Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...

2011. október 26., szerda

Pain paillasse - fűszeres sült sütőtökös, kovászos svájci gyökérkenyér






Természetes, hogy a sütőtök van napirenden, hiszen most van szezonja. A svájci gyökérkenyér már régen napirenden van nálam, mostanában többféle technológiával és ízesítéssel is sütöttem.
Készült dagasztás nélküli verzió élesztővel, dagasztás nélkül kovásszal, és dagasztott verzió kovásszal. Készítettem zöldfűszereset, szárított paradicsomosat, olívabogyósat és simát is. Most is kétféle ízesítéssel.
Az átláthatóság kedvéért külön bejegyzésben írok a - most készített, kétféleképpen ízesített kenyerekről.
Ezzel a bejegyzéssel párhuzamosan készítem a „Kovász élete” sorozatom újabb részét, hiszen a kovász nevelésével kapcsolatban újabb előremutató és „sorsdöntő” tapasztalatokkal lettem gazdagabb. Nagy vonalakban ez azt jelenti, hogy több héten át hűtőben „altatott” kovászt keltettem életre, melyből olyan érett kovászt nyertem, hogy ebből sült ki az eddigi legjobb ízű kenyerem. Bár a kovászos kenyér egyik jellegzetessége a savanyú íz, nekem van egy olyan gyanúm, hogy minél „éretlenebb” a kovász, annál harsányabb ez a savanyú íz.
Ennek a gyökérkenyérnek nem volt savanyú íze, egyszerűen kenyér íze. A legfinomabb szinte, mint amit valaha ettem. Azt sejtem mögötte, hogy ez az érett kovásznak volt köszönhető.
Az, hogy a kovászt etetés nélkül több hétig is eltárolhatjuk, ez nagyszerű felfedezés, hiszen bármikor előkaphatjuk, ha kenyeret szeretnénk sütni, élesztő helyett. Könnyű, puha, és fantasztikus kenyeret sütöttem belőle. Élesztő íz nélkül.
A receptet most két gyökérkenyérhez adom meg, mert egy félkilós kovászos gyökérkenyérrel kár fáradozni, mert a kovászos kenyérsütés nem villámháború, az biztos. Viszont közben sorjában készültek az egyéb finomságot, így mára például szabadnapot is kapott a szakácsnő:)
Hozzávalók 2 db félkilós gyökérkenyérhez:
50 dkg kenyérliszt BL 80
3 dl hideg csapvíz
1,2 dkg finom tengeri só
20 dkg fűszeres sült sütőtök még apróbb kockára vágva
Itt hadd álljak meg egy gondolat erejéig, ugyanis 2 db ilyen gyökérkenyér a boltban majdnem ezer forint. És nem ennyire finom. Még ha az elektromos áram költségét is hozzászámolom, akkor is apró töredékéből készítettem el itthon.
A kovászt feloldottam a vízben, a lisztet átszitáltam, elkevertem a sóval, majd a feloldott kovásszal. Összeállítottam a tésztát és letakarva hagytam 10 percig pihenni a kelesztő tálban.
Ezután könnyedén, olajos felületen megdagasztottam (egy evőkanál olívaolajat elkentem a munkalapon), addig, amíg a tészta el nem kezdett ragadni a munkalaphoz. Könnyedén, 14-16 mozdulattal. A tálat kikentem kevés olajjal és a tészta tetejét is átkentem egy kevéssel és újra 10 percet pihent.
Újra megdagasztottam olajos felületen, ugyanúgy, mint előzőleg. 20 perc múlva újra megdagasztottam és 30 percig pihentettem. Ekkor még egyszer megdagasztottam.
30 perc múlva enyhén lisztes felületen négyzet alakúra paskoltam a tésztát. Megszórtam a kisebb kockára vágott sült sütőtökkel. Meghajtogattam (fentről lefelé, lentről felfelé, balról jobbra, jobbról balra) és letakarva egy órán át pihentettem. Óránként még kétszer meghajtogattam a tésztákat, az utolsó hajtogatás után is pihentek egy órát. (Tehát összesen háromszor hajtogattam)



Ekkor kettéosztottam a tésztát és rudakat formáztam belőle. Ekkor egyszerűen tekertem rajtuk egyet és liszttel megszórt ruhába csomagoltam az utolsó egyórás kelesztéshez. A formázás menete itt is megtalálható képekben.
A fedeles tepsim kevésbé mély részét betettem a sütőbe. A sütőt 260 C fokra kapcsoltam és a tepsivel egyetemben felmelegítettem. Még megkeltek egy kicsit a kenyerek, amíg felforrósodott a sütő és a tepsi. Addigra már csak úgy dagadtak a konyharuhában.










A forró sütőlapot alátétre raktam a konyhapulton, és megszórtam búzadarával. A ruhából a vaslapra tettem a kenyereket, alaposan megspricceltem hideg vízzel és megszórtam mákkal.
A mélyebb tepsimet ugyancsak alaposan bespricceltem hideg vízzel és a kenyerekre borítottam.
260 C fokon lefedve 30 percig sültek a kenyerek. Ekkor csökkentettem a hőt 200 C fokra és még 10 percig lefedve hagytam. Ekkor levettem a fedőt és 3-5 perc alatt ropogósra és szép barnára sütöttem őket.
Most kifejezetten vékonyabb, de nem kevésbé ropogós héj volt a cél. Próbálgatom, hogy a hőfokkal és a zárt, gőzös sütőtérrel hogyan tudom a kenyér héját szabályozni. Mondhatom, jól haladok!



A sülő kenyér illata, amikor átjárja a konyhámat, akkor már nehéz távol tartanom magamat és a családomat attól, hogy idő előtt megszegjük a kisült kenyereket. De megéri az önmegtartóztatást, hiszen a hűlési idő is a sütési folyamat része. Az időszak, amíg a gőz elpárolog a kenyér belsejéből.
Fantasztikusan puha belű, ropogós héjú valamint különlegesen ízletes kenyereket sütöttem. Érdemes kipróbálni.
Többféle kencével, mártogatóssal kínáltam fel a friss kenyeret, de ezekről egy másik posztban számolok be.

3 megjegyzés:

  1. Nagyon szépek lettek ezek a kenyerek.

    VálaszTörlés
  2. Ez valami isteni, micsoda csodás belső

    VálaszTörlés
  3. Gyönyörű kenyérkék lettek!El tudom képzelni milyen illat volt a konyhában!:-)A kencékre is kíváncsi vagyok!

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails