Tavaszi zöldborsóleves – karajcsonttal, lisztmentesen, szelektíven

Hallom lelki füleimmel egyesek részéről a kérdést: minek a karajcsont a borsólevesbe?

Egészen kézenfekvő alapokhoz nyúlnék vissza, az alapléhez. A házi konyhaművészet egyik legvitatottabb alappilléréhez. Ugyanis egy rendes mesterkonyhában, étteremben minden ételhez főznek megfelelő alaplevet.

A leggyakrabban és legtöbb ételféleséghez felhasználható alaplevek a borjúalaplé és a világos csirkealaplé. Ezt főzhetjük úgy is, mint a húslevest, vagy akár felhasználhatjuk a húsleves maradékát is alaplének. Ha rászánjuk magunkat és megadjuk a módját, akkor pedig lefőzhetünk jó adag alaplevet kifejezetten erre a célra.

A házi konyhában sem kevésbé fontos, hogy az ételeket és az ízeket alaplével teljesítsük ki. Persze ennek kiváltására sokan tesznek inkább leveskockát vagy ételízesítőt az ételbe alaplé helyett, ugyanis kérem szépen, ezek a késztermékek az alaplé kiváltására jöttek létre. A por vagy kocka ételízesítők reklámja úgy szól, hogy az ízek gazdagítására, kiteljesítésére, de én mondom, nekem sikerül napról napra kiteljesítenem az ízeket az ételeimben leveskocka és ételízesítő nélkül is.

 Jelen esetben a karajcsontból főzött gyors alaplével. Gyors alaplevet főzhetünk közvetlenül az ételkészítés előtt húsos csontból, aprólékból vagy akár húsból is.

Retro ételek kicsit másképp: avagy hogy kerül a süldőfarok a karalábélevesbe?

Rendhagyó karalábéleves: édesen, krémesen, tartalmasan, lisztmentesen.

Téli zöldségleves ahogyan én készítem: húsos csonttal, édesen, krémesen

Ha csont is fő benne, akkor az alaplé nem csak ízletes, hanem jól sűrít is. Például kocsonyához nem véletlenül használunk körmöt, csülköt, farkat, hiszen ez sűríti be természetes úton.

Úgyhogy megállapíthatom, a karajcsont létjogosultsága a zöldborsó levesben vitathatatlan. Azt a sort váltja ki, hogy: öntsünk 1 liter alaplevet az ételhez, melyet a legtöbb szakácskönyv vagy receptíró leveskockából ajánl. 

Hozzávalók 6 adaghoz:

80 dkg -1 kg húsos karajcsont

5 dkg vaj

1 fehér vagy póréhagyma

50 dkg zöldborsó

2 dl tej

1 csokor petrezselyemzöld

só, frissen őrölt bors

Az apróra vágott hagymát megdinszteltem a vajban, majd fehéredésig pirítottam benne a húsos csontokat. Sóztam, borsoztam, rövid lében, alacsony hőfokon pároltam 1,5 órán át.

Kivettem a húsos csontot a levéből és a levet krémesre turmixoltam. Megszaporítottam, utána ízesítettem és néhány perc alatt a zöldborsót megfőztem benne. Felöntöttem a tejjel és felforraltam. Hozzáadtam a petrezselyemzöldet és visszatettem bele a karajcsontokat.

Tálaltam.

Finom egytálétel, mely megfelel a szelektív étkezés szabályainak. Igaz, a hüvelyesek szénhidráttartama magasabb, így ebédre ajánlott a fogyasztása, és mértékkel. A zöldborsó ebből kifolyólag meglepően laktató is.

Dupla adag csontból és borsóból főztem az alapot, ugyanis készült még a levessel egy időben egy másik étel, melynek ugyancsak a zöldborsó a főszereplője. Legközelebb erről mesélek.