Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...

2010. szeptember 9., csütörtök

Nagyszerű hétvége 4. rész. Hol terem a magyar, kézműves borász?





Boboztunk, sétáltunk, ettünk, végül alaposan átfagytunk és elindultunk haza. Már jövetben felvetettem a férjemnek, hogy álljunk meg egy borospincénél és vigyünk haza egy kis finom Tokaj-hegyaljai bort.
A Lebujnál elvétett megállni, megbeszéltük, hogy az első lehetőségnél megállunk és körülnézünk.
Valami felsőbb akarat vezényelt minket, mert a Gizella pincénél álltunk meg. Nagyon megörültem, mert egyértelmű volt a kiírásból, hogy itt kézműves bort kínálnak.
Bevallom, hogy nem régen van arról ismeretem, hogy valójában mi is a kézműves bor, borászat. Nagy szerencsémre, az egyik leg figyelemreméltóbb magyar kézműves borásztól sikerült nemrégen az alapvető ismereteket megszereznem, magától Kaló Imrétől.
Nem tréfadolog a kézműves borászat, ez egy kölcsönös együttműködés a természettel a bor előállításában. Azt gondolom, hogy aki kézműves borászkodásra adja a fejét, az maga is ehhez illő egyéniség. Ez másképpen, az én meglátásom szerint, lehetetlenség.


Korábbi felvételeimen Kaló Imre mutatja be nagyszerű, kézműves borait nekünk. A borász szellemisége éppoly lenyűgöző, mint borai.



Tetszetős volt a porta is, becsengettünk, és nagy meglepetésünkre egy rendkívül fiatal férfi sietett a segítségünkre. Azt hittem, hogy szól az édesapjának, de nem, Szilágyi László, szőlész-borász szakmérnökkel álltunk szemben.
Közvetlen természetességgel, már nyitotta is a pinceajtót, és töltötte a kóstolni való bort. A rövid betérő igen hosszúra sikeredett, ugyanis a kóstolás folyamán szó, szót követett.
Mintha régi ismerősök lettünk volna, hamarosan felmerült számos kérdés a borászattal kapcsolatban. A nagyszülők szőlőjét vették át a „gyerekek”, a pincészetet a nagymamáról nevezték el. László a kézműves technológia mellett tette le a voksát, mint fiatal borász, ez több mint ígéretes.
Hosszasan mesélt nekünk a különböző fajtákról, melyeket nem kevernek össze, csak házasítanak, illetve hagyják, hogy a különböző szőlőfajták egyénileg jussanak érvényre a lendületes, vidám és gyümölcsös ízű boraikban.
Végül kiderült, hogy ismerjük László családját, ugyanis debreceniek, számtalan személyes vonatkozás is szóba került, mondhatom, hogy végül baráti viszonyba kerültünk.

Azért kitért László azokra a nehézségekre is, melyek megnehezítik, hogy egy fiatal borász, túl gyorsan célt érjen boraival. A piac nem elég nyitott, sok ajtót kell döngetnie, hogy egyáltalán a bemutatkozásra lehetőséget kapjon.
Én bízom abban, hogy azzal a mentalitással, jó kedvvel, és szimpatikus fellépéssel, ami Szilágyi Lászlónak sajátja, hamarosan az ismert és elismert kézműves borászok között emlegetik.
Azért számos szakmai elismerést mondhat magáénak a pincészet, illetve egy nagyon takaros panzió is a tartozik a borpincéhez, ez is bizonyítéka annak, hogy a fiatal házaspár, a nagyszülők támogatásával, nagyon is jól csinálja!



Jó szívvel teszem közzé az elérhetőségeket, és ajánlom mindenkinek a figyelmébe a pincészetet!

Gizella Pince http://www.gizellapince.hu/
H-3910 Tokaj, Dienes u. 78.
Tel/Fax: +36.47.353.231


Szilágyi Lászlóborász
+36.20.2333.212



8 megjegyzés:

  1. Akkor nincs ok panaszra, kiegyenlítődött a mérleg:) Minden jó, ha a vége jó, előbb-utóbb többen lesznek a jó vendégfogadók, mint a rosszak.

    VálaszTörlés
  2. gonddanyu: nagyszerű hétvége volt:-)
    Amiket leírtam, jó és kevésbé jó, mind itt van körülöttünk, csak elmegyünk mellette.
    Pedig a kevésbé jót javítani, a jót megbecsülni kell.
    De akkor mindkettőnél muszáj megállni egy percre:-)

    VálaszTörlés
  3. De jó:) Mi is nagyon szeretjük! A borokat és persze Szilát is:) Itt vezet "naplót", ha érdekel: http://www.gasztrotipp.hu/cimke/gizella-pince/

    VálaszTörlés
  4. Örömmel olvastam a posztot :)

    VálaszTörlés
  5. Nem vagyok mesterszakács
    Igen. Osszeallt a kep, vagyis a kepek! Latszik, hogy tenyleg jo hetvegetek volt. Szerencse, hogy igy szeretsz fenykepezni. Elvezet volt olvasni :o)

    VálaszTörlés
  6. Attilajukkaja: Ugye, mondtam;-)
    Mindig velem van a "kis dög"! Most nem is csináltam sok képet, mert "ott" akartam lenni, nem csak riporterkedni, de végül mindig elég.
    A kajákról rengeteg képet készítek:-)

    Bea: az előbb írtam egy pár sort Neked és Doctor Peppernek, de elszállt:-((
    Azt hiszen Neked azt írtam, hogy minden jó, ha a vége jó:-D

    Valami van a blogmotorral, mert ex-Hobbiszakács is leírta, hogy nekik is voltak hasonló élményeik mint nekünk Toszkánában, és elszállt a kommentje, végül, csak utalt rá, onnan tudom. Így sohasem tudom meg a sztorit:-((((

    VálaszTörlés
  7. Doctor Pepper: nagyon megörültem, hogy ismeritek "Szilát", amilyennek én megismertem őt, gondoltam, hogy lesznek ismerősei, akik örülnek a bejegyzésemnek:-)

    Említette a naplót a gasztrotippen, és meg akartam köszönni a linket, mert így azon nyomban bele is néztem:-)

    Amit hoztunk Furmintot tőle, már be is szürcsöltük, és főztem is vele, úgyhogy készülök felhívni, hogy miként tudjuk megoldani az utánpótlást:-D

    Nagyjából ennyit!:-)

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails