Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...

2010. szeptember 1., szerda

Retro ételek kicsit másképp: avagy hogy kerül a süldőfarok a karalábélevesbe?





Ez az egyik kedvenc ételem, amit sohasem „gondolnék újra”.
Apró fortélyokat leszámítva, ugyanúgy készítem, mint Schneider nagymamám. Nagymamám, szinte mindent levest - úgy neveztük - „abalével” készített. Minden csont és nyesedék ételére talált a konyhájában, a leveseibe pedig tartalom.

A karalábé levest hol húsos csonttal, hol nyesedékkel, hol pedig színhússal készítette. A kész karalábé leves pedig kifejezetten, édes.
A süldőfarok, már az édesapámtól származó újítás, melyet én is honosítottam a karalábé levesembe.
Mindig, nagyjából fele-fele arányú csontos és színhúsból készítem.
Most 1 kg vegyes húst (sertéslapocka és farok), 20 dkg apróra vágott, kevés olajon párolt vöröshagymán fehéredésig pörköltem. A vöröshagymához 2 gerezd, áttört fokhagymát is tettem. Frissen őrölt zöldborssal ízesítettem.
Megvártam, míg levet enged, azt kicsit elfőztem, és csak ekkor sóztam, jó ízesre. Felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje, és a húst nagyon puhára, kisebb lángon főztem készre.




Közben a 80 dkg karalábét 8-8 darabra vágva szeleteltem tovább, a karalábé szeletek formája sem mindegy. Csak ebben az alakban mehet a levesbe.
A legzsengébb karalábé leveleket metéltre vágtam, kb. 3-4 dkg vajon kicsit átforgattam, hozzáadtam a karalábét, és alaposan megszórtam barnacukorral és két csipet sóval.

Kis lángon, fedő alatt a karalábét a cukorral , a vajon roppanósra pároltam a saját levében.
Közben híg besamelt készítettem, 4 dkg vaj, 2 dkg liszt, 3,5 dl tejjel.
A karalábét felöntöttem a besamellel.




A puha húsról lemertem a levét, és ezt is a besameles karalábéhoz adtam és összeforraltam.
Már csak ellenőriztem az ízeket, a lényeg, hogy kellemesen édes legyen a leves. A sós húslé, az édes karalábéval és levével, fantasztikus harmóniában kel egybe.
A levest visszaöntöm a puha húsra, és készen van a rengeteg hússal készült karalábé leves, süldőfarokkal.
Az egyik legfinomabb, retro étel kedvencem.Érdekel, vajon van, aki hasonlóan készíti?

A retro kedvencek sorozatot, pedig folytatom.


4 megjegyzés:

  1. Nahát, ez nagyon jól néz ki. Még csak hallani sem hallottam hasonlóról...
    Az abalé az egész felnőtt koromig apalé volt. Disznóvágáskor általában apakorú férfiak főzték és hát sváb településen lakom, szóval összekapcsoltam a kettőt és így nyert értelmet az egyébként - számomra - teljesen érthetetlen apalé.
    Kár, hogy megtudtam az igazat... :) Akárcsak a Mikulásról.

    VálaszTörlés
  2. Bea: ez nagyon aranyos volt:-)
    Hasonlóan jártam én is az abalével, mert azt hittem régen, hogy ez csak apukám szavajárása. Azután felnőtt koromban rájöttem, hogy ez a szó bizony az abálásból ered, bár családon kívül én még nem találkoztam vele ebben a formában, hogy abalé:-)))

    VálaszTörlés
  3. mifelénk abálé-nak mondják:D nekem is sok évbe tellett, mire rájöttem, mit jelent:DD

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails