 nagyobb mogyoróhagymát felszeleteltem. Vaj, olívaolaj keverékén két gerezd fokhagymát enyhén megpirítottam szárán szárított kakukkfűvel, babérlevéllel. Rádobtam a mogyoróhagymát, majd gyenge lángon karamellizáltam. Sóztam, borsoztam, hozzáadtam a szeletelt kucsmagombát. Rövid ideig sütöttem a gombát a hagymával, majd felöntöttem 3 dl csirkealaplével és röviden pároltam a ragut. A babérlevelet kivettem, a főzelék alapot turmixoltam.

15 dkg kisfejű kucsmagombát vajon megpirítottam, sóztam, borsoztam. 2 dl tejfölt és 1 dl tejszínt egy evőkanál dijoni mustárral alaposan kikevertem. A turmixolt főzelék alapot a krémmel behabartam hozzáadtam a pirított kucsmagombát, a babérlevelet és röviden, alacsony hőfokon készre főztem.

A kész húsokat a cserépből kiemeltem, a pecsenyelevét a zöldségekkel ugyancsak összeturmixoltam. Illatos, színes lecsópürét kaptam.

A göngyölt karajt félsréhen felszeleteltem és a főzelékkel, valamint a lecsópürével tálaltam.

Gazdag, ugyanakkor selymes ízeket kaptam, a göngyölt karaj szép és karakteres ízű lett. Könnyű, lisztmentes, vidám és ízletes ételt kaptam. Jól szerepelt az idei első kucsmagombás ételem.

Tárkonyos-csomboros káposztaleves füstölt hússal, kolbásszal

Olyan egyszerűen készítettem el ezt a kifejezetten könnyű káposztalevest, hogy nem is készítettem fázisfotókat. A cserepes töltött káposztához már előfőztem a füstölt disznófejet és oldalast. Fél kiló átöblített aprókáposztát összevágtam, hozzáadtam egy fej apróra vágott, libazsíron megdinsztelt vöröshagymához és egy rövid ideig sütöttem, pároltam. Két gerezd átnyomott fokhagymát adtam hozzá, majd felöntöttem egy liter füstölt alaplével és egy liter vízzel. Sóztam, borsoztam.

Egy fél szál kolbászt felkarikáztam, egy kevés libazsíron addig prítottam míg el nem kezdte kiengedni a zsírját. Amikor a káposzta megpuhult, akkor a kolbászzsírban, 2 dkg liszttel és egy gerezd áttört fokhagymával készült rántással rántottam be. Hozzáadtam az enyhén sült kolbászt, a kisebb darabokra vágott főtt-füstölt, húsféléket, egy evőkanál morzsolt tárkonnyal és egy evőkanál morzsolt csomborral fűszereztem. 3 dl tejföl és egy dl tejszín keverékével habartam be, de ekkor már csak rotyogtattam, nem forraltam.
Kellemes, nem túl savanyú, nem túl sós és nem is túl sűrű levest készítettem, nem amolyan korhelylevest. Könnyű és finom lett.

Gyors, tárkonyos bableves fejtett babból, lángolt kolbásszal, nyárádremetei kemencés kenyérrel kínálva

A napokban, Erdélyben jártam, pontosabban a nyárádremetei farsangi bálba voltunk hivatalosak, így egy hétvégére élvezhettem újra a hagyományos erdélyi ízeket. Már készül a bejegyzés az élményekről, azt sem tudom, hol kezdjem, annyi nagyszerű hatás, élmény ért.
Hazaútban Marosvásárhelyen erdélyi csorbát kértem estebédre, a krémes, tárkonyos leves íze annyira áthatott, hogy hétfőn mindenképpen valamilyen tárkonyos levest akartam főzni.

Először krumplilevesre gondoltam, de eszembe jutott, hogy pontosan a napokban vettem fagyasztott fejtett babot, illetve a sült fokhagymából készült fokhagyma krémleveshez főzött csülök alapléből lefagyasztottam másfél litert.
Jó ideje a saját főzésű alapleveimet használom levesekhez, sültekhez, illetve mindig besűrítek egy-egy adagot, melyet jégkocka tartóban fagyasztok le, ezt használom leveskocka gyanánt az ételeimhez. Tudom, hogy még tartozok az alaplevek bemutatásával is, de előbb, vagy utóbb remélem minden elmaradásomat pótolni tudom.
Visszatérve, a csülök alaplé és a fejtett bab elégséges feltétele volt, hogy pillanatok alatt tárkonyos bablevest főzzek.
Az alaplé már ízesítve volt, hiszen vöröshagymával, fokhagymával, szemes borssal, babérlevéllel, sóval főztem együtt a csülköt, így az ízeket már csak frissítenem kellett.

A fejtett babot ez esetben, kuktában főztem meg, 45 dkg fejtett babot 1,5 l csülök alaplében egy közepes vöröshagymával, 3 gerezd fokhagymával és egy nagyobb babérlevéllel kuktában tettem fel főni. Onnan számítva, mikor a túlnyomás miatt a kukta fütyülni kezdett, két perc múlva elzártam a hőt a kukta alatt, hagytam a főzőlapon egészen addig, amíg a kukta abba nem hagyta a szuszogást, amikor megszűnt a túlnyomás, levettem a fedőt. Ezzel az eljárással rendesen megpuhul a bab, de nem fő túl.
Egy magasabb edénybe kihalásztam a az egészben hagyott hagymákat, valamint szedtem még hozzá két evőkanál sűrű, babos levet. Ezt összeturmixoltam, hiszen ezzel sűrítettem a levest. Szeretem előre kikeverni a habarást, nekem az a tapasztalatom, hogy az előre alaposan elkevert, szobahőmérsékletű habarással lehet a legszebben, legkellemesebb végeredménnyel behabarni a levest. 1,5 dl tejfölt alaposan elkevertem 1 dl tejszínnel és felöntöttem a turmixolt babos lével. A levest egy csapott evőkanál morzsolt tárkonnyal ízesítettem, felöntöttem a habarással és adtam hozzá egy karika friss citromot.

Közben egy fél szál lángolt kolbászt karikára vágtam és egy kevés libazsíron a kolbászkarikákat átpirítottam. Csak annyira, hogy el kezdje kiengedni a zsírját. A sült kolbászkarikákat a zsírjával együtt a leveshez adtam és felforraltam a levest. Egy csokor apróra vágott petrezselyemmel díszítettem, ízesítettem a levest, még egy-két percig rotyogtattam a levest.

Nyárádremetei fatüzelésű kemencében sült burgonyás-kovászos kenyérrel tálaltam fel, és nagyon apróra vágott lilahagymát kínáltam mellé. Érdemes megkóstolni a bablevest friss, apróra vágott lilahagymával.
A lányomnak nem volt hétfőn iskola, így hármasban ebédeltünk. A fenti mennyiségű bablevest ebédre, az utolsó szálig megettük. Megegyeztünk, hogy a kisfiamnak nem teszünk említést róla, hogy ma bableves is került az asztalra.
Szerintem a leves látványa is önmagáért beszél. Érdemes a kipróbálásra.

Érdemes bepillantani korábban feltálalt bableveseim receptjeibe:

Komótosan, cserépben főtt zöldséges bableves marhapörkölt alapon. Váncsa István melléklettel

Hétvégi lakoma csülökből és fejtett babból. 1. rész: zöldséges, csülkös bableves

Nekem ő az igazi: fokhagymával, tejföllel, házi kovászos kenyeremmel készült bundáskenyér

Ahogyan előző, bundáskenyérről szóló bejegyzésemben is megemlítettem, nálunk nem túlzottan gyakori étel „csak úgy”. Panírozáskor, maradék tojásból szoktam leginkább készíteni néhány szeletet. Ez esetben előre készültem rá, hogy egyik nap vacsorára bundáskenyeret készítek a napokban sütött kovászos kenyeremből.
Ahány ház, annyi szokás ez esetben is: van, aki száraz, van, aki friss, van, aki toast, van, aki kovászos kenyérből kedveli a legjobban. Van, aki hígítja a tojást, van, aki nem, van, aki tejjel, én tejföllel. Ami nálam még elengedhetetlen, hogy az ízét frissen áttört fokhagymával bolondítom meg.

Négy nagy karéj kovászos kenyérhez 4 tojást egy nagy kanál tejfölt, fél dl tejet, és egy duci gerezd fokhagymát használtam fel. Kellemes ízűre sóztam. Nagyon alaposan átitattam a kenyereket a tojásos keverékkel, és közepesen forró olajban sütöttem meg, hogy ne égjen meg, mégis a tojás a kenyér belsejében is kellőképpen süljön át.
Azonnal, melegen, friss zöldségekkel tálaltam fel. Nem tudok mást hozzátenni, nekem ez a verzió az igazi.

Mascarponés, szalonnás gombaraguval töltött krumpli

Már majdnem nekikezdtem a paellának, amit már napok óta ígérgetek a kisfiamnak, amikor rájöttem, hogy elfogyott a chorizo kolbász. Egy perc alatt volt szükséges kitalálnom, hogy mit főzök helyette vacsorára.
Átnéztem a hűtőt, és az egyéb készleteket, és belém villant, hogy töltött krumplit már egy évezrede nem készítettem, pedig a család egyik nagy kedvence.
A töltelékhez találtam gombát, bacont, piros húsú paprikát, friss kakukkfüvet, gouda sajtot és mascarponét, valamint fehér és fokhagymát. Tejföl és tejszín mindig van itthon, és még megvolt az a fűszeres vaj, amit a cserépben sült csirke szaftjától mertem le.
8 közepes szem krumplit szép vékonyra kivájtam karalábévájóval. A cserépedényt a fűszeres vajjal kikentem, a krumpli forgácsot beletettem, sóztam, borsoztam és további vajjal elkevertem. A krumpli hajókat alaposan sóztam.

A raguhoz mindent apróra felvágtam, lereszeltem. Kemény tojást főztem.
A fűszeres vajon kisütöttem a bacont, hozzá adtam a hagymát és a paprikát, valamint frissen tépkedett kakukkfű leveleket, az átnyomott fokhagymát, majd hozzá adtam a gombát. Végül sóztam, borsoztam és félretettem.

A kemény tojást szeletelővel kétszer keresztben kockára vágtam, majd villával összetörtem. Hozzáadtam a ragut, reszelt gouda sajtot, mascarponét, egy egész nyers tojást. Utána sóval, borssal ízesítettem.

A krumpli hajókat a krumpli forgácsokra helyeztem, és megtöltöttem. A kimaradt tölteléket a krumpli forgácson elegyengettem. 2 rész tejszín, egy rész tejföl sóval, borssal ízesített keverékével felöntöttem, majd a maradék fűszeres vajjal meglocsoltam. 180 fokra előmelegített sütőben 50 percig fólia alatt pároltam, sütöttem. Utána levettem a cserépről a fóliát, durvára reszelt gouda sajttal megszórtam és körülbelül 20 percig sütöttem, pirítottam.

Nem akarok sokat éljenezni a töltött krumplinak, hiszen aki látja a képeket, van képzelő, ízlelő, és szagló ereje, az pontosan el tudja képzelni, hogy milyen élményben lehetett részünk.
Egy kevés maradt másnapra, majdnem összeverekedtünk rajta!...:)))

Falusi kakaspörkölttel töltött palacsinta szaftjával

Ezt a bejegyzést a maradékok újrahasznosításához is sorolhatnám, hiszen bármelyik pörköltféle alkalmas arra, hogy a maradékából pörkölttel töltött palacsintát készítsünk. Én azért nem nevezek minden pörkölttel töltött palacsintát hortobágyinak, mert szerintem a hortobágyi palacsinta a hortobágyi gulyából származó növendék borjú pörköltjéből készült „eredetileg”, így maradok most is a kakaspörkölttel töltött palacsinta elnevezésnél.

A cserépben készült falusi - kapirgálós, kukorékolós, szabad életű és lelkű - kakasból készült pörköltem igen jól sikerült. Alaposan rászámoltam a hús alapanyagra, hogy megfelelő mennyiségű csontozott, bőrözött színhús maradjon sós palacsinta töltéséhez.

Érdemes belelapozni korábbi sós, töltött palacsintáim receptjeibe:

Variációk egy témára: rókagomba. Egy főétel, három megoldás.

Maradékok újrahasznosítása: paprikás csirkemellel töltött palacsinta kakukkfüves, tejszínes kucsmagombával

Tehát, kicsontoztam, lebőröztem és késsel aprítottam a színhúst. A pörkölt szaftját egyszerűen kétharmad tejföl, egyharmad tejszín keverékével sűrítettem, krémesítettem, és gyöngéden felforraltam. A húsmasszára annyi krémes szaftot kanalaztam, hogy kellemesen szaftos legyen, ne maradjon száraz.

Sós palacsintát sütöttem, megtöltöttem az előkészített töltelékkel, felgöngyöltem, és a finom, krémes szaftjával locsoltam meg.

10 db vékony palacsintához: 14 dkg liszt (ez egy csésze, az angol/amerikai mértékegységet alapul véve), 3 tanyasi tojás, kb. 3 dl tej, 5 dkg olvasztott vaj. Csak ajánlani tudom ezt a tésztát, nem ragad, nem tapad, hajszálvékony pillekönnyű palacsintát lehet belőle sütni, minden további zsiradék nélkül. Azért az első palacsinta sütésénél vékonyan kivajazom a serpenyőt.

Amikor pörkölt vagy paprikás van nálunk, akkor mindenki tudja, hogy lesz töltött palacsinta is másnap.
Ezt én még fokozni is képes vagyok, ugyanis egy hatalmas adag borjúpörköltből 4-5 féle ételt is készítek úgy, hogy nem unjuk meg, változatos, és ízletes.
Már készülök rá, hogy bemutatom, mert ugyan egyes ételekkel szeretek elbíbelődni, másrészt viszont kedvelem azokat a praktikus „mesterfogásokat”, amikor az időmmel úgy spórolok, hogy a végeredményt megtöbbszörözöm.
Két-három évtized konyhai gyakorlata, hogy a házi kosztból, a minőségből semmit sem kelljen leadnom.
Én szívesen átadom az évtizedek tapasztalatát, ha ezzel a friss, meleg, házias ételek jelenlét erősíthetem minél több „rohanó”, időszűkében lévő háztartásban.