A bőrös malackaraj és lapocka után, úgy gondoltam, hogy itt az ideje, hogy kipróbáljam, hogy a ropogósra sütött malaccsászárt, hogy mit tud.
Nagyon szeretem a bőrözött, csontozott malaccsászárból készült tekercset, mely az egyszerű húsféle ellenére, ugyancsak ínyenc és elegáns fogás.
Úgy gondoltam, hogy egyrészt változtatok, másrészt, összegyúrom a technológiákat, tapasztalataimat a tárgykörben, és kialakítom a saját malaccsászár sütésre vonatkozó eljárásomat.
A történet azzal indult, hogy vettem egy nagyon szemrevaló, majdnem két kilogrammos malaccsászár darabot, és egy másfél kilogrammos csülköt.
A malaccsászárt egyszerűen kicsontoztam, kicsit formára igazítottam, a nyesedékből és a csontból azonnal feltettem az alaplevet. Ezt használom mind a császárhús, mind a csülök sütése folyamán.
A bolti leveskocka használatának mellőzésére, minden szinten fontosnak tartom a demonstrációt.
Míg a húsokat előkészítettem, addig a csontlé szépen főtt magának, módjával bezöldségeltem, és amikor a hús szépen megpuhult, akkor leszűrtem, mint egy jó orjalevest. A lényeg az, hogy a csont első levét, miután alaposan felhabzott, leöntöm. Ha túlnyomó részt csontból főzök levest, akkor mindig így teszek. Szép, tiszta, ízletes csontleves érte a jutalom. 1 kg körüli mennyiségű csontból és nyesedékből, körülbelül 1,5 liter csontevet kapok. Ebből, még egy levest is készítettem, erről is említést teszek később.
A malaccsászárt a megfelelő késsel beirdaltam ferdén, rombusz alakban. Így nagyon gusztusos látványt nyújt.
Készítettem egy sós, fűszeres száraz pácot, egy evőkanál durvára tört szárított rozmaringból, egy evőkanál kakukkfűből, 20 szem durvára tört zöldborsból, és 3 dkg durvaszemű tengeri sóból.
A malaccsászárt alaposan bedörzsöltem vele, a tepsi aljára egy ujjnyi csontlevet öntöttem, és bőrrel lefelé a húst beletettem, befedtem, és 100 fokon, 2,5 órán át pároltam. Félóránként néztem rá, hogy csontlé, az mindig legyen alatta. Ez esetben nem volt szükséges pótolnom.
Úgy gondoltam, hogy egyrészt változtatok, másrészt, összegyúrom a technológiákat, tapasztalataimat a tárgykörben, és kialakítom a saját malaccsászár sütésre vonatkozó eljárásomat.
A történet azzal indult, hogy vettem egy nagyon szemrevaló, majdnem két kilogrammos malaccsászár darabot, és egy másfél kilogrammos csülköt.
A malaccsászárt egyszerűen kicsontoztam, kicsit formára igazítottam, a nyesedékből és a csontból azonnal feltettem az alaplevet. Ezt használom mind a császárhús, mind a csülök sütése folyamán.
A bolti leveskocka használatának mellőzésére, minden szinten fontosnak tartom a demonstrációt.
Míg a húsokat előkészítettem, addig a csontlé szépen főtt magának, módjával bezöldségeltem, és amikor a hús szépen megpuhult, akkor leszűrtem, mint egy jó orjalevest. A lényeg az, hogy a csont első levét, miután alaposan felhabzott, leöntöm. Ha túlnyomó részt csontból főzök levest, akkor mindig így teszek. Szép, tiszta, ízletes csontleves érte a jutalom. 1 kg körüli mennyiségű csontból és nyesedékből, körülbelül 1,5 liter csontevet kapok. Ebből, még egy levest is készítettem, erről is említést teszek később.
A malaccsászárt a megfelelő késsel beirdaltam ferdén, rombusz alakban. Így nagyon gusztusos látványt nyújt.
Készítettem egy sós, fűszeres száraz pácot, egy evőkanál durvára tört szárított rozmaringból, egy evőkanál kakukkfűből, 20 szem durvára tört zöldborsból, és 3 dkg durvaszemű tengeri sóból.
A malaccsászárt alaposan bedörzsöltem vele, a tepsi aljára egy ujjnyi csontlevet öntöttem, és bőrrel lefelé a húst beletettem, befedtem, és 100 fokon, 2,5 órán át pároltam. Félóránként néztem rá, hogy csontlé, az mindig legyen alatta. Ez esetben nem volt szükséges pótolnom.
Hátára fordítottam a császárhúst, és további 1 órán át pároltam ugyanezen a hőfokon, lefedve.
Ezután már csak a pirítás következett. Levettem a tepsi tetejét, a hőfokot 220 fokra felvettem, és szép egyenletesen a bőrt, körülbelül 40 perc alatt ropogósra sütöttem. Közben a bőr alól a zsiradék nagy része is kisült, a hús vajpuha, a zsírréteg éppen megfelelő, a bőr pedig könnyű, ízletes, és ropogós lett.
Ezután már csak a pirítás következett. Levettem a tepsi tetejét, a hőfokot 220 fokra felvettem, és szép egyenletesen a bőrt, körülbelül 40 perc alatt ropogósra sütöttem. Közben a bőr alól a zsiradék nagy része is kisült, a hús vajpuha, a zsírréteg éppen megfelelő, a bőr pedig könnyű, ízletes, és ropogós lett.
A kisfiam kedvencét, a serpenyős, hagymás, forgatott burgonyát készítettem hozzá.Kevés zsiradékban, forró serpenyőben kezdem el sütni az apró burgonyakockákat. Nem sózom, csak a legvégén. Amikor már szinte minden oldala megpirult a krumplinak, és majdnem teljesen meg is puhult, akkor ráteszem a sok, karikára vágott vegyes hagymát: lilahagymát, fehérhagymát. Addig sütöm együtt, amíg a hagyma összebarátkozik a krumplival, karamellizálódik, összeesik, és beépül a burgonya közé.
Ekkor sózom, borsozni korábban is lehet, átforgatom, és tálalom.
Házi savanyúságot kínáltam mellé.
Házi savanyúságot kínáltam mellé.
A malaccsászár jól vizsgázott ezzel az eljárással is, a hideg, másnapos malaccsászárhús pedig, a legfinomabb szendvicsbe való. Jöttem, láttam, győztem, a malaccsászár, olcsó, gusztusos, és rendkívül finom!
Ablakom nyitva: küld fény post :-))
VálaszTörlésNa ez nagyon ott van!:)
VálaszTörlésEz igazan gyonyoru!!!! A krumplit foleg ertekelni tudtam ;o)
VálaszTörlésA paloc levesedhez is gratulalok. Amit a birkahusrol irsz, az nagyon igaz: kevesen ertekelik manapsag. Anyukamek pedig imadjak. Altalaban voros borral szeliditi meg a huson maradt birkahaj fanyar (kellemetlen) izet. Van, aki sorrel. De mindenkepp mas ize lesz, mint a baranynak vagy akarmilyen mas husnak!
Allitolag urubol is nagyon jo a paloc leves!!!
Es kulon gratula, ha meg tudtad fozni 50 emberre azt, amit amugy ragyogoan teljesitesz a sajat konyhadban. Egyszer-ketszer nekem is volt alkalmam kiprobalni milyen az, ha az ember 50 es nem 5 emberre foz. Valahogy nagyon megvaltoznak az aranyok :o)
Off
Neha beirok hozzad es latom is, hogy megjelenik a szovegem. Aztan egy ido utan huss,...eltunik.
???
Nevamesz, a husid olyan, mint egy szép, steppelt patchwork-ös takaró!
VálaszTörlésKedves Lányok!
VálaszTörlésAzért jelzésértékű, hogy egy ilyen jó kis ropogós, nullkalóriás disznóságot a hölgyek éljeneznek meg először:-)))
Köszönöm a kedves szakavakat, Neked is Jukka, mert tudom, hogy Te egy ropogós bálnacsászárnak jobban örültél volna:-))
Egyébként ez a krumpli, ez tényleg olyan finom, hogy ezt magában is megennék minden nap, ha a tészta nem létezne:-))
Holnap pizzát kell sütnöm, mert megelégelték a disznóságokat itthon, ugyanis tegnap pedig ropogós csülök volt a menü:-)
Tényleg feltalálhatnák már az internetes blogkóstolót, akkor mindenkinek küldenék egy katonát:-))
És még milyen szendvics lett a hideg sültből...., lehet, hogy holnap felteszem...:-))
Bea: egy jó zsíros takarótól nincs is jobb:-))
Nekem is nagyon tetszett, amikor az utolsó fázisban el kezdtek kinyílni a kis rombuszkák és hólyagosodtak.....egyébként, olyan lett a ropogós bőr, mint a libatepertő, pillekönnyű:-))
Bea
VálaszTörlés"a husid olyan, mint egy szép, steppelt patchwork-ös takaró"
Addig jo, amig ezt egy gasztroblogon olvasod es nem egy csajszitol/pasitol hallod vissza a takaro alat!!!
Nem vagyok mesterszakács
Koszonjuk!
Igen, jol tudod, csak egy picit eltevesztetted a fiokot :o))
Balnat soha! Es titeket is arra kerlek, hogy ne egyetek oket. Disznonal ezt nem kernem,...de nincsenek is a kihalas kuszoben.
Nem vagyok Greanpeaces, de megsem szeretnem, ha ezek a csodalatos teremtmenyek azert halnanak ki, mert egyes helyeken szeretik a balnacsaszart.
A halas szendvicseidet pedig imadtam! Sajnalom, ha ez nem jott at.
En sohasem keszitek ilyesmit. De most majd meggondolom.
Most egy masik kihivasnak nezek elebe: van egy fej kinai kel, amit valami mas celra vettem. Az nem jott ossze es most van idom gondolkodni. Imadjuk a kelkaposztafozeleket,....de mar kicsit uncsi. Ket (harom?) hete is az volt. Mit keszitsek belole?
Kerem, hogy a jatekban csak azok vegyenek reszt, akik a Halado valtozatot nyomtak meg! Vagyis hus nem lehet benne :o)
Ja, es idore is megy a jatek, mert a kaposzta mar nem birja sokaig.
Stoppert csak azert nem inditok, mert magam sem allok a helyzet magaslatan ;o)))
Nevamesz, zsírban nincs hiány, sajnos.
VálaszTörlésJukka, az biztos, hogy nem sokáig maradna a takaró alatt, de még fölötte sem :)
Nevamesz, lesz külön beszélgetős oldal, erotikus hámireceptekkel fűszerezve?
Jukka:
VálaszTörlésaz első megjegyzésre:-))))
A bálával kapcsolatban, ez csak egy - ezek szerint rosszul sikerül - szóvicc volt!!!!
Sohasem ennék, vagy bántanék, vagy nézném el, hogy bántják a bálnát!
Átjött ezerrel, hogy tetszenek a kis cuki halas szedvicseim, csak éppen olyan fáradtság volt rajtam, amikor írtál róla, hogy megválaszolni nem bírtam:-((
Viszont, Beus helyettm is megdícsérte a dícséretet, illetve a kis szösszenetedet, így jól végezve dolgomat:-)) már nem fűztem a szót róla tovább:-))(amúgy ez ritka pillanat:-))
Kínai kel: igaz, hogy csak egyetlen kínai étel van fent az oldalamaon, viszont azt alapul véve, hallal, vagy csirkével,(vagy, csak zöldséggel) valamint a felsorolt zöldségkombóval, kiegészítve a nagyobb darabokra vágott kínai kellel, isteni ázsiai kaját tudsz összedobni.
Én alapból ezt készítenék belőle:-))
Most elszaladok a nagylánnyal angolra, de utána állok rendelkezésedre, ha van további kérdésed.
Jukka: rakott kelt is tudsz belőle készíteni, főtt rizzsel és szaftos lecsóval, sok tejföllel, és kecskesajt a tetjére:-)))
VálaszTörlésNem vagyok mesterszakács
VálaszTörlésAranyos vagy.
Orulok, hogy nem sertodtel meg a halas szendvics beirasomert. A lenyeg az volt, hogy mindegyiket imadtam. Tudon, ez nem egy komoly szakmai hozzaszolas, de mit tegyek, ha tenyleg mindegyik nagyon tetszett? Ja, hogy lefikasztam a fustolt lazacodat? Utana azonnal rehabilitaltam is!!! Mert imadom! A fikazas pedig a dramaturgiai fordulathoz kellett. Az az igazsag, hogy en gyakran keszitek tonhalas vagy szardellas zsendvicskremet. Az osszetevok altalaban ugyanazok: hal, tojas, hagyma, uborka. Majonezt csak akkor hasznalok, ha mar nincs mas kiut.
A dio hoz be egy kis izgalmat az ilyen kremekbe,...de ezt majd legkozelebb!
Nem vagyok mesterszakács
VálaszTörlésA rakott kel rizzsel es valami lecsoval pedig rossz. Minalunk ugy mondjuk, hogy ritka szar. Se ize, se buze.
A vegetarianus konyha nem azt jelenti, hogy izetlen kajakat keszitunk sok zoldseggel. Ugyanakkor nem csodalkozom azon, hogy ez masoknak meg furcsa.
Hogy is tudnanak rola?
A'sszem valami fustolt sajttal fogom kombinalni a dolgot. A toltelek pedig talan zabpehely lesz. Talan rakom, talan toltom. Majd megirom :o)
Jukka
VálaszTörlésA halas szendvics komment teljesen rendben volt, a dramaturgiai fordulatokkal együtt:-))
Tudom, hogy bármikor befalnál egy tál halat, kevés morzsával, zőccséggel, és dióval....úgyhogy nem voltak kétségeim, sőőőt szeretem a fordulataidat, úgyhogy szeretném, ha nem fognád vissza magad;-))
Jól esik nekem a jajj, be szép ez, az étel komment is, a fordulatosak pedig még jobban;-)
.....a kínai kel, japán aludttej lett vagy micsoda? nem tetszenek az ajánlataim???:-D
Jukka, ha a zabpehely Neked ízesebb, mint a lecsós rizs, a a füstölt sajt pedig, mint a kecskesajt, akkor nincs mit tenni, tedd azt...:-)
VálaszTörlésBea: agyalok az erotikus receptoldallal kapcsolatban, amint elindítottam a napi/heti menüt, megfelelő figyelmet szentelek az erotikának....:-))))
VálaszTörlésNem vagyok mesterszakács
VálaszTörlésErdekes, ahogy lereagalod a dolgokat.
A zabpehelynek szinte semmi ize, viszont ragyogoan felveszi a kornyezete izet. Raadasul nyujt hozza egy selymes koritest. Tudom, hogy ez furcsan, de inkabb hihetetlenul hangzik valakinek, aki meg sohasem probalta. A lecsot nagyon szeretem, de nem tartom eleg karakteresnek egy hus nelkuli rakott kaposztahoz.
De talan kiprobalom a kettot egyutt: a kapostzalevelek koze tehetek egy reteg lecsos rizst es egy reteg fustolt sajtos zabpelyhet. Ez utobbiba gombat is szoktam tenni.
Nem tunik tul konnyu kajanak, de finom savanyusaggal egy keves is jo vacsi lehet!
Most jut eszembe: mi lenne, ha a blansirozott kelkap levelekbe felgongyolitenem e ket tolteleket kulon-kulon es a gongyolegeket egy tepsipe tennem, majd leontentenem (sajtos) tejfollel. Kisutnem es valami eszeveszett finom rizottoval talalnam? Tudjatok! Olyan igazi kremessel.
Jukka:
VálaszTörlés"rakott kel rizzsel, és valami lecsóval pedig rossz". én ilyesmit nem írtam a zabpehellyel kapcsolatban.....én úgy reagáltam, hogy, ha jobban ízlik a zabpehely, akkor készítsd úgy el. Nem értem, ez miért érdekes reakció.
Amikor 28 kilót híztam a kisfiammal való terhességem alatt, utána olvastam egy olyan diétának, amit az én ízlésem is kibír. Az ízlésem lejön a 94 bejegyzésből:-))
Számos könyvet, szakirodalmat elolvastam, és a szelektív étkezés nagyon megtetszett.
Ez nem 90 napos diéta, hanem szétválasztva fogyasztani a fehérjét, és a szénhidrátot az étkezéseken belül.
Volt, hogy majdnem egy évig is étkeztem így, alkalmannként pedig néhány hónapig szoktam ezekben az időszakokban. (a szakácsolvasókönyv részben külön kötetként szerepel, itt fönt)
Akkor fedeztem fel ezeket az ételeket, a lecsó például az, amit akár tojás nélkül is szívesen megeszek, és természetesen kenyér nélkül is.
Ilyenkor a borjúpörköltet csak uborkasalátával, a rakott kelt pedig lecsós rizzsel készítem, hús nélkül, és nagyon szeretem, és a családom is.
Van prakszisom a vegetáriánus étkezésben, hiszen ez alatt az időszak alatt, az étkezésem egy része így zajlik.
Szerintem ízlés kérdése, hogy mit szeretünk, és mit nem.
A zabpehellyel semmi gondom, de nem írtad le, hogy minek az ízét veszi át, így nem is tudtam volna kifogásolni, hiszen önmagában teljesen ízetlen.
Például a gerslit, ha megfelelően meg van ízesítve nagyon, de nagyon szeretem.
Én egy kis kínai kelt én nem göngyölgetnék, vagy egy jó ázsiai zöldséges tésztához, vagy tojásos rizshez használnám fel, vagy egy kis jó zöldségpörkölttel, amit lecsónak is hívunk, és valami gabonafélével megraknám.
A kecskesajtot csak azért ajánlottam, mert eddig úgy tűnt, azt nagyon szereted:-))
A füstöltsajtot legalább annyira szeretem!
Nem vagyok mesterszakács
VálaszTörlésNa jo. Igazad van.
"rakott kel rizzsel, és valami lecsóval pedig rossz"
Ez valoban tulzas volt reszemrol. Azt akartam mondani, hogy ilyet sohasem tennek az asztalra magaban, mert ez nem eleg finom. Koretnek biztosan jo, de en nem ennek szantam a kaposztat. Ahhoz, hogy felhasznaljam valami azsiai etelhez, tul sok egy egesz fej.
Lehet, hogy megiscsak rakva keszitem el, ahogyan ajanlottad (keves gombaval dusitva) es csinalok hozza fasirtot/fasirozottat.
A zabpehelyhez pedig akarmit is adunk, csak jot tesz neki. Sokkal finomabb, mint a szoja. Csak dusito anyagkent hasznalom, persze. A skot barataimtol tanultam, akik ezt a gabonat nagyon ugyesen hasznaljak fel a konyhajukban.
Hogy eppen minek az izet veszi at? Ebben az esetben legyen a hagyma es a gomba, valamint a friss petrezselyem es a fustolt sajt. Nem emlitettem volna a fustolt sajtot? De lehetne akarmi mas is.
Szeretem a gerslit, a csicseriborsot, a zabpelyhet, a kusz-kuszt es a hajdinat. Egyiket sem fozom gyakran.
A kecskesajtot pedig tenyleg nagyon szeretem,..de azt sem minden nap.
Tudom, nehez eset vagyok! Eppen ezert nehez kitalalnom, hogy eppen mit is akarok :o)
Jukka: holnap mostmár be kell számolnod, hogy mit főztél a kínai kelből!
VálaszTörlésRészletesen:-))
Most már engem is érdekel... :DDD
VálaszTörlésBasszus, felénk közel ezer forint egy kiló paradicsom!
Ez nem gyenge, most nekem is eltűnt egy kommentem...:(((
VálaszTörlésSzóval, itt "csak" 4-500 Ft, a koktél és datolya paradicsom az elég drága.
Mostmár bármit főz Jukka a kínai kelből, közöm lesz hozz:-DDD
Gyönyörű... mosolyra derül tőle az ember - a vegetáriánusok pedig sírva fakadnak a láttán :-)
VálaszTörlésex-Hibbiszakács:
VálaszTörlésvolt is "sírás-rívás", de nem a ropogós malaccsászáron, hanem a lecsón:-)))))
Ebből is látszik, hogy egy finom bőrös cupák, kevésbé megosztó, mint egy zöldségpörkölt:-))
Mindjárt jön Jukka, és leharapja a fejemet:-)))
Ez gyönyörű.
VálaszTörlésSue
VálaszTörlésMost próbáltam ki AMC-ben, nem egészen 50 perc alatt volt készen az egész, isteni finom!